Névtelen nagy fehér. Az összes alma közül a legnagyobb, ők gyakran Tökalmának hívják. Albert bácsi már arra sem emlékszik, honnan szedte az oltóágat, de valószínűleg a közeli kis temető melletti fákról. Savanykás, kellemes, közepesen kemény, lédús, kemény, vastag héjú almának írja le. Erős növekedési erélyű, óvatosan kell metszeni. Bőtermő, minden évben terem, ellenálló a betegségekre. Október végén szedik, januártól ehető, mert azelőtt savanyú. Március végéig bírja a pincében, étkezésre használják és lének. Piacos, nagy mérete miatt. Tesztünkön kiderül, nem mindenki tartja vonzónak a nagy méretet, az alma 10-est is, 5-öst is bezsebel, 8,16-os átlaggal hátulról a harmadik lesz kinézetre a tordátfalvi almák között. Ízre a helyzet még rosszabb, 6,33-as pontszámmal az utolsó helyet foglalja el a hatalmas névtelen alma. Egyik főkóstolónk külön panaszkodik, hogy ha tátott szájjal pattintja a cikkekre vágott almát, akkor a héja nem szakad el, csak elválik a hústól, amitől neki már gyermekkorában hidegrázása volt. De hogy miért kell tátott szájjal törni az almát, hidegrázás közben, ha az embernek foga van? Képzeljék el kedves olvasóink, ilyen emberekkel kell nekem barátkoznom.