Patak, szennyvízcsatorna-nyílás, lepisilt falak. Néha csodálkozunk, hogy honnan jön a város bűze, de talán nem kéne. Elég, ha csak végigmegyünk néhány helyen és orrunkat, szemünket nyitva tartjuk.

Ami csorog

A Szejke- és a Varga-patak mára gyakorlatilag nyílt szennyvízcsatornákká nőtték ki magukat, hiszen a városba befolyó (az egyik Szombatfalván, a másik a városközponton folyik át) két kis folyóvíz medrében nagy mennyiségű szennyeződés halmozódott fel.

A Szejke-patak néhány napja „újraindult", ez azt jelentené, hogy újra csordogál valami a medrében, de azt víznek nevezni a legnagyobb jóindulattal sem lehet. A patak illatát csak a szombatfalviak érzik, évek óta, s nemcsak a nyári időszakban.

A Varga-patak talán még büdösebb, hiszen mint múltkori írásunkban megmutattuk, több helyen is háztartási szennyvíz ömlik bele. A legrettenetesebb talán a MÜTF mögötti részen, illetve a Petőfi Sándor utcában – utóbbi helyen élelmiszerüzlet előtt folyik el. Nemcsak szeméttel van tele és kimeríti a szennylé-patak fogalmát, hanem medrét a növényzet is egyre jobban benövi az említett szakaszon.

A városházán azt tudtuk meg, hogy évente két-három alkalommal a patak városi szakaszát önkéntesekkel, a szociális járulékot kapó személyekkel, valamint a polgármesteri hivatal munkatársainak segítségével szokták kitakarítani. Igazából a feladat a vízügyé - itt érdeklődve azt az információt kaptuk, hogy a Varga-patak átfogó takarítását két éve végezték el, azóta csak kisebb munkákat tudtak végezni emberhiány miatt.

A Szejke-patak legtöbb részét nem lehet megközelíteni gépekkel, mert magánterületek között halad – kisebb medertakarítások ugyan lesznek mindkét patakban, de egyelőre nem úgy néz ki, hogy ezt a két fertőt felszámolnák.

Amit csorgatunk

Habár nappal üzemel a városközponti közvécé, éjszaka nem – de ha üzemelne is, egyesek akkor is néhány lakótelepen, illetve központi félreeső helyen könnyítenének magukon. A szórakozóhelyekről hazatérő fiatalok gyakran végzik dolgukat egy-egy fal mellett, bokorban, kapualjban, félreeső utcában.

Ilyenek a József Attila utca, a járóbeteg rendelő fala, garázsok oldala. Apropó garázsok, a Tábor-lakótelepen (a József Attila utca és a Függetlenség sugárút találkozásánál) nemrég egy garázstulajdonos érdekes vizeletvédőt szerelt fel garázsának bejárata elé.

A központi utcákban is gyakran megfigyelhető, hogy néhány kapualjból nedves csík jön ki, egyfajta civilizációs fokmérőként.

A nyitott kanálisfedők

A csatornarendszer nyílásai szintén árasztják magukból a bűzt, amennyiben nincsenek kiszáradva. Azt korábbról tudjuk, hogy a két rendszer (az esővíz- és a szennyvízlevezető) több helyen egybefut, így keveredik a két tartalom, de egy ilyen száraz nyár közben és után csak az utóbbi hoz nedvességet a csatornákba – ezért büdösebb is, mint egy esős időszakban.

Néha azt is meg lehet figyelni, amikor gőzölög a szennyvíz az ilyen fedőkön át, a legrosszabb pedig az, amikor a vezetékek valamelyike el is dugul. Volt olyan pár évvel ezelőtt, hogy a Márton Áron tér telt fel egy dugulás miatt szennyvízzel, de az ilyen dugulások sajnos mai napig gyakoriak mind a lakótelepeken, mind a város többi részén.

Kicsit úgy vagyunk ezzel is, mint a porral, amit egy jó szél kifúj a romló városból – a szagot az eső, illetve a tél viszi majd el. Olyankor az ember orra sem érez úgy...