El tudnak képzelni egy olyan világot, ahol a gyermek úgy és akkor tanul, ahogy és amikor neki jó? Nem kap érte osztályzatot, és nem kérik számon tudását? Sokan a fogukat szívnák ezek hallatán, mások veszik a fáradságot, és elmennek Dan Judith Egyéniségre nevelés című előadására, és meghallgatják, a Waldorf-iskolában hogyan veszik figyelembe a gyermek igényeit, miként segítik őt kiegyensúlyozott, boldog felnőtté válni. A Palló Imre iskola díszterme zsúfolásig megtelt.

Legtöbben azt szeretnénk, hogy gyermekünk iskoláit elvégezve kiegyensúlyozott, boldog felnőtté váljon. Mégis, ha új oktatási formáról hallunk, kissé bizalmatlanok vagyunk, nehezen emésztjük meg, hogy már nekünk sem tett jót az egyenruhás birkakarám.

Vasárnap este azonban az előadás szervezői örömmel konstatálhatták, vannak szülők, sőt pedagógusok, akik többet szeretnének tudni az egyéniségre nevelésről. Dan Judith, szakértő több mint húsz éve társalapítója a kolozsvári Waldorf-iskolának, és már középiskolás éveiben is kicsapták néhány napra, mert megkérdezte, miért kell viselni az egyenruhát.

Tapasztalatai szerint nincs fontosabb, mint az, hogy a gyermek jól érezze magát a bőrében. Ki hallott még ilyent? Ebben a teljesítmény orientált világban, ahol rendszerint a jegyei és nem az egyénisége döntik el, milyen sors vár rá.

„Hatosra táplálkoztál, kisfiam"

Márpedig a Waldorf-iskolában bizony nincsenek jegyek, nincs számonkérés, csak az egyéniség szabad virágoztatása. Mint az almamag, amelyet ha megfelelő környezetben elültetnek, locsolással és napfénnyel szép almafává növi ki magát. Paradicsomi állapotnak tűnik, valójában nagyon komoly munka ez mind a pedagógus, mind a gyermek részéről. A végeredmény pedig nem egy haszonember, sokkal inkább egy életrevaló egyéniség – állítja a Waldorf-szakértő.

A hagyományos oktatási rendszerben a gyermek információk tömkelegét kapja, de nem éli meg a pillanatokat, nem az élet ritmusát tanulja. Dan Judith szerint a gyermeket ugyanúgy kell tanítani, mint ahogy tápláljuk, hiszen annyit fog 'enni', amennyi jólesik, amennyire szüksége van. A jegyek olyanok, mintha azt mondanánk a gyermekünknek vacsora után, hogy „hatosra táplálkoztál, kisfiam".

Nem a gyereknek kell igazodni az oktatási anyaghoz, hanem fordítva. A tudásvágy és a tudás öröme mindenkiben benne van, a jegy pedig, mint egy fal, ennek az útjában áll. Ha nincs jegyrendszer, a tudásvágy megmarad – mondja a pedagógus. Arról nem is beszélve, hogy a jegy mintegy fegyvere is lehet a tanárnak, szülőnek. Tekintélye márpedig a tudása, személyisége alapján lesz vagy nem lesz egy pedagógusnak.

Egyszer a gyerekeknek tették fel a kérdést, hogy szerintük mi a különbség a hagyományos tanár és a Waldorf-pedagógus között. A nyolcadikosok azt felelték, az utóbbi csak értük van itt, nem akar senkinek sem megfelelni. Éppen ezért nagyon fontos Dan Judith szerint, hogy az ezt a pályát választó pedagógus hivatásának érezze a tanítást, különben nem is tud ebben a rendszerben megmaradni.

A rajzfilmből nem tanul meg polcot tervezni

Sokat elmond egy pedagógusról az, hogy hogyan beszél hivatásáról. Az előadónak sikerül olyan világba vezetnie a hallgatóságot, ahol a gyermek kincs, a játék szent.

Ahogyan a különböző életszakaszokról beszél, rá kell döbbennünk, mennyire fontos, hogy a gyermek ne veszítse el a vele született harmóniát, a képzeletét.

