Rüsz Domokos, a Bethlen-negyedi unitárius templom lelkésze, aki maga is agresszivitás áldozata lett, a következő mondatokkal kezdte a fórumot: „mindannyiunkat érintő dologért, városunk közbiztonságáért gyűltünk össze”, majd ismertette a vele történteket.

Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke, elmondta: "az elmúlt 10-15 évben megnőtt az agresszivitások száma: a koldusgyerekek, a kisdiákok kirablása, szórakozóhelyeken megtörtént incidensek, lakásmaffia”, majd hozzátette: „Legyen egy nulladik pont és innen mindenki végezze jól a munkáját, akkor lesz eredmény.”

A bevezetők után az első hozzászóló László Attila, szombatfalvi esperes volt, aki egyházi tanácsot is hívott össze hasonló indíttatásból, és a központban szerettek volna fórumot szervezni az ügy érdekében. Tőle tudtuk meg, hogy információi vannak a pofozkodástól egészen addig, amíg egy egész család el kellett költözzön bizonyos emberek miatt, ahogy ő fogalmazott a „kiskirályok” miatt. „Tovább nem akarok tűrni, támogatok mindent, ami gátat szab az erőszaknak.” – fogalmazta meg gondolatait a katolikus pap.

Bíró Edit, három gyerek édesanyja, lánya ellen 1996-ban elkövetett gyilkossági kísérletet, illetve az azóta eltelt eredménytelen 14 évet mesélte el és felkérte a rendőrséget, hogy nézzenek a ügy után. Bíró Zsuzsa esete megrázta az egész várost és azóta sem tudják, hogy ki követte el a szörnyűséget. Balázs Attila, az édesapját öt éve ért halálos fenyegetésről beszélt az egybegyűlteknek, ő úgy gondolja, hogy a közösség is szembe kell nézzen az erőszakkal. Hegyi Sándor, a szombatfalvi református lelkész szerint, aki szintén a megszólalók között mondta el véleményét, „a gonoszt jóval győzhetjük le”. Incze Béla, aki arra büszke, hogy tudatosan senkinek nem tett rosszat, eredményesnek tartaná ha a média és a hatalom állást foglalna ebben. A homoródjánosfalvi lelkész, unitárius esperes, Simó Sándor két negatív élményéről számolt be, majd biztosította Rüsz Domokost 25 ezer ember támogatásáról. Tófalvi Tamás, unitárius segédlelkész többször szembesült erőszakkal és egy medgyesi esetet is felhozott az üggyel kapcsolatban, miszerint több embert is tetten érve elszállítottak, majd fél év leforgása alatt mindenki visszatért otthonába. A tanárként tevékenykedő Tófalvi egyetértett a központi fórum megszervezésével.

Politikusaink közül elsőként a Zöld párti Jakab Attila szólalt fel, ő a közösségi rendőrség létrehozásában látja a megoldást, hiszen, ahogy ő érvelt: „a problémát csak megelőzni lehet.” Volt, aki kérdéssel fordult a jelenelevőkhöz: Mi a megoldás romaügyben Székelyudvarhelyen? Ugyancsak itt említette meg a vandalizmust, ami eluralkodóban van a városban.

Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőr-felügyelőség szóvivője örvendetesnek nevezte a lakossági fórumot és ezt egy jó kezdeményezésnek tartja. Megoldásként elmondta, hogy bármilyen bűneset felmerül, még ha a gondolata is ennek, akkor hívják a 112-t. Ígéretet tett, hogy Bíró Zsuzsa ügyében megkeresik a családot, majd kihangsúlyozta, hogy Rüsz Domokos ügyében előrelépések vannak, bűnügyi dossziét készítettek. Szilveszter Sándor, az RMDSZ frakció tanácsosa pozitív példával nyugtatta az egybegyűlteket, hiszen ő is majdnem erőszak áldozata lett, csak ő nem az öklét, hanem telefonja kameráját használta az elkövető ellen, így eljárást tudtak indítani ellene. Albert Mária unokája esetét tárta a közönség elé, akit osztálytársa apja vert meg az iskola előtt.

