Csikorog a talpunk alatt a korondi Sórét utca. A helybéliek hívtak ide bennünket, hogy ügyükről halljon a nagyvilág. A korondi községházától néhány száz méterre található utca első szakaszán sűrűbben lakott, de ahogy egyre bennebb haladunk a földúton, s elhagyjuk Páll Ágoston, UNESCO-díjas fazekasmester házát, úgy egyre inkább a mező jelenti a láthatárt.

Vastag hóréteg fedi a tájat. Jótékonyan eltakar minden, az ember által alkotott tökéletlenséget. Semmi sem mozog a fagyos verőfényben, csak a kutyák ugatnak vadul, és néhány ember nyüzsög az út végén egy csinos faház tornácán.

Itt lesz a szeméttömörítő telep! – mutatja a fuvarosunk, Pál Zoltán a Korond patak partján látható telket. Semmi nem látszik rajta a hótól, csak a táblák jelzik, nagy dolgok készülődnek itt az Európai Unió és Hargita Megye Tanácsa jóvoltából. Hogy mennyire nagy, azt később tudjuk meg.

A kapukon, falakon, mint óriási gyászjelentők, állnak az iporka táblák: azt jelzik, a szemétlerakó ellen tiltakozók közül kit mennyire büntetett meg – szerintük bosszúból − a polgármesteri hivatal.

Kezdünk kicsik lenni

Fábián Márton telkére érkeztünk, ide hozott minket kocsival Pál Zoltán, a szomszédos szemétlerakó ellen tiltakozó civilek egyik vezetője. A tornácon csörögével, teával kínálnak a farkasordító hidegben.

Ambrus Sándor, volt megyei tanácsos és a nyári választásokon Katona Mihály kihívójaként indult független polgármesterjelölt köszönti az egybegyűlteket, majd Pál Zoltán EMNP tanácsos, turisztikai szakember szólal fel a tiltakozó civilek nevében. Elsősorban azért kéri most a sajtó segítségét, mert a hatóságok ellehetetlenítették a helyzetüket.

Nem elég, hogy az ügyben a megyei tanács ellen indított pert Marosvásárhelyről áthelyezték a bákói táblabíróságra, de a tiltakozó civilek úgy érzik, a korondi polgármesteri hivatal is bosszú- és megfélemlítési hadjáratot indított a petíció aláírói ellen, minden szabálytalanságért megbüntetik őket.

A Séra Zoltán nevében indított perek finanszírozása már eddig is 1,1 milliárd régi lejbe került, amit a szemétlerakót ellenző korondi lakosoktól kaptak, de ezek a támogatások kezdenek elapadni, miután a polgármester a Sóvidék Tv-ben azzal próbálta nyugtatni a népet, új telket vásárolt, ahová a szemétlerakót felépítik.

A megyei tanács azonban körömszakadtáig ragaszkodik a régi telekhez, ahová az építkezési engedély bíróság általi érvénytelenítéséig már 1,9 millió új lejt befektetett – mondja az egybegyűlteknek előbb magyar, majd a Digi24 kedvéért románul is Pál.

Kezdünk kicsik lenni ebben a harcban – folytatja, és felsorolja a pereskedés költségeit. Az utóbbi másfél évben 25 bírósági megjelenése volt összesen a tiltakozóknak, rengeteg pénzüket felemésztette. A legközelebbi tárgyalás január 27-re van kitűzve, Bákóba. „− Ide várjuk a média képviselőit, és azokat a korondi polgárokat, akik még mernek nemet mondani".

Nemet mondani, de mire?

Arra a történetre, ami még 2011-ben indult, amikor Katona Mihály korondi polgármester saját bevallása szerint még jó ötletnek tartotta, hogy arra a 70 áras telekre, amit egyik felől a Korond pataka, két másik oldalon pedig lakóházak udvara határol, szelektív hulladékgyűjtő- és tömörítő állomást hozzon létre.

A szeméttömörítő állomás része annak a projektnek, amelyet Hargita Megye Tanácsa indított a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére, ugyanilyen állomás lesz még Csíkszeredában is. Erről a két gyűjtőpontról hordják majd a tömörített, válogatott szemetet a gyergyóremetei végleges lerakóba.

