Kerékpárút, ahogy a profik tervezik
MEGOSZTÓ
Tweet
Elköltözik Székelyudvarhelyről a MES
Emlékszik valaki arra, hogy volt egy rendezvény, ami...Akinek a helyében biztosan nem lenne
Ismerik azt a viccet, amiben a székelyföldiek mind...A szegényekért gyúlnak ki a csillagok
Péntek este egy gyertyagyújtással te is segíthetsz a...Biciklizés a kávézóban fotók: Kakasy Botond
ÍRTA: KAKASY BOTOND
Hétfő este a G. Caféban Sipos Tibor, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. szakembere tartott előadást a Szekler Teker meghívására.
Még az előadás előtt Simon Szilárd szervező vázolta a Szekler Teker idei eredményeit, köztük kiemelve a kerékpáros pikniket, az első olyan eseményt, amelyben a városháza is támogató partnerként volt jelen. Ez volt az előzménye az első, általuk kezdeményezett kerékpártámasz felállításának, amelyben szintén partner volt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
A rövid áttekintő után Magyarországról meghívott előadó következett. Sipos Tibor elmondta, cége főleg nagyobb beruházásoknál végez közlekedésbiztonsági hatástanulmányokat. Az előadó az interaktivitás jegyében a közönségnek feltett kérdések és az azokra adott válaszok alapján fogalmazta meg, miként is kell megtervezni egy bicikliutat vagy hálózatot.
Mi a cél?
– érkezett az első kérdés. Mielőtt bárminek is nekifogunk, fontos megválaszolni, hogy tudjuk, merre induljunk. A továbbfejlesztés, az újítás, hálózatépítés mellett olyan szempontot is említett, mint a nemzetközi szinten épülő EuroVelo bicikliút-hálózatba való bekapcsolódás. Bár ez helyi szinten egy távoli projektnek tűnhet, hosszútávon mindenképp érdemes mérlegelni a lehetőségeket, ugyanis az EU-s pályázati pénzek is könnyebben elérhetőek, ha egy nagyobb hálózat részei vagyunk. És ezzel elérkeztünk az előadó által megfogalmazott második kérdéshez:
Miből valósítjuk meg?
Ez már egy nehezebb kérdés, mert az azért konkrét összegek említése nélkül is nyilvánvaló, hogy egy szabványoknak megfelelő, biztonságosan kiépített kerékpárút-hálózat még egy Udvarhely méretű városban is jelentős anyagi vonzattal jár. A kivitelezést megelőző hatástanulmány(ok) elkészítése is a kijelölt terület nagyságától, forgalmi összetettségétől függően több ezer eurós nagyságrendű összegbe kerül. Tibor szerint mindenképp érdemes pályázni, hiszen most az EU kifejezetten támogatja a kerékpárosinfrastruktúra-fejlesztéseket.
Az előadó szerint gyakori probléma, hogy egy adott szakaszon elkészítenek egy bicikliutat, ami még ha szakszerűen és biztonságosan is lett kivitelezve, csak egy része a későbbi teljes hálózatnak. Az emberek mégis azt várják, hogy teljesen megoldja a kerékpáros problémákat. Mivel ez értelemszerűen nem fog bekövetkezni, könnyen kialakul az a közhangulat, hogy minek építeni további bicikliutat, ha az semmire sem jó. Az előadó ezért gondolja fontosnak, hogy meg kell válaszolni azt a kérdést is, hogy:
Milyen hasznunk lesz az elkészült fejlesztésből?
Sőt, hogyan lehet kimutatni a társadalmi hasznosságát? Itt kapcsolódik a közlekedés lemodellezésének fontossága, a gyakorlati megoldások kitalálása. Néhány rövid animáción mutatta be, miként is néz ki egy adott útkereszteződés vagy akár egy teljes útszakasz lemodellezése, forgalomszimulációja. Egyik hatásos módszerként javasolta a zónásítást, ami azt jelenti, hogy az adott települést zónákra kell osztani. Ez után fel lehet mérni, hogy a zónák közt mekkora az átjárás, és hol vannak azok a csomópontok, ahol a legnagyobb a találkozás. Ez követően már helyszíni statisztikák alapján lehet a gyakorlati megoldásokat kitalálni.
Ezután néhány baleseti és egyéb statisztikát vázolt az előadó, de annyira nem hozták lázba a jelenlévőket a magyarországi számok. Végül, előkerültek a rossz példák, azaz hogyan ne csináljunk bicikliutat, -sávot, vagy -nyomvonalat. Az oszlopokkal, kacifántos és használhatatlan megoldásokkal tarkított biciklis közlekedő felületek mosolyt csaltak a jelenlévők arcára.
Az előadáson többek közt olyan fontos információk is elhangzottak, mint a biztonságos kerékpározás három fő tényezője: az infrastruktúra, a kerékpár és a kerékpáros. Ebből is a legfontosabb a kerékpáros, ezért is kell a gyerekek képzésre nagy hangsúlyt fektetni.
Az előadás után nyílt beszélgetés alakult ki, amelyben több helyi önkormányzati képviselő és a polgármesteri hivatal alkalmazottai is részt vettek. Jakab Mária műépítész, az urbanisztikai osztály munkatársa és Tikosi László műszaki igazgató jelezték, örülnek, hogy végre van egy civil szervezet, akikkel partnerként tudnak együttműködni, és nem csak a bírálatot kapják. Úgy vélik, most elkezdődött a közös munka, amelyben kölcsönös segítséggel lehet eredményeket elérni.