„Nem húztak a halak kedden" – hívták fel figyelmemet horgászok, majd arra is, hogy jelzett napon a Nagy-Küküllő városi szakaszán (főleg a bal parton) több helyen olajnyomok és fehér színű habfoltok voltak. A víz felszínén kisebb foltokban úszott az olaj – a horgászok szerint ez egy autómosó miatt van, illetve azért, mert valaki, vagy valakik a parton, illetve valamelyik beömlő patakban moshattak autót. Sajnos a horgászok tapasztalatai szerint egyes városlakók (vagy a környékbeli települések lakói) még mindig nem szoktak le arról, hogy autót, illetve szőnyeget, ruhát mossanak a Nagy-Küküllőben, illetve a patakokban. Főleg nyári hétvégéken sokan folyó víz mellé viszik gépkocsijukat az autómosók helyett, így szennyezik a környezetet, a folyó vagy a patakok élővilágát. A szőnyeg- és ruhamosás is káros, ám az ez által keletkezett szennyeződés hamarabb lebomlik (a mai mosóporok egy része környezetbarát), és nem okoz akkora kárt, mint például a felszínre kerülő olaj.

A természetjárók szerint főleg a Nagy-Küküllő Zetelaka és Fenyéd közötti szakaszán lehet megfigyelni hétvégén a kocsimosókat. Sajnos utóbbiak azzal nem számolnak, hogy az olaj a halak kopoltyújába rakódik, illetve a halak táplálékaként szolgáló gerincteleneket (kis rákokat, csigákat, más élőlényeket) és a vízi növényeket is súlyosan károsíthatja. Még az is megtörténhet, hogy egyik-másik autótulajdonos mérgelődik a folyó partján, hogy nem húznak halak. Pedig ahogy az ember sem eszik szennyezett, koszos környezetben, úgy a halnak is elmegy az étvágya, ha olajos, vegyszeres a víz körülötte.

Terepbejárásunk során – a piac melletti hídtól a Fások utcája és a Nicolae Bălcescu utca találkozásánál levő hídig – legalább öt olyan befolyás van a Küküllőbe, ahol „ismeretlen" eredetű anyag kerülhet a vízbe. Mint megfigyeltük, a legnagyobb baj a Bethlen-lakótelep felső részén van, ahol a szennyvízvezető árok tartalma folyik le és a híd mellett ömlik a folyóba. A betonlemezekkel kirakott levezető árok partján felfele haladva rettenetes látvány tárul az ember szeme elé: az árok tele van szeméttel (a Lakatosok utcájában levő szeméttároló környéke egyenesen katasztrofális).

Kb. harminc méterrel alább jól látszik, hogy egy betoncső tartalma ömlik az árokba, ez kétségtelenül szennyvíz, ami a tömbházak irányából jön, a szaga is kellemetlen. Eső nem volt az elmúlt napokban, így még az sincs, ami megtisztítsa az árkot, minden belerakódik.

A szennyvíz végighalad a Betlenfalvi út alatt, majd kb. száz méterrel lennebb mindenféle szűrés nélkül a Küküllőbe ömlik.

Megkerestük az ivóvíz-szolgáltatással és a szennyvíz elvezetésével foglalkozó Aqua Nova Hargita Kft. igazgatóját. Ülkei Erika az uh.ro kérdésére elmondta, hogy valóban jogos a horgászok panasza, mert a város több pontján a szennyvíz az esővízvezető-csatornákba van „belekötve", s így a szennylé gyakorlatilag szűrés nélkül kerül a Küküllőbe. „Ezt annakidején, a hetvenes években sajnos így építették meg" – közölte Ülkei, hozzátéve, hogy ezen a téren beruházásra lenne szükség, de erre egyelőre csak elképzelés van, most még nem tudják megoldani. A város területén levő patakok (pl. a Varga-patak) is jelentős mennyiségű szemetet, háztartási szennyvizet hordanak a folyóba, hisz tudvalevő, hogy pl. a Rózsa utcában tavalyig nem volt kanalizálás. Az ott lakók akkor rácsatlakoztak a szennyvízvezetékre, így onnan jelentősebb szennyeződés nem jöhet, de azt senki sem tudja, hogy a patak felsőbb folyásán kik mosnak autót.

Pál Ferenc, a vízügy székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az ilyen befolyások tartalma általában udvarokról jön, néhány ilyen hely van a város területén. Idén összesen négy alkalommal figyelmeztettek céget vagy magánszemélyt a Küküllő szennyezése miatt, de egyetlen alkalommal sem büntettek. „Az autómosóknak vízügyi engedéllyel kell rendelkezniük, ők a vizet kötelesek szűrni és úgy engedni a szennyvízcsatornába" – közölte Pál Ferenc, ugyanakkor jelezte, hogy még fognak ellenőrzéseket tartani a mosóknál.

Székelyudvarhelyen nagyobb halpusztulás a nyolcvanas évek végén volt, akkor a cérnagyárból került olyan anyag a folyóba, amitől tömegesen fordultak fel a halak. Ökológiai katasztrófa nem volt a környéken, ám a folyó élővilága sokkal jobb állapotban lehetne, ha nemcsak eleve a szennyvizet, hanem az egész rendszert szűrnénk meg.

Egyelőre az a helyzet, hogy a Küküllőbe vígan csordogál a szennylé, de mivel egyre hidegebb van, nem feltétlenül érezni a szagát, amennyiben nem megyünk le a vízpartra, így a horgászokon kívül nem sok embert zavar – de ettől még a probléma létezik. Viszont úgy néz ki, hogy ahhoz, hogy a halak jobban „húzzanak", jelentős anyagi befektetésre (új, megfelelő szennyvízhálózat) és némi mentalitásváltásra (a minimális: ne mossunk kocsit a patakokban és a folyóban!) lesz szükség.