„Van egy helyzet, ezt mutatja a teremben levők száma” – kezdte beszédét Bunta Levente, városunk polgármestere, majd kifejtette: „a fórum üzenete, hogy azok a szervek, melyeknek feladata van, azok végezzék el a munkát.” Az elöljáró biztosított mindenkit, hogy a következő tanácsülés napirendi pontjai között szerepelni fog a közbiztonság kérdése. Mint elmondta későn, de tudomása van arról, hogy kollégáját megfenyegették a quadok bejegyzésével kapcsolatban és ezeket nem is tervezik bejegyeztetni. Beszélt a hétvégi „gumiégetésről”, amelynek résztvevőit a felállított térfigyelő kamerák segítségével azonosítanak és megfelelően járnak el az ügyben. „Az a megoldás, hogy hívni kell a 112-t és vállaljunk többet egyik a másikért” – biztatta a székelyudvarhelyieket Bunta, és szerinte negyedévente, vagy akár havonta meg kell szervezni a lakossági fórumot. Hargita megye prefektusa, Ladányi László tájékozódási céllal érkezett a beszélgetésre, majd nyilatkozatában megjegyezte: kapcsolatban vagyunk a rendőrséggel és kértük a szóban forgó ügyek kivizsgálását.

A két és fél órás véleményekkel, tapasztalatokkal és megoldásokkal teli, első ízben megtartott lakossági fórum eredményeit a szervezők összegezték. László János, az EMNT székelyföldi régióelnöke elégedettségének adott hangot, amikor a következőket mondta: „az hogy itt van az MPP, RMDSZ, Zöld párti frakció, a prefektus, a polgármester, a rendőrség és az udvarhelyiek egy része, ez egy szép üzenet, képesek vagyunk összefogni a lakosság biztonságáért.”

Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke így fogalmazott: „Úgy érzem, hogy mindenképpen egy sokkal reménykeltőbb lépésen vagyunk túl ezzel a fórummal. Egy elég szép számú közönség, és ami nagyon fontos, hogy egy elég szép számú városvezetés és hatósági jelenléttel zajlott ez a beszélgetés és függetlenül attól, hogy ki milyen pártszínekben dolgozik a városban, itt most mindenki ugyanazt mondta. Én remélem, hogy azok is, akik most ebben az ügyben hallgattak, nem azért tették ezt, mert nekik ez így könnyebb volt, bízom abban, hogy ezután ők is hatványozott erővel fognak fellépni mind a kisstílű, mind pedig a szervezett bűnözéssel szemben. Ezért is nagyon fontos az egyház és a média segítsége, akik a lakosságot tudják az ügyben támogatni. Együtt biztosan hatékonyan fel tudunk lépni. A rendőrség is megerősítette: ők messzemenően partnerek a bűnözés megelőzésben. Az a gond, amit ezen a fórumon ők is elpanaszoltak, hogy ők tűnnek a legnagyobb hibásnak, mert ők vannak szem előtt, ők intézkednek, elkapják a bűnösöket, de azok egy-két hét múlva már szabadulnak – ennek a rossz törvénykezés az oka. Valószínű, hogy ezen is meg kell próbáljunk változtatni, azért is voltak meghívva a parlamenti képviselőink is, hogy a hatályban levő törvényekről és azok módosításának lehetőségeiről is beszéljünk.

Folytatásként egy testület létrehozását jelöltük meg, amely elég széles körű: elgondolásaink szerint a lakosság, városvezetés, média, egyház, civil szervezetek képviselői is helyet kapnának benne. Ők folyamatosan egyeztetnének a rendőrséggel, azért, hogy napirenden tartsák ezt a problémát. A félelmet kell megtörjük, a rendőrség is arra szólítja fel az embereket, hogy tegyenek feljelentést, mert anélkül nem tudnak lépni.”