Az utóbbi három év katasztrofális érettségi vizsga eredményeit több tényező is befolyásolja. A sokat szidott tanügyi rendszer, a megváltozott követelmények, a kamerák, a megnövekedett stressz, a diákok és tanárok hozzáállása, a szakközépiskolák és az elméleti líceumok közötti egyenlőtlenségek, egyenlő kritériumok, és a megváltozott vizsgarend. Az előző korosztályok jegyét javíthatta, esetenként ronthatta a szóbeli vizsgákra kapott jegy.

Mindenki kapott esélyt, az is, aki szóban, az is, aki írásban tudta jobban kifejezni magát. 2011 óta a szóbeli vizsgákon csak minősítést kapnak a diákok, az érettségi átlagba számított jegyet nem. Megkérdeztünk, tanárt és diákot, mennyire tartja helyesnek ezt a módszert.  A román szóbeli „kínjain" már túl voltak a végzősök, a két pedagógus pedig évek óta követi az érettségi rendszer változtatásait.

Mese nincs, tanulni kell

A Tamási Áron Gimnázium végzős diákja elégedett az eredményével, és jobb szeretné, ha a szóbelire kapott osztályzat emelhetné a jegyet. „Nem jó, hogy minősítést kapunk, mert ez semmit nem határoz. Régebb lehetett osztályzatot kapni, ami emelhette a jegyet, most pedig csak az írásbelin múlik az eredmény. Véleményem szerint jobb lenne, ha most is így lenne.

Közepes nehézségű tételt kaptam és ahhoz képest, hogy nem nagyon beszélem a román nyelvet, elég jól ment. A vizsgáztatók is segítőkészek voltak – már amennyire ebben a helyzetben lehettek. Nem volt stresszes a helyzet" – közölte a vizsga után Gagyi Edit.

Dobai Csaba, szintén a Tamási Áron Gimnázium utolsó éves diákja, ellenkező véleményen van. Szerinte a románul kevésbé jól beszélőknek, az idegeskedős típusúaknak kedvez ez a helyzet, mert nem rontja el a szóbeli vizsga eredménye az érettségi jegyet.

„Szerintem jó is és rossz is, hogy a szóbelit így értékelik. Nézőpont kérdése. (...) Ami szerintem még jó ebben a szóbeliben, hogy nem kérik ugyanazt az anyagot, amit az írásbelire, hanem felmérik a szövegértésünket, a kommunikációs készséget és a szabad vélemény megfogalmazását.

A rossz viszont, hogy nem tud módosítani az írásbeli jegyeken. Végül is mindegy, hogy a szóbelin milyen osztályozás van. A sikeres érettségihez, mese nincs, így vagy úgy, de tanulni kell".

Három hét, tét nélkül 

Idő- és energiapazarlásnak tartja a szóbeli vizsgák új rendszerét Varga Attila, a Bányai János Műszaki Szakkollégium földrajztanára. A pedagógus szerint „három hetet eltöltenek vele, de mindenki ugyanúgy indul az írásbelin, mert itt senki nem tud megbukni. A leggyengébb fokozattal is mehetnek írásbelizni. Jobb volt, amíg volt tétje, mert lehetett kapni tízest is, ha jó volt a diák, s az beleszámított az átlagába".

Varga Attila azt is kifogásolja, hogy három éve csak abból a tárgyból kell a pót- vagy a következő szesszióban vizsgázni , amiből az előző vizsgaidőszakban megbukott. „Mi az egyetemen annak idején le kellett tegyük az évet rendesen, addig nem mehettél következő évre, amíg nem mentél át mindenből, most pedig úgy harmadévesek, hogy első évről vannak elmaradott vizsgáik" – kritizálta a felsőoktatási rendszert is a földrajztanár.

Úgy decentralizáltak, hogy központosítottak

- világosít fel Lukács István, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum igazgatója az érettségi vizsgarendszer módosításairól. Lukács szerint azoknak jó, hogy a szóbeli nem számít, akik nem tudnak jól románul. „Az általános szigorítást még az előző kormány vezette be, ennek ellenére így lehetett sok gyengébb diákot is átengedni, mert helyi szinten meg lehet oldani a szóbelit – az írásbeli már más, az központilag irányított. A diákok elégedettek vele, én egyetlen leányzót láttam könnyezni csak, mert nem olyan minősítést kapott, amilyet szeretett volna".