Az egyetemi végzettek fele jogász, közgazdász vagy politológus, míg az energetikai és agrárszakokon 25 százalékos a visszaesés. Holott és állítólag ezekben az ágazatokban rejlik a kiugrás.

Románia legnagyobb gazdasági potenciálját jelenleg az energetikai és a mezőgazdasági szektor jelenti. Ennek ellenére mindössze 6 600 egyetemista végez az előbbi és csupán 2 200 az utóbbi szakon. Ez 2006-hoz képest 25 százalékos visszaesést jelent.

Cserébe a politika- és közigazgatás-tudományi karon diplomázók száma 2010-re megháromszorozódott: az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 13 600 diák kapott kézhez ilyen jellegű diplomát. A 2010/2011-es és 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok még nem érhetőek el, de nem lenne meglepő, ha tovább erősödne a jelenség.

Az energetikai és mezőgazdasági beállítottságú szakokon végzettek számának csökkenése azért is jelentős, mert az egyetemi diplomát szerzők száma ugyanabban az időszakban 70 százalékkal, 112 ezerről 191 ezerre nőtt.

Természetes, hogy kevés a mérnök

A mérnöki szakok nagyon veszítettek népszerűségükből a közgazdaság, jog és egyéb humán szakokkal szemben, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon egyre nagyobb a kereslet mérnökök iránt. Az ilyen szakon végzettek aránya hét százalékponttal (29 százalékról 22-re) csökkent, míg a közgazdaságtan diplomát szerzők aránya 30-ról 37 százalékra nőtt az összes, egyetemet végzett diákok között. A jogi karon stabilan az egyetemisták mintegy 9 százaléka végez.

„A mérnökök kis száma mondhatni természetes jelenség, hiszen Romániában ebből a szempontból még nincs válság, csupán a szakképzett munkások tekintetében beszélhetünk ilyenről. A fejlettebb országoknak már szembe kell nézniük a jól képzett mérnökök hiányával, és hamarosan mi is ezzel a problémával fogunk küzdeni, ráadásul ezt csak évek alatt lehet majd megoldani" – nyilatkozta Ioan Carcea, a jászvárosi Gheorghe Asachi Műszaki Egyetem professzora.

Dupláztak a közgázasok és a tanárok

Az évi 190 000 felsőfokú végzett közül legtöbben – hetvenezren – közgazdasági diplomával hagyják el az egyetem padjait, hatvanezren valamilyen tanári szakon végeznek, harmincezren kapnak műszaki diplomát, míg körülbelül 18 ezerre tehető a jogi tanulmányokból diplomázók száma. A jogi, közgazdasági és politikatudományi karokon végzősei az összes, egyetemi diplomát szerzők felét teszik ki Romániában.

Négy év alatt a gazdasági és pedagógiai fakultásoknak sikerült megduplázniuk végzőseik számát. Míg 2006-ban körülbelül 32 100 közgazdász és 36 502 pedagógus szerzett diplomát, addig 2010-ben 72 ezren végeztek közgáz és 60 200-an tanári szakon.

Mit tudnak a fiatalok?

„A fiatalokban nem feltétlenül tudatosul az olyan szakértők hiánya, mint például a mérnökök. Sokkal inkább a jónak tartott egyetemeket választják, mert úgy gondolják, így nagyobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon" – mondta Paloma Petrescu, a tanügyminisztérium egykori államtitkára, a Green Light oktatási és IT tanácsadó cég munkatársa.

A mérnöki szakokon végzők száma azért nő évről évre, mert sikerül tudatosítani a diákokban, hogy a piacnak ilyen szakvégzettségű emberekre van szüksége – véli épp ellenkezőleg Ion Ciucă, a tanügyminisztérium Felsőoktatást Finanszírozó Igazgatóságának vezetője. „Máris érződik, hogy nemcsak politikai elemzőkre, ügyvédekre és menedzserekre van szükség, hanem műszaki végzettségűekre is, és ez a fiatalokban is kezd tudatosulni" – tette hozzá.

2010-ben a mérnöki karokon technikai szakterületen végeztek a legtöbben, több mint nyolcezren, míg villamossági és kohászati szakokon 6 600, illetves 2 600 diák diplomázott.

Bár 2010-ben mintegy ezerrel nőtt az orvosit végzettek száma (kb. 7 760-ra), ők az összes végzős négy százalékát teszik ki, ami fele a jogon diplomázóknak. Az orvosisok csupán egyötöde szakosodik gyógyszerészetire, a maradék 80 százalék orvos szeretne lenni.

Ha azóta évente ugyanannyian végeztek, mint 2010-ben, akkor 2012 nyarára a műszaki, közgáz, tanári, jogi és közigazgatás-tudományi szakokon összesen mintegy 665 ezer diák diplomázott a Ziarul Financiar becslése szerint.

Az alkalmazottak száma az utóbbi négy évben 4,74 millióról 4,17 millióra esett vissza, azaz 600 ezerrel kevesebb főt foglalkoztat a hazai munkaerőpiac.

A Ziarul Financiar alapján