A Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete közleményben hívta fel a figyelmet a névadásra. A polgáriak szerint a 2008. április 15-én létrejött Székelyföldi Filharmónia egy olyan zenei intézmény Székelyudvarhelyen, mely az elmúlt évek során bebizonyította létjogosultságát a régióban, de nemcsak a klasszikus zenei műveltség népszerűsítése terén, hiszen az elmúlt években nemcsak itthon, de a határon túl is hírnevet szerzett mind magának, mind pedig Székelyföldnek.

Az MPP szerint Ruha István világhírű hegedűművész személye egy megfelelő név lenne, akit rengeteg szép zenei élmény, rajongó közönség és sok baráti kapcsolat kötött Székelyudvarhelyhez. Ő volt a Palló Imre Kamarazenekar és a Kárpát-medencei Ifjúsági Fesztiválzenekar fővédnöke és mentora. Számtalanszor koncertezett a két zenekarral, és óriási tudása, lelkesedése, szeretete nagy segítséget jelentett a Filharmónia megalakulásában.

Arra kérik az önkormányzat RMDSZ és EMNP frakcióit, hogy foglalkozzanak a témával, és ha véleményünkkel egyetértenek, akkor egy legközelebbi rendes havi tanácsülésen szülessen közös döntés a határozatról.

Az intézmény II. Rákóczi Ferenc utcai székházának felújítása jó alkalom lenne a névadó ünnepség megszervezésére – írják a közleményben.

A csütörtöki tanácsülésen Jakab Áron-Csaba, RMDSZ-es tanácsos üdvözölte a kezdeményezést és hozzátette, hogy korábban ő vetette fel ennek ötletét, így támogatja a kezdeményezést. A jelenlegi terem felújításának elkezdésekor, évekkel ezelőtt Bodurian János, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola igazgatója is hasonlóan nyilatkozott.

Ruha István (Nagykároly, 1931. augusztus 17. – Kolozsvár, 2004. szeptember 28.) romániai magyar hegedűművész, kamarazenész a kortárs nemzetközi hegedűművészet élvonalához tartozott. Gazdag életművével, koncertjeivel több mint 40 éven keresztül kivételes színvonalon képviselte nemcsak a hazai hegedűiskolát, hanem a széles körű szólórepertoár következetes bemutatásával a klasszikus és a kortárs nemzetközi hegedűművészetet is.

Már zeneakadémista hallgató korában és később, szólista pályája során különböző hazai, illetve nemzetközi fesztiválok és versenyek kitüntetettje volt, többek között a Bukaresti Világifjúsági Találkozó (1953), az első George Enescu Verseny (Bukarest 1958), Csajkovszkij Nemzetközi Verseny (Moszkva, 1959), Jaques Thibaud Nemzetközi Verseny (Párizs,1959).

1962 és 1988 között a Filharmónia híres Transilvania Kvartettjét vezette, majd Németország, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Törökország, Görögország, Magyarország, Bulgária, Svájc hangversenytermei fémjelezték útját. Emellett ázsiai, amerikai, japán, kanadai koncertjein világszínvonalú zenekarok kísérték, és a kortárs zenei élet leghíresebb karmesterei vezényelték.

A vele foglalkozó szakmai kritika felsőfokon értékelte és értékelni fogja Ruha István hegedűművészi technikáját, mesteri tökélyét és előadásmódját. Nagyságát megerősíti az a több tucat lemez, amelyeket az országban és a határokon túl készített. Gazdag és sokoldalú tevékenységének elismeréseként életpályája során olyan kitüntetéseket kapott, mint: Érdemes Művész Oklevél 1964, Kultúra Érdem 1968, I. Cuza érem (Iași) 1968, A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze 2001.

Portréfilm, kisfilm is készült róla (Xantus Gábor, Koltai Lajos készítette filmek), azaz munkásságáról, mindennapjairól, pályaképéről.