Néhány szülő le is hajtja a fejét, amikor arról esik szó, milyen rombolást végez a gyermek belső képalkotó, képzetalkotó képességén a televízió, a számítógép, a sokképes mesekönyv. A belső képalkotás amellett, hogy megvédi a gyermeket az általa feldolgozhatatlan információktól, segít abban is, hogy a későbbiekben eltervezzen mindennapi dolgokat. Például elképzelje a polcot, amit később el akar készíteni, vagy készíttetni. Vagy elképzelje, mit fog aznap csinálni.

És itt jön a képbe a szülő mint partner.

Nagyon fontos szerep jut nekünk abban, hogy a gyermekünk hazatérve a Waldorf-iskola kiegyensúlyozott világából, otthon ugyanazt a szabadságot, a fejlődéséhez szükséges környezetet találja. A székelyudvarhelyi születésű Dan Judith elmondta, bár ő nem részesülhetett a Waldorf-oktatásban gyerekként, de hálás szüleinek azért a szabadságért, amit számára biztosítottak.

Fontos viszont a pedagógus és a szülő közötti bizalom is ahhoz, hogy közösen megfelelő körülményeket teremthessenek a gyermek fejlődéséhez. A szülőnek így lehetősége van havonta egyszer egy ún. epocha-záró ünnepen részt venni, ahol a tömbösített tantárgyak anyagába nézhet bele egy tevékenységen keresztül. Ezen kívül lehetősége van tájékozódni a következő epochákról, de napi szinten is tarthatja a pedagógussal a kapcsolatot. Sőt, arra kérik a szülőket, amennyiben hiányérzetet látnak a gyermeken, mindenképpen jelezzék.

Kinek jó a Waldorf?

A jelenlévő szülőkben lassan megszületnek a kérdések. Egy apuka azt kérdezi, mi történik, ha a nyolc év alatt, amíg egyetlen pedagógus tanítja a gyerekeket, az illető valakivel szimpatizál, valakivel egyáltalán nem. Dan Judith érdekes válasza, hogy a Waldorf-pedagógusnak talán ez a legszebb kihívás, mert képes átalakítani az antipátiát a gyermekért történő küzdéssé. Ezek a gyerekek jelentik a legnagyobb sikerélményt a végén.

Azt is elárulta egy másik apa kérdésére, hogy tudomása szerint nincs az a gyermek, akinek ne felelne meg ez az oktatási módszer. A valamiben kiemelkedően tehetséges gyerekek persze igénylik a további foglalkoztatást, akárcsak a hagyományos iskolában, de intellektuális igényeiket kiegészíthetik a mozgásos és egyéb, praktikus, művészeti tudással.

Egy anyuka a Waldorf-óvodára volt kíváncsi. A szakértőtől megtudhatta, az óvodában élni tanítanak, az óvónő nem foglalkozásokat tart, hanem hangulatot teremt a szabad játékhoz. Hiszen Dan Judith szerint a játék szent munka, ahol a gyermek éli a pillanatot, miközben teremt.

Rendszerben marad

A továbbra is kétkedőknek talán megnyugtatást jelenthet, hogy a Waldorf-rendszer államilag finanszírozott, ami azonban feltételekhez kötött. A pedagógusoknak államilag elismert diploma szükségeltetik, a gyermekek képességeit rendszeresen felmérik. Eddig még nemhogy kifogása nem volt az ellenőrző szervnek, de az érettségi vizsgán elért eredmények is magukért beszélnek.

Az előadás szervezőinek nem titkolt célja, hogy a közeljövőben Székelyudvarhelyen is Waldorf-óvodát és -iskolát is létrehozzanak. A jelenlévők feliratkozhattak egy listára, amely alapján értesítik őket a fejleményekről, illetve a tevékenyebb szülők be is segíthetnek a kezdeményezők szervező munkájába.

A helyi összefogás eredményeit az Udvarhelyi Waldorf-kezdeményezés Facebook közösség oldalán követhetik az érdeklődők.

Az, hogy egy előadás keretében betekintést nyerhettek az érdeklődők az egyéniségre nevelés módszerébe, önmagában is döntő lehet az oktatási intézmény kiválasztásakor. – Nagyon fontos azonban a Waldorf-pedagógus személyisége, éppen ezért hagyatkozzunk a megérzéseinkre. Leginkább ezek alapján válasszunk a hagyományos oktatási rendszer és a Waldorf-módszer között – mondta el portálunknak Dan Judith.