A Bojtorján zenekar a nyolcvanas években igazi sikeregyüttesnek számított, hiszen 1981-ben Csavargódal címmel megjelent lemezük olyan dalokat tartalmazott a címadón kívül, mint a Vigyázz magadra, fiam!, a Budapesttől Miskolcig vagy az Énekelsz egy régi nótát.

De készítettek gyereklemezeket, s nemcsak Magyarországon koncertezhettek. A zenekar alapítójával, Kemény Győzővel többek között ezekről beszélgettünk.

A countryzene a hetvenes években reneszánszát élte Magyarországon az olyan zenekarokkal, mint a Fonográf, a 100 Folk Celsius vagy a Bojtorján. Ön a Bojtorján tagjaként egyike volt azoknak, akik meghonosították ezt a műfajt az országban.

Igen, a hetvenes években volt a countrynak egy ilyen reneszánsza, tulajdonképpen Nashville-ben. Magyarországon volt a Fonográf zenekar, ami nem countryzenét játszott, csak kint voltak Franciaországban a MIDEM-en és mivel Bródy János használt egy steel-gitárt, így a szakértő zsűri illette őket azzal a bélyeggel, hogy ez egy country együttes.

Country and eastern...

Igen, így fogalmazták meg. De mi már jó pár évvel azelőtt country stílusban játszottuk, használtunk hegedűt, bendzsót, mandolint, autoharpot. Csak a Fonográf egy népszerű zenekar volt, mi pedig akkor kezdtünk feljönni, nem kis mértékben Bródy Jancsinak a segítségével, akinek nagyon tetszett a zenekar. Így alakult ki a Bojtorján, csak akkor mi sokkal nagyobb léptekkel haladtunk, nagyon fiatalok voltunk, nagyon erősek és bekapcsolódtunk a countryzene nemzetközi életébe. Azonnal meghívásokat kaptunk Európába és Amerikába country-fesztiválokra. Londonban a Wembley-arénában léptünk fel. Nagyszínpadokon a country-zene és a rock and roll legnagyobbjaival léptünk fel, olyanokkal, mint Johnny Cash, Jerry Lee Lewis, Roy Orbison vagy Carl Perkins.

Személyesen is ismerte őket?

Igen. Majdhogynem azt mondhatnám, hogy például Johnny Cash-sel baráti viszonyba is kerültem. Mikor először találkoztunk vele, adtunk neki legendás lemezünkből, a Csavargódalból egy példányt. Néhány évvel később jött Magyarországra koncertezni, én meg odamentem a szállodába hozzá váltani egy-két szót és nem voltam benne biztos, hogy megismer-e.

Az Intercontinental szállóban volt a Duna-parton. Megyek, meglát és odaszól, hogy „Egy szót se szólj, Victor, nem fogod elhinni, amit mondok neked: otthon, Nashville-ben – ott, Nashville külvárosában, volt egy nagy háza – néha, amikor egy kicsit meg akarok pihenni, kikapcsolódni akkor a ti lemezeteket szoktam felrakni és hallgatni!" Tehát nemhogy felismert, hanem ezt mondta, ami nagyon meglepő és megtisztelő volt számomra, hihetetlen, hogy a country királya, Johnny Cash mondta ezt nekem.

Amikor a Bojtorján elindult a nagy sikerek felé, az akkori közeg úgymond feküdt ennek a zenének, sok gyereklemez is megjelent ebben a stílusban, gondolok például Halász Judit lemezeire. A Bojtorján hogy vett részt ezekben?

Nem jelent meg lemez akkor, mi voltunk az első olyan már népszerű és ismert zenekar, aki azt mondta, hogy gyereklemezt érdemes csinálni. Mi Halász Juditot néztük ki, mert az ő személyisége volt olyan, hogy egy kedves, szőke naiva, akinek a hangja, habár nem profi, de annyira kedves, hogy a gyerekek szeretni fogják. Juditnak volt egy művészlemeze, a Kép a tükörben, amit a Fonográfos fiúkkal csinált meg, Bródy volt a szerkesztője. Én hallgattam ezt a lemezt és azt mondtam, hogy ez a hang a gyerekeknek való. Felkerestem Juditot a Vígszínházban, beszélgettünk – akkor ő engem még nem ismert, de Bródy Jancsi volt a közös barátunk.

Bródy nagyon szerette a Bojtorjánt, nagyon sokat segített nekünk, a lemezgyárba is ő ment be Erdős Péterhez és mondta, hogy ennek a zenekarnak adjátok ki a lemezét. Összehozott Judittal, mondtam, hogy csináljunk gyerekműsort, de ő szabadkozott, hogy nem tud énekelni. Mondom ott az a lemezed, azon jól énekeltél, de hát mondta, hogy ott mindent újra lehetett venni. Mondtam, ne izgulj, mi profi zenekar vagyunk, ott állunk mögötted élőben a színpadon és ezt meg fogod szokni. És akkor félve azt mondta, hogy próbáljuk meg. Na, aztán megpróbáltuk.

És ebből lettek azok a lemezek, nagy koncertek, amiken generációk nőttek fel.

Nagyon nagy büszkeséggel tölt el, hogy akkor olyan természetesen ment minden. Az volt az első olyan, hogy egy népszerű zenekar és egy népszerű színésznő nem gügyüke-műsorokat, hanem igazi koncerteket adott gyermek közönségnek.

A Bojtorjánnak a nagysikerű, Csavargódal című lemezére viszont Horváth Attila írta a szövegeket.

