Öltönyök és nyakkendők vonultak fel némi gyöngysor kíséretében a XXII. Őszi vásár keretében megszervezett üzleti konferencián. Ahogy hágott egyre magasabbra az izgalom – László János szavaival élve – úgy tünedezett el a közönség. Meghirdetett témakör híján minden előadó arról beszélt, ami a legjobban érdekelte: saját munkájáról.

A városháza Szent István termében László János, az Arkum üzletcsoport vezetője fogadta a gazdasági élet iránt elkötelezett urakat és hölgyeket. Nem hiába rádiótulaj, ő vállalta fel a műsorvezetői szerepet.

A nagy reményekkel indult, de megbicsaklott Mikó Imre tervről, valamint a Kárpát Régió Üzleti Hálózatról beszélt, olyan fontos dolgokat emelve ki beszédében, mint a tudás hatékony átszármaztatása, a gazdasági autonómia, valamint az EU-s támogatások jobb felhasználása.

Semjén lóhalálában elvágtatott

Az előre beharangozott Semjén Zsolt csak a szalagot vágta el, sajnos nem ért rá konferenciázni, ezért Zsigmond Barna Pál lépett fel helyette. A főkonzulnak sikerült megdöntenie a percenkénti gratulálás rekordját, miután elmondta, hogy mennyire összeszövődnek a két ország, Románia és Magyarország üzleti szálai.

Zsigmondot Borboly Csaba megyei tanácselnök követte a pulpitusnál. Szerinte nem elég tudatos a vállalkozók együttműködése és depolitizálni kell a gazdaságot, utalva ezzel arra, hogy a szervezők és bizonyos jelenlevők köztudottan a politikai ellenfél táborát gyarapítják.

Ahhoz képest, hogy depolitizálni akar, többször is elhagyta ajkait az államelnöki választások szókapcsolat. Így kell burkoltan kampányolni.

Udvarhely, a befogadó város

Bunta Levente csütörtök délután nem volt formában. Ez abból is látszott, hogy a többiek sötétkék, ő meg barna öltönyben jelent meg, nem túl elegáns cipőben. A mostanában szimpatikus önirónia és humor elmaradt szavaiból, a szennyvíz derítő állomás felemlegetése volt a legderítőbb részlet beszédében.

Az új munkahelyek teremtését, az ipari utcát, az oktatás megerősítését támogatja a város – biztosította zavaros mondataiban az résztvevőket a polgármester.

Több milliárd euró

A politikusok bájcsevejének Szávics Petra, az európai alapok minisztériumának államtitkára vetett véget azzal, hogy felsorolta, milyen előre látható pályázati lehetőségei lesznek a kis- és közepes vállalkozásoknak az előttünk álló EU-s pénzügyi periódusban.

Az az érzésem, hogy az EU-s alapok lehívásának sikertelensége a bürokrácia mellett, amit az államtitkár is elismert, az idegen szavak, homályos jelentésű kifejezések sűrű használatán is bukik.

Megtudtuk például, hogy 2014-2020 között az intelligens növekedést, az európai országok teljesítményének javítását célozza meg az Unió. A kis- és közepes vállalkozások számára ebből három pillér érdekes: a foglalkoztatás, a kutatás és a fejlesztés, valamint az oktatás támogatása. Ezekre több milliárd euró lehívható a következő időszakban. A favorizált területek a biogazdaság, az ITC, a tér- és biztonság, energia, környezet- és klímaváltozás, öko-nano technológiák és fejlett anyagok, a biogyógszerészet stb.

A kezdő vállalkozások mellett támogatják majd a munkahelyteremtő akciókat, gyakornoki programokat, fiatalok foglalkoztatását, üzleti inkubátorok létrehozását, az innovációval, valamint az üzleti folyamatok felgyorsításával (akceleráció) foglalkozó cégek működését. A rendszer még picit változhat, hiszen az EB még nem fogadta el, de Szávics szerint már az idén érdemes figyelni a pályázati kiírásokat.

Mi sem vagyunk bunkóbbak. Biztos?

Antal István képviselő szólt hozzá az agysejteket laikus számára igencsak megmozgató előadáshoz: higgyük el, hogy mi itt a Székelyföldön nem vagyunk semmivel sem hátrább szellemileg, mint a nyugatibb országok, akiknek több tapasztalatuk van. És ne hallgassunk a „tonna papírt a semmiért" szöveget károgókra, sokaknak nem sikerül a pályázás, de sokaknak igen. Inkább a tapasztalatokat kellene megosztani egymással, és a pályázásra specializálódott cégeket megbízni az iratcsomók összeállításával, ügyintézéssel.