A Korondra tervezett létesítménynek a tiltakozó civilek által közölt adatok szerint két része van: a szelektív hulladékudvar, amely egy betonfelület 7-9 konténerrel, ide várják a cégektől, lakosságtól a szelektíven önként behozott hulladékot, a biológiai komposztnak valót, a papírt, a műanyag palackokat, az autógumit, a textíliát, az építkezési hulladékot, a fémeket, üvegeket, veszélyes hulladékokat.

A létesítmény másik fele, a háztartási vegyes szemetet tömörítő-állomás jelenti az emberi és tárgyi környezetre a nagyobb kockázatot. A műszaki dokumentáció szerint évi 10 790 tonna szemét fog megfordulni a tömörítőben, a kapacitása azonban 18 000 tonna/év. Hat kisebb autó szemetét tömörítik egy nagy konténerbe, amely így 20-22 tonnát nyom.

Évente 538 nagy konténer fogja elhagyni a tömörítő állomást, azaz naponta két-három 20-22 tonnás kamion fog végigmenni a falun.

A tömörítő gép zajszintje gyárilag 80 decibel, miközben a huzamosabb ideig elviselhető zajszint, például a hűtőszekrény zúgása, 50 decibel körül van.

A törvény útvesztőiben

A civilek azt állítják, hogy a korondi polgármesteri hivatal anélkül ajánlotta fel a telket 49 évre a megyei tanácsnak szemétfeldolgozó állomás létesítésére, hogy erről az ott élőket és a falu lakosságát tájékoztatta volna. Ők akkor szereztek tudomást a dologról, amikor 2015-ben elkezdődött az építkezés. Ekkor tiltakozó petíciót indítottak, amit 231 személy írt alá.

A dokumentumot eljuttatták a korondi polgármesteri hivatalba, a prefektúrára, a megyei tanácshoz és a környezetvédelmi hivatalhoz. Kielégítő válaszokat azonban nem kaptak rá − állítják a civilek, sőt mi több, a polgármesteri hivatal különböző büntetésekkel próbálta sakkban tartani őket.

A telken 2015 júliusában kezdődött az építőtelep rendezése, ezzel egyidőben több szálon futó pereskedés indult.

A tiltakozó civilek ügyvédet fogadtak, és kérték a munkálatok leállítását. Ezt a pert alapfokon megnyerték Csíkszeredában, a munkálatokat a törvényszéki végrehajtó állította le az ítélet megszületése után 8 nappal. Addig azonban már 1,9 millió lej értékben történt beruházás a területen.

Tavaly ősszel a civilek a hulladékkezelő állomás építkezési engedélyének jogosságát is megtámadták, ezt a pert is megnyerték, így az építkezési engedélyt megsemmisítették. A megyei tanács azonban fellebbezett Marosvásárhelyen, majd utólag kérte a per áthelyezését Bákóba, arra hivatkozva, hogy nincs meggyőződve a Maros megyei törvényszék pártatlanságáról.

Ne szólj szám, nem fáj fejem?

Séra Zoltán nem egy beszédes alak, csak akkor szólal meg, amikor kérdezzük. Egyszerű kovácsmester, akinek a nevében zajlanak a perek. Székelykeresztúrról költözött a faluba, kétkezi munkából építette fel a házát. Napszámosként dolgozik mostanában, mióta a mezőgazdasági gépek átvették a lovak helyét, de nincs az a pénz, amiért elköltözne innen – meséli útban a háza fele, ami a szemétlerakóval szemben található.

Tudtán kívül rossz helyre építette a házát, és nem átall benne lakni – tulajdonképpen ez az oka annak, hogy a megyei tanács időközben két dolog miatt is perbe fogta. Megkérdőjelezték Séra 15 évvel ezelőtt kibocsájtott építkezési engedélyének jogosságát, mivel a korondi polgármesteri hivatal által kiadott engedélyről hiányzik egy pecsét. Ezt az ügyet felfüggesztette a bíróság addig, amíg megoldódik a civilek és a megyei tanács pere.

Emellett a telkének jogi helyzetét is megvizsgáltatta a megyei tanács, arra hivatkozva, hogy az tisztázatlannak tűnt a korondi nyilvántartásban.

