Nem tudom, hogy megérjük-e egyszer azt, hogy kedden a piac bejáratához ne üljenek le az árusok. A főbejáratnál ugyanis egymás hegyén-hátán ülnek, tülekednek, alig lehet közlekedni. Szeder (öt liter harminc lej), futó csirke, fakanál, ócska cipő, torma – az ember alig várja, hogy túljusson már ezeken, s a rendezett asztalokhoz érjen. Nincs ez rendben így.

Az itteni paradicsomnak valahogy jobb az íze, mint a délinek, ráadásul utóbbiról nem is tudjuk pontosan, hogy Romániában termett-e. A makfalvi, keresztúri, galambfalvi termény ha nem is olyan szép szabályos, mint a messziről hozott, az íze verhetetlen azokkal szemben. S nagyon jó lecsót is lehet készíteni belőlük.

Habár nem minőségi az idei szilvatermés a környéken, aprószemű szilvát több helyen is kínálnak, akárcsak almát, de utóbbin is látszik, hogy megviselte a szárazság. Az aszály amúgy minden termelőt megviselt, nem volt egy jó nyár ilyen szempontból az idei – persze aki lerakatból vásárolja a zöldséget és azt teríti a piacon, az is azt mondja, hogy rosszul jött a szárazság neki is.

Az eltevések ideje van, így padlizsánból, paprikából, paradicsomból a legnagyobb a kínálat, veszik is az emberek rendesen. Alkudozni most is – mint mindig – lehet, de még nagyobb mértékben is, hiszen az árusok is érzik, hogy ha engednek kicsit az árból, akkor több vásárló járul az asztalukhoz. Az pedig olyan égi áldás, mintha otthon eső verné a zöldségeskertet.

Ízelítő

Szőlő (kg) 3,5 lej

Kápia (kg) 4 lej

Paradicsom (kg) 4 lej

Szilva 2-3 (kg) lej

Káposzta (kg) 2,5 lej

Paszuly (kg) 8 lej

Paradicsompaprika („gogos") (kg) 5 lej

Burgonya (keresztúri) (kg) 1,7 lej