Egy másik hozzászóló felelősségre vonta az államtitkár („államelnök") asszonyon keresztül az EU-t, miért engedi, hogy csődeljárás esetén a cégek ne fizessék meg a tartozásukat, ezzel több százezer eurós kárt okozva. Udvarhelyen ugyanis több vállalat gyárt exportra termékeket, és megjárták már, hogy a megrendelő ellen csődeljárás indult, a tartozás elszállt, s egy másik név alatt tovább működött a cég. Választ nem kap az úriember, hiszen ez nem az államtitkár hatásköre. Az OTP Bank szakembere tud megoldást az ilyen esetekre: biztosítást kell kötni.

A jövő titkai

A továbbiakban Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tanácsadója mutatta be munkaadó cége tevékenységét. Kiderült, hogy Magyarország csincsilla-nagyhatalom, és most készül a határon túli együttműködések koncepciója. Eddig főként keletre nyitottak, de rájöttek, a kisebb vállalkozásoknak az elsődleges felvevő piacuk a környező államokban van.

A Hargita megyébe áramló külföldi tőkéről Dobos Erika, a Hargita Megyei Tanács elemző csoportjának vezetője beszélt. Nem állunk túl jól a témában sem a régió többi megyéjét tekintve, sem országosan.

Ezért megnézték, hogy mi történik azokban a megyékben, amelyek a külföldi beruházások vonzása területén kiemelkedően teljesítenek. Rájöttek, hogy a sikeres megyékben fejlesztési társulások, egyesületek jöttek létre és működnek a megyei tanácsok égisze alatt.

A következtetésük az lett, hogy a stratégiát kell kidolgozni a külföldi befektetők vonzására. Adatbázist kell létrehozni a befektetésre alkalmas területekről, az építkezésre alkalmas telkekről, jogszabályi kisokost összeállítani, valamint befektetői vásárokon részt venni.

Péli Levente, a megyei tanács beruházási vezérigazgatóságának igazgatóhelyettese sem tudott túl sok jó eredményről beszámolni az önkormányzatok pályázási sikereiről. Elmondta, hogy már voltak kezdeményezések a vidéki vállalkozók képzésére, vidéki fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek növelésére, új üzleti és ipari parkok létrehozására.

Szávics Petra megjegyezte, hogy az EU-s támogatások sikeresebb lehívásához szükség lesz klaszterek létrehozására, a megyei tanácsok, önkormányzatok, vállalkozók és egyetemek együttműködésére, ez az Észak-Nyugati régióban létrejött, és működik is. Különösen fontos az oktatási intézmények és vállalkozók kollaborálása a kutatási-fejlesztési alapok megszerzésekor.

Az övön aluli ütések ára

Több Hargita megyei céget is büntettek már, illetve kivizsgálnak a Versenytanács szakemberei – tudtuk meg Gyerkó Lászlótól, a romániai Versenytanács tagjától. Gyerkó ismertette azokat a szabályokat, amelyeket a cégek előszeretettel megszegnek, hogy piaci versenyelőnyhöz jussanak – mások kárára.

Tilos például a termelő és a forgalmazó közötti megegyezés az eladási árról, a gazdasági szereplők közti megegyezés az árakról – pl. tejfeldolgozó cégek megegyeztek a tej felvásárlási áráról. A közjegyzők egyesületet hoztak létre jelentős tagsági díjjal, és csak az működhet jegyzőként, aki ennek a társulásnak a tagja.

Tilosak még az olyan önkormányzati döntések, amelyek korlátozzák a szabad kereskedelmet, a vállalkozások autonómiáját, vagy diszkriminatív feltételeket szabnak a vállalkozásoknak. A piaci dominanciával való visszaélést, a versenytársak piacról való kizárását, az árveréseken való egyeztetett részvételt sem kedvelik a versenytanácsnál. Eljárást a Versenytanács hivatalból és természetes vagy jogi személyek, gazdasági szereplők panasza alapján indíthat a szabálysértő cégek ellen.

A bírságok tetemesek – figyelmeztett Gyerkó, érdemes megismerkedni a tisztességes verseny feltételeivel, és betartani azokat, hogy ne büntessenek az éves forgalom akár több százalékát kitevő összegre.

Hitel holnap

A banki ügyekről, hitelfolyósítási körülményekről, fedezetekről Szén Zoltán, az OTP Bank romániai régióigazgatója számolt be, majd Mátis Jenő, a Bethlen Gábor Alapítvány által működtetett Mikrohitelezési társaság igazgatója mondta el, hogyan lehet náluk visszatérítendő támogatás formájában pénzhez jutni.