Háromszor szavazta meg, de ellenzi

Pál Zoltán után Ambrus Sándor is szót kap, aki kiáll a civilek mellett annak ellenére, hogy saját bevallása szerint megyei tanácsosként korábban háromszor is megszavazta a projekttel kapcsolatos módosító határozatokat.

„Én személyesen 2012 és 2016 között háromszor szavaztam igennel erre a projektre, de ekkor a technikai kivitelezés már el volt fogadva, csak különböző módosításokról esett szó. Akkor derült ki számomra, hogy a projekt körül nincsen minden rendben, amikor a 231 tiltakozó aláírás összegyűlt 2015-ben" – mondta.

Akkor lett világos számomra, hogy ez a kiválasztott helyszín hol van, ezért arra kértem a testület tagjait, hogy szálljunk ki a helyszínre, és próbáljuk csírájában kezelni ezt a problémát. Mondanom sem kell, hogy teljes elutasításba ütköztem − vázolta fel a történetet saját szemszögéből Ambrus.

Hivatalaink nincsenek a hibák javítására kódolva – hívta fel a figyelmet arra, hogy egy szerencsétlenül kiválasztott helyszín mennyi bosszúsággal, pereskedéssel, költséggel jár ahelyett, hogy egyszerűen egy másik telket jelölnének ki helyette.

A volt birkózó kivéreztetésnek tartja az elhúzódó pereskedést, tekintve, hogy a megyei tanács közpénzekből fizeti a perköltségeket, míg a civilek a saját zsebükből.

A szerencsés vég számunkra az lenne, ha a megyei tanács elállna a perektől. Semmi mást nem szeretnénk, csak hogy levegőt kapjanak ezek a korondi emberek! – szögezte le.

Miért nem jönnek ide?

A drámai hangvételt Séra húga fokozta, aki gombóccal a torkában vonta felelősségre Borboly Csabát a Korondon kialakult helyzetért. – Ha a Facebookon azt írja, hogy ő egy problémamegoldó ember, akkor a korondiak problémáját miért fokozza ahelyett, hogy megoldaná? Miért csak az átadó ünnepségekre, felavatásokra megy el szívesen, és ide nem, ahol valós problémák vannak?

Séra Zoltán folytatja a számonkérő költői kérdések sorát: ha Katona Mihály polgármester azt nyilatkozta, hogy ő már nem akarja ide a hulladéklerakót, akkor most miért nem jött ide engem támogatni ebben az ügyben?

Hogy Borbolynak milyen más dolga volt, nem tudjuk, de a KPH jelzésű fekete Dustert a Kaufland parkolójába láttuk befordulni, amikor mi Korondra indultunk. Pál Zoltán szerint az épp Katona Mihály polgármester kocsija. Így hát a kérdés nyitva marad.

A puskagolyó el van lőve

Közelebb megyünk a kerítéshez, hogy szemügyre vegyük a szomszédban elkezdett telephelyet. Séra egy léccel túrja fel a havat a csatornáról, amely gondoskodik arról, hogy a szeméttelep szennyvize épp a Fábián Marci udvarán álljon meg.

Pár méterrel közelebb a faluhoz már azt mutatja, hogy a kapujától hét méterre, a háztól pedig 17,5 méterre kezdődik a hulladékudvar telke, az udvarával szemben kapna helyet az a nyitott tölcsér, amelybe a konténerek tartalmát ürítenék, és egy szennyvíztartály.

A puskagolyó ki van lőve, akit talál, ott robbanni fog − ennyit mondott Borboly Csaba, amikor a helyszínen járt tavaly ősszel, meséli Zoltán. Közben kihozza a házból a pereskedés papírjait. Három nagy reklámszatyorban fér el a sok dokumentáció.

Séra udvarára bejönnek néhányan a helyi tiltakozók közül is.

„Elég elé vagyunk mi, itt hátul is" – mondja felháborodva a volt téeszelnök, egyben a nyugdíjas számtantanárnő férje. Temetésről lépett le, hogy jelen lehessen a tiltakozásnál. Miközben beszélgetünk, mindenkiből kibuggyan a felháborodás és az elkeseredettség. De mindannyian azt gondolják, nem szabad feladni a harcot.

