Székelyudvarhelyen szervezték a Nyirő 60 – Nyirő József irodalmi és műveltségi vetélkedő döntőjét. Tizenkét középiskolás csapat mérte össze tudását és felkészültségét.

A Szószólók Játékot október 10-én a Tamási Áron Gimnázium Kollégiumának Nyirő József dísztermében rendezték, ahol a háromtagú csapatok tizenkét témát kaptak.

A kerettörténet szerint az erdélyi művészeti szövetség egy kortörténeti dokumentumfilm elkészítését tervezi, és pályázatot hirdet a filmbe kerülő témák kiválasztására. A művészeti társaság, azaz a versenyben résztvevő csapatoknak arról kellett meggyőzniük a producereket, rendezőket, azaz a zsűri tagjait, hogy az általuk választott téma a legjobb, ergo az kerüljön be a filmbe.

Az érvelés, a bemutató a hangulatos Nyirő József kávéházzá alakult színpadon zajlott.

Kifőzték az Erdélyi boszorkányok

Mindössze két erdélyi csapat jutott be a döntőbe, a baróti Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont diákjai és a Tamási Áron Gimnázium csapata.

Testhezálló feladatot kaptak a gimis Erdélyi boszorkányok, akik a Humor témát, azaz a székely karakterjegyeket, a tarkabarka strófákat és Uz Bence egy részletét boncolgatták a háromtagú (Fráter Olivér – a Magyar Országgyűlés Hivatalának képviselője –, valamint Takaró Mihály és Cserhalmi Zsuzsa irodalomtörténész) zsűrinek, a film producereinek. A diákokat Szakács István Péter tanár készítette fel, mint kiderült, nem is akárhogyan.

A gimisek (Bogos Boróka, Miklós Enikő és Szabó Zsolt) igencsak lenyűgözték a zsűrit, hiszen a maximális 300 pontból 297-et kaptak, ez volt a Szószólók vetélkedő legmagasabb pontszáma.

A vetélkedő első helyezettje a szervező csepeli iskola, második helyen egy budapesti középiskola, míg a harmadikon a Tamási Áron Gimnázium diákjai végeztek.

A verseny után a díjazott boszorkákat felkészítő Szakács István Péter úgy nyilatkozott, hogy nagyon örül az összesített harmadik helynek, a felkészülés játék és szórakozás volt neki és a diákoknak is.

„Sikerült két szuperprodukciót bemutatnunk, nagyon büszke vagyok a csapatra" – tette hozzá a felkészítő tanár.

A székelyudvarhelyi középiskolások összesítésben a harmadik díjat érdemelték ki, illetve egy különdíjat is kaptak. A jutalmuk két kirándulás, de Szakács szerint a két díj és a könyvjutalmak mellett rengeteg élménnyel is gazdagodtak.

A díjakat többek közt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke és Szász Jenő Székelyudvarhely egykori polgármestere adták át.

A Triásznak voltak gondjai, de ismerkedtek

A pásztói Mikszáth Kálmán Líceumból érkező Modern Triász csapatot a folyósón csíptük el, szerintük voltak problémák, de szívesen jönnek vetélkedni Székelyföldre, sőt, ha tehetik vissza is térnek Székelyudvarhelyre.

Nagy Adriána: „Gyönyörűnek találom Erdélyt. Amikor átutaztunk és a buszon folyamatosan nézelődtem. Nagyon tetszik a táj, a házak, a kapuk gyönyörűek és maga Székelyudvarhely is. Nagyon örülők, hogy első nap több csapatot vontak össze, mert így alkalmunk volt megismerni egymást. Nagyon jól telt az első, de a második nap is. Hogy mennyire sikeresek leszünk, azt még nem tudom megmondani, de remélem jól fogunk szerepelni".

Tóth Dorina: Vannak bizonyos problémáink, bizonyos dolgokkal kapcsolatban, de összességében a hangulat jó, mert közösen kellett dolgozzunk, megismertünk máshonnan érkező velünk egykorú, vagy fiatalabb diákokat, ami szerintem nagyon jó.

Se híre, se hamva

Fráter Olivérrel, a Magyar Országgyűlés Hivatalának képviselőjével, a Nyirő 60 – Nyirő József irodalmi és műveltségi vetélkedő zsűrijének tagjával a szünetben beszélgettünk. A villáminterjún a Nyirő-hamvak hollétére is rákérdeztünk. Nem kaptunk egyértelmű választ. Talán, hamarosan.

Mi a verseny, vetélkedő célja?

A verseny konkrét célja a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom értékeinek megmutatása. Nyilván van ennek egy súlypontja, egy hangsúlyos eleme, Nyirő József irodalmi pályájának földolgozása, illetve annak elemeinek körbejárása.

Milyen a diákok felkészültsége?

Fráter Olivér: Azt gondolom egy irodalmi versenyre, vetélkedőre már olyanok vállalkoznak, akik éreznek magukban annyi felkészültséget és motivációt, hogy egy ilyent be mernek vállalni. A verseny azt igazolja vissza, hogy jó munkát végeztek részben a felkészítő tanárok, részben a diákok is, tehát nem vagyok biztos benne, hogy ez a nagy magyar átlaggal megegyezik, de azok, akik ide eljöttek remekül oldották meg a feladatot.

Valakik megkapják az idézőjelbe tett filmkészítés jogát. Ők valójában mit nyernek?

Ez egy virtuális feladat, tehát egy virtuális filmet fogunk készíteni. Nyilván az itt elhangzott teljesítményeket a zsűri értékeli. A tegnap a csapatok értékelték egymás produkcióit, ma a zsűri szakmailag értékeli ezeket a produkciókat. Ki fog alakulni egy erőrangsor szerinti sorrend, a főcél azonban az, hogy nyertesen menjenek haza a gyerekek, tehát egy közös lelki élménnyel gazdagodjanak. Az a fő célunk, hogy senki ne menjen haza üres kézzel, hanem tudással, és Erdély iránti szeretettel távozzon Udvarhelyről.

Nyirő Józsefnél tartva, tudhatjuk, hogy hol vannak a hamvai?

Ez nem ide tartozik, de ez nagyon jó kérdés. Vannak standard válaszaim: Nyirő József a szívünkben van, de, hogy hol vannak a hamvak, erről én most nem tudok nyilatkozni.

Mikor fogjuk megtudni? Mikor jön el az idő, hogy a nagynyilvánosság is megtudja, hogy hol vannak a hamvak?

A hamvak helye a székelyudvarhelyi temetőben van, bízom benne, hogy eljön az a történelmi idő, amikor ezt a feladatot teljesíteni tudjuk. Hamarosan. Reméljük.

Az irodalmi és műveltségi vetélkedőt 2012-ben hirdette meg Csepel Önkormányzata Nyirő József halálának 60. évfordulója alkalmából. A legjobb csapat 400 000 forint értékű utazást nyer a Kárpát-medence egy választott pontjára, a második helyezett 300 000 forint, a harmadik helyezett pedig 200 000 forint értékben szervezhet kirándulást. A döntőbe jutott csapatok mindegyike tárgyjutalommal gazdagodott – a tudáson és az élményen túl. A Nyirő 60 Nyirő József irodalmi és műveltségi vetélkedőről bővebben itt olvashatnak.