A város szombatfalvi részében, az egykor Vlad Țepes, ma az író nevét viselő utca 5. szám alatt található a Nyirő-villa. Az író 1936 – 1941 között, azaz mindössze öt esztendőt lakott a házban - erről a ház falára 1993-ban elhelyezett, Bodó Levente szentegyházi szobrászművész által készített, emléktábla tanúskodik. 

A negyvenes években államosított ingatlant a város visszakapta, így az jelenleg az udvarhelyi önkormányzat tulajdona, de adminisztratív szempontból a közüzemekhez, azaz az Urbana Rt.-hez tartozik. A házat a Kovács házaspár lakja immár 35 éve.

A Nyirő-villa

A köztudatban úgy él, hogy a villát Kós Károly tervezte, ám a cikk megírásakor derült ki, hogy ez csupán legenda. Az információt egyébként Vofkori György Székelyudvarhely – Várostörténet képekben című könyvében is említi: "A szombatfalvi részen néhány irodalmi nevezetességű ház is van. Az egyikben - az Új úttal párhuzamos, ma Vlad Țepes nevét viselő utcában - id. Kováts István barátja, Nyirő József, a Jézusfaragó ember, az Uz Bence és megannyi más regény és elbeszélés hírneves írója lakott. A ház Kós Károly tervei szerint a harmincas években épült".

A tévedésre figyelmünket Nyirő székelyudvarhelyi éveit alaposan ismerő Szabó Károly, a városi könyvtár igazgatója hívta fel, aki több bizonyítékkal is szolgált. Mint mondta, a Kós - életmű alapos kutatását elvégző nemzetközi hírnevű műépítész, Anthony Gall a villával kapcsolatosan megjelentetett könyvében (Kós Károly műhelye, tanulmány és adattár - Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2002) egyáltalán nem tesz említést a Nyirő-házról.

A Székely Apostol - első rész

„Ezt Gall nekem szóban is megerősítette, és elég rosszul is esett, amikor kiderült, hogy a fáma szépen hangzik, de nem igaz. Azt is az, akkor még legényéveiben járó, idős Haáz Sándor – általam filmfelvételen is rögzített – visszaemlékezéseiből tudom, hogy a házat az íróval közeli barátságban levő édesapja, a múzeumalapító néprajzkutató, Haáz Rezső, azaz Rudi bácsi és Nyirő közösen tervezték. Az író lányától, az általam személyesen ismert Nyirő Ildikótól tudom, hogy a házat apja az 1924-ben, az Erdélyi Szépmíves Céh alapításának évében, a kolozsvári Minerva Könyvkiadónál megjelent első elbeszéléskötete, a Jézusfaragó ember bevételből építtette fel" – cáfolta a köztudatban élő legendát Szabó Károly.

Szabó, aki Nyirő József székelyudvarhelyi tartózkodásával kapcsolatosan alapos kutatómunkát végzett, 1998 októberében készítette el A székely apostol című dokumentumfilmet. A rendelkezésünkre bocsátott 19 perces filmben megszólal többek közt az azóta elhunyt Sütő András író, a neves irodalomtörténész, Pomogáts Béla, és az élők sorából szintén eltávózott Nyirő Ildikó is.

A Székely Apostol - második rész

A dokumentumfilm értéke és ritkaságszámba menő érdekessége, hogy Szabó beleszőtte azokat a család jóvoltából a birtokába került mozgóképeket is, amelyeket Nyirő a saját tulajdonú Super8-as filmfelvevővel készített. A felvételen (lelassított filmkockákon) látható a villa udvarán cigarettázó Nirő József és feltűnik az író híres, abban a korban igazi kuriózumnak és luxusjárműnek számító, fehér színű BMW-je.

Az udvarhelyiek közül talán azt is kevesen tudják, hogy a Nyirő-ház műemléképület. Az ingatlan HR –II-m-B-12907-es kódszámmal szerepel a Kulturális Minisztérium 2004-es, a Hargita megyei és azon belül a székelyudvarhelyi műemléképületek lajstromán. Az adat megtalálható a 2008-ban elkészült Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiájában (5.2 Védett épületek, építmények 39. oldal) is.

A Niyrő-villa az idők folyamán eléggé leromlott, ugyanakkor kisebb, külső átalakításokon is átesett, a ház lakói a nyitott teraszt beüvegezték. A ma is impozáns épületre ráférne egy alapos tatarozás, de a fentiek fényében erre természetesen csak a műemlékvédelmi hivatal engedélyével kerülhetne sor.

Szabó Károly beszélgetése Nyirő Ildikóval - 1997. október 16.

Az emlékház vagy szoba létrehozása sem újkeletű téma, már Szász Jenő polgármestersége idején is felmerült. A 2002-es megemlékezésen az akkor még polgármester Szász, az író halálának 50. évfordulójára tervezte a Nyirő-múzeum megnyitását (forrás: Hargita Népe, 2002. október 17.), de ebből azóta sem lett semmi. Nyirő hamvainak hazahozatala apropóján a Székelyudvarhelyért Alapítvány is szorgalmazta a Nyirő utcai villa tulajdonjogi helyzetének tisztázását, rendbetételét és egy olyan emlékház kialakítását, amelyben helyet kaphatna a (közhiedelem szerint) házat tervező Kós Károly emlékszobája is.

Az író hamvainak hazahozatalát, egy emlékház létrehozásának tervét anno az író lánya, Nyirő Ildikó is üdvözölte. Ezzel kapcsolatos véleményét 1997-ben Szabó Károly rögzítette. A nagy nyilvánosság előtt még soha, sehol be nem mutatott kisfilmet Szabó Károly bocsátotta rendelkezésünkre, így az uh.ro olvasói láthatják, hallhatják első ízben.

Ugyancsak Szabó Károlynak köszönhetően mutatjuk be A székely apostol – Nyirő almudenai sírfeliratával azonos – című dokumentumfilmet is.