Minimum ötven százalékban részese a Bojtorján sikerének. A magyar zenében mindig, a mai napig nagyon fontos a szöveg. Például Ákos népszerűsége is azért akkora, mert annyira jó szövegei vannak, hogy intellektuálisan viszi az egész lemezt. A Bojtorjánnal is ez volt, hogy a Csavargódalnak nagyon komoly mondanivalója volt.

Mit gondol, hogy egy magyar dal mikor válik klasszikussá? Nekem van egy saját „elméletem": akkor, amikor lakodalomban is játsszák már. Az Illéstől a Republicig, a Bojtorjántól a Piramisig számtalan ilyen dal van már – mit gondol erről?

Ha ezt vesszük alapul, akkor mi is annak számítunk. Én még nem tudtam elmenni úgy egy lakodalomba, hogy ne játsszák a mi dalainkat. Zenei menedzserként több produkciót hoztam Erdélybe, például Varga Miklóst, Vikidál Gyulát, Szabó Csillát és egyszer Csíkszeredában a Fenyő Hotel nagytermében volt egy lagzi és mi a kisteremben ettünk. Amíg vacsoráztunk az aktuális sztárokkal, hallottam, hogy végigjátssza a zenekar a mi dalainkat a másik teremben. Fura érzés, megmondom őszintén. Azért mélyen valahol jól esik, hogy nem dolgoztunk hiába.

A Bojtorján történetében volt jogi vita is, mert a zenekar egy része különvált – hogy volt ez pontosan?

A nyolcvanas évek végén a zenekar egyik része megijedt az adórendelkezésektől és volt egy basszusgitárosunk, Sötét Gábor, aki megfűzte a zenekart, hogy menjenek ki Ciprusra vendéglátózni. Akkor én azt mondtam, hogy a Bojtorján nem egy vendéglátós zenekar, hát, aki Amerikában tévéshow-kban vagy a Wembleyben lépett fel koncertműsorral, az ne menjen el vendéglátózni. Sikerorientált ember vagyok, nem akartam hagyni, hogy a Bojtorján vendéglátós zenekar legyen, de néhányan úgy döntöttek, hogy kimennek.

Mi ketten a Buchwart Lacival (a zenekar egyik gitárosa – szerk. megj.) maradtunk és újralakítottuk a Bojtorjánt, a többiek kimentek kilenc hónapra, felvettek egy másik nevet. Mi vittük tovább a nevet, bevettük Géczi Erikát és Szabó Csillát, (ők énekelték a Honfoglalásban a Kell még egy szó című dalt az eredeti filmen is) és velük csináltunk sikereket, jártuk Európát, sőt még az akkori amerikai elnöknek is játszottunk. 1989-ben, amikor jött Magyarországra George Bush. Én jóban voltam az amerikai nagykövettel és azt mondta, hogy az elnök imádja a country-zenét és, hogy csak mi játszhatunk a fogadásán.

Mi ezzel a zenekarral játszottunk egészen 1992-ig, amikor negyvenéves koromban azt mondtam, hogy igazából nem látom azt, hogy olyan túl sok újat tudnánk hozni a zenébe és akkor váltottam, azt mondtam, hogy legyen vége a Bojtorján-történetnek. Maradjon meg a legenda legendának és foglalkozzon mindenki valami mással. És ekkor volt az, hogy egy Albatrosz nevű csapat, akik már évek óta vendéglátóztak, gondoltak egy merészet és felvették a Bojtorján nevet.

Voltak ketten egykori Bojtorján tagok is a zenekarban, és ők elkezdték a Bojtorján nevet jogtalanul használni. Egy zenekarnak van egy szellemisége és egy értékrendje, amit ők már semmiféleképpen nem tudtak képviselni, de a dalokat játszották, s ebből lett egy jogi vita, ami eltiltotta őket az eredeti név használatától, tehát megkülönböztetést kell használniuk. Itt Erdélyben is volt ebből gond. Úgy éreztem, hogy ez a Bojtorján-hamisítás a legendából sokat elvesz.

Jelenleg mivel foglalkozik, mennyire van jelen a zene az életében?

Sokáig különböző rádiókban dolgoztam, a Danubiusban, a Magyar Katolikus Rádióban voltak zenei műsoraim.

Szintén countryzenei műsorok?

Igen, én a Nashville-i Countryzene Szövetségnek tagja vagyok a mai napig s abszolút naprakészen vagyok ellátva lemezekből, country-zenékből. De most már úgy érzem, hogy inkább menedzserként kell közreműködnöm. A Hungarofest Nemzei Rendezvényszervező projektmenedzsereként jöttem most Erdélybe, egy nagy egésznapos rendezvény lesz május 8-án, Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum kertjében az ún. Európa Nap alkalmából.

A Duna Televízió fogja élőben közvetíteni részben ezt és ehhez hasonló rendezvényeket a Kárpát-medence hét településéről, többek között Lendváról, Alsó- és Felsőőrről, ill. Sepsiszentgyörgyről, Magyarkanizsáról, Párkányból és Nagyszőlősről. Egyengettem Szabó Csilla énekesnőnek is az útját, többször jártunk Erdélyben is előadásokra, koncertkörútra. Producerként vettem részt Csilla Valami mindig szép című lemezének elkészítésében, amely lemez 2009-ban megkapta a legrangosabb magyar szakmai elismerést, a Fonogram díjat. Az év gyerekalbuma lett.