Jó szagú lesz, csak papírt s ilyesmit fognak feldolgozni – azt mondta Borboly. Közben a tervekben háztartási szemét áll. Az minden, csak nem levendulaszagú – cáfolják a tanácselnök kijelentését.

Teljesítsük óhaját

Séra Zoltán udvaráról a közeli polgármesteri hivatalba mentünk azzal a szándékkal, hogy Katona Mihályt is megkérdezzük az ügyről. Az épület ajtaján a következő felirat fogad: „Aki nem fizeti adóját, annak nem teljesítsük óhaját."

Bár nem Korondon, de fizetjük az adónkat, ezért belépünk, hátha ott találjuk a településvezetőt. A polgármesteri irodában egy hölgy magas pult mögül tudatja velünk, hogy a polgármester úr nem tartózkodik az épületben, és nem tudja, hogy milyen ügyben, meddig van távol.

Az irodájában nem, a folyosón azonban találkozunk Katona Mihállyal többször is. Pontosabban a nevével, a falakon ugyanis díszoklevelek tömege tanúskodott a polgármester érdemeiről.

Csak az újévben válaszolnak

Borboly Csabát kedden délben épp fel akarjuk hívni, hogy megkérdezzük a megyei tanács álláspontját a projektről, amikor megérkezik a megyei sajtószolgálat levele. Ez áll benne: „Mivel a törvény értelmében a megmaradt szabadnapokat nem lehet kifizetni, ezeket kötelező kivenni. Ezért ez év végén és jövő év elején csak azok a kollégák dolgoznak, akik kifizetésekkel foglalkoznak. Emiatt a sajtó esetleges kérdéseit január 8. után tudjuk megválaszolni".

Egy korábbi Krónikában megtaláltuk az elöljárók álláspontját az ügyben. Borboly egyszer azt mondta, hogy mivel Séra az építkezési engedélyt hozta fel indoklásként, ők is meg akarták mutatni, hogy Séra házának engedélye sincs rendben.

Ennek a bosszúskodásra hajazó lépésnek némileg ellentmond Zólya László András, a hulladéktömörítő állomás projektmenedzsere, aki egy lakossági fórumon azt állította, szó sincs arról, hogy a válaszperekkel meg akarják „büntetni" Sérát, egyszerűen a projekt módosításához alapos indoklásra van szükség, a finanszírozó fél, vagyis az Európai Unió csak így engedélyezi a változtatásokat. „Az EU-s alapokból megvalósítandó projekt tervei nem módosíthatók, amíg minden jogi lehetőséget ki nem merítenek" – nyilatkozta a Krónikának júliusban.

Zólya László András korábban azt is elmondta: a jogerős ítélettől függően végül az eredeti helyszínen is megépülhet a szeméttelep, ebbe viszont Katona Mihály polgármester már nem egyezne bele, elmondása szerint nem tudna szembenézni a választópolgárokkal, ha az állomás a sokak által ellenzett helyen épülne fel.

Leesnek a köcsögök a polcról

Hazafele a kocsiban kérdésünkre Pál Zoltán elmondja, ő földrajzos, turisztikai szakember, de kénytelen volt politikával foglalkozni a szemétügy miatt, így lett EMNP-s tanácsos.

Ők egyetértenek azzal, hogy a szemétlerakónak meg kell valósulnia, és a korondi embereknek munkahely teremtődik általa, csak ezzel a helyszínnel nincsenek kibékülve.

A szemétlerakó nem csak a Sórét utcaiakat érinti – hangsúlyozzák. Korond jövedelmét a turizmusból szerzi, nem használ a forgalomnak, ha az út mentén levő boltok előtt naponta többször is elmegy egy-egy húsztonnás kamion, s az sem, ha terjed a szemétszag.

Mert nem csak a Sórét utcai ingatlanok ára fog úgy leesni, hogy „a cigányok se veszik meg", hanem a falu többi részén is zaj meg bűz lesz a háztartási szemét feldolgozásakor. A hang és a szag nem ismeri a közlekedési szabályokat, arra megy, amerre a szél viszi.

A szemétügyben szerinte és a kocsiban ülő többi tiltakozó szerint egy jó dolog van: összehozta a közösséget.