A Kornis Ferenc utca 18. szám alatt levő ingatlan udvarán már igen nagy kőrakás emelkedik, ez körülbelül hét év „termése". A ház a Székely Támadt vár ún. Telegdy-bástyája alatt van, az épületet az Albert-család birtokolja, akik gyakorlatilag állandó félelemben élnek a – főleg tavasszal – egyre-másra zuhanó kövek, faldarabok miatt. 2006 januárjában több köbméternyi kő zuhant az udvarra, akkor az ott álló kis sütőházat teljesen romba döntötte – ez volt a legnagyobb omlás, de azt megelőzően és azt követően is többször előfordult, hogy egy-egy nagyobb kő kiesett a falból.

Alberték 14 évvel ezelőtt vásárolták meg az ingatlant, a bajok kb. hat-hét éve kezdődtek. Az egyik ok – mint elmondták – a várfalba belenőtt fűzfa volt, mert gyökerei szétnyomták a köveket. „Amikor az idő megenyhül, minden tavasszal jönnek le a kövek" – közli a helyszínen honlapunkkal a 66 éves Albert Zsigmond. Többször is fordultak a városházához, de „erősen nem bíztattak", s mivel a vár műemléknek számít, speciális engedély nélkül nem szabad semmiféle megerősítést, átalakítást végezni rajta.

A mellette levő, hasonló méretű házat szomszédjuk 2009-ben kénytelen volt lebontani, annyira rossz állapotban volt. Ugyanezen év nyarán a Haáz Rezső Múzeum régészei, Sófalvi András és Nyárádi Zsolt a vár a várkapu alsó járószintjének egy részletét tárták fel – a feltárás a mostani sportpálya melletti részen volt.

Megnéztük fentről is a Telegdy-bástyát – az Eötvös József Szakközépiskolának az asztalosműhelye, illetve fatartó-helyiségei vannak a bástya tetején. A sérült, leomlott részen egy hevenyészett léckerítésféle „véd" az esetleges bezuhanástól.

A polgármesteri hivatalban Farkas Domokos, a városrendezési osztály vezetője honlapunk érdeklődésére közölte, hogy az ingatlan felvásárlása bele van foglalva az idei költségvetésbe – ez azonban nem biztos, hogy megvalósul, mert más telkek, ingatlanok felvásárlása esetleg prioritást élvezhet, illetve ezek helyzete jogilag is tisztázott. Albertéknél pedig sajnos nem az utóbbi helyzet áll fenn Farkas szerint: ugyan a mellettük levő, 2009-ben lebontott ingatlan tulajdonosának papírjai rendben vannak, ám az övéké nem igazán – a család hajlandó lenne eladni, illetve szociális lakásra cserélni a házat és a telket.

Az elképzelés az lenne, hogy a város megvenné az épületet tőlük, lebontaná, és egy zöldövezetet alakítana ki a fal tövében. Az Attila utcában, a várfal alatt szintén felvásárolnának egy sávot, így a várat körbe lehetne sétálni. Amikor ez megvalósul, a várfalra engedély nélkül ráépített melléképületeket mind le kell bontaniuk a tulajdonosoknak.

Ám ahhoz, hogy körbesétáljuk, nyilván először a kőomlást kellene megállítani – azt Farkas Domokos is elmondta honlapunknak, hogy az Alberték telke feletti falomlást egy valamikor rossz helyre ültetett fűzfa gyökerei okozzák.

Ami magát a restaurálást, a várfal kijavítását illeti, az osztályvezető közölte, hogy a Művelődési Minisztérium alárendeltségébe tartozó Megyei Művelődési Igazgatóság munkatársai foglalkoznak a Székely Támadt vár restaurálásának terveivel – ezt jelenleg is végzik, ám még nem készült el teljesen. Amennyiben elkészül, akkor már pályázni is lehetne – egyelőre azonban patthelyzet van, s talán csak az arra járók vigyázó tekintete védi a falakat. Mindenesetre – ha tehetünk legalább ennyit – a Kornis utcában járva-kelve lehetőleg ne dúdoljuk A kőfalak leomlanak című dalt. A helyzet komolyságánál fogva ugyanis nem illik.

A Székely Támadt vár története

Székelyudvarhely középkori vára jelenlegi formáját az 1562-es székely lázadást követően nyerte el, az addig meglévő erődítményt János Zsigmond fejedelem építtette. A bástyákat a várkapi¬tá¬nyokról nevezték el (Fóris-, Bánffy-, Telegdy- és Hajdú-bástya).

Fénykép a 19. századi várról

Az adatok szerint Báthory István vajda 1492-ben kezdte átépíttetni az egykori kolostort várrá, ám leállt az építkezés, majd az 1562-65 évi székely felkelés leverése után indult újra, János Zsigmond fejedelem idejében – oklevelekből azt is lehet tudni, hogy 1571-ben még nem volt befejezve a vár, csak az 1630-as, 40-es évekre készült el teljesen. 1590 környékén jezsuiták voltak itt, a kolostort pedig a vár belső épületeivé alakították át – ez teljesen megegyezik az iskolaépület mai alaprajzával. 1599-ben az ősi jogaik visszaszerzéséért küzdő székelyek felgyújtották.

A többszöri átépítés a 18. század elején, a kuruc időkben szűnt meg, 1706-ban Pekry Lőrinc kapitány leromboltatta, hogy ne kerülhessen az ellenség kezére. A város a Kornis-családtól 1852-ben vásárolta meg, falai között 1891-re épült fel az akkori Állami Főreáliskola, a mai Eötvös József Szakközépiskola. 1997-ben a Budapesti Műegyetem műépítészeti karának egy diákcsoportja készített egy ún. revitalizációs programot, majd 1999-ben az önkormányzat elfogadta a részleges rendezési tervet – ez alapján végezhetők azóta felújítások, illetve építkezések a környéken.