Erdély tetejére viszik a túrakedvelőket
MEGOSZTÓ
Tweet
Elköltözik Székelyudvarhelyről a MES
Emlékszik valaki arra, hogy volt egy rendezvény, ami...Akinek a helyében biztosan nem lenne
Ismerik azt a viccet, amiben a székelyföldiek mind...A szegényekért gyúlnak ki a csillagok
Péntek este egy gyertyagyújtással te is segíthetsz a...Az Erdélyi-Alpok
ÍRTA: UH.RO
Székely Árpád Fogarasi-havasok (Erdély teteje) című könyvének bemutatóját és vetítéssel egybekötött élménybeszámolót tartanak május 7-én, csütörtökön 19 órától a Művelődési Ház koncerttermében. A kötetet Farkas Attila geográfus méltatja.
A Déli-Kárpátok gazdag glaciális formakincsű, uralkodó vonulatait bemutató sorozata a Retyezátot és a Páringot követően a Fogarasi-havasok ismertetésével folytatódik, a monumentális hegylánc méltán érdemelte ki az Erdélyi-Alpok elnevezést.
A Fogarasi-havasok számos földrajzi tekintetben a Déli-Kárpátok és a kárpáti hegységív csúcstartója, ezért már a turista-hőskorban, a hegységek tudományos feltárásának kezdeti szakaszában a hazánk főhegysége címre jelölték az akkor jóval ismertebb Magas-Tátrával szemben. Emellett a Fogarasi-havasok varázsa abban is rejlik, hogy a „kötelező" célpontok megmászásán túl vállalkozunk-e kevésbé ismert ösvényeinek bejárására, és a markáns sziklaképződmények mellett sikerül-e észrevennünk a kiolvadó kártavak és a havasszépe virágmezők tavaszi és kora nyári színvilágát, vagy az ősszel rozsdabarnába öltöző völgyekből és mellékgerincekről a főgerincre nyíló csodás panorámák látványát. Amennyiben igen, akkor a Retyezát és a Páring szerelmeseiből könnyen a Fogarasi-havasok rajongóivá válhatunk. A kiadvány ezt igyekszik segíteni.
A túrakalauz öt fejezetből épül fel.
Az első rész természettudományos összefoglalást ad a hegységről retyezáti és páringi összehasonlításban, ezt számos térképvázlat, ábra, táblázat és domborzatmodell támasztja alá.
A második fejezet általános túrainformációkat tartalmaz: megközelítési lehetőségek, szállásfeltételek, időszerű adatok, hegyimentő-szolgálat stb.
A következő rész a legterjedelmesebb, ugyanis turistautakat, pásztorösvényeket és rejtett csapásokat mutat be. E leírások a főgerinc Zârna- és Suru-nyereg közötti szakaszát, a hegység északi oldalának valamennyi turistaösvényét, továbbá a déli oldal néhány útvonalát fűzik fel. A terepbejárás 2013 novemberében és 2014. március végétől december végéig történt, nem kevesebb mint 36 túra keretében 10 hónap alatt. A sorozatban korábban megjelent kiadványokhoz hasonlóan a túraleírásokat metszetek, naprakész, összefoglaló adatok, átfutó képek kísérik, mindehhez részletes, egyedi turistatérkép-melléklet társul.
A negyedik fejezet egyfajta tisztelgés a szászok turistaút-építő munkássága előtt: Fogarasföld és Királyföld (Szászföld), az Olt és Nagy-Küküllő völgye közti területének épített örökségéről közöl képes összefoglalót.
Az utolsó témakör – hagyományosan – a túrakönyv rejtvényrésze, csoportokba rendezett feladatlapokkal.