A Marosvásárhely melletti Csejden pontosan kétszázhúsz évvel ezelőtt, 1793. április 19-én született Magyarósi Szőke József író, pap, tanár, aki 1836–1838 és 1840–1848 között a székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora volt.

Peregrinus, házitanító, pap, majd rektor

A székely családból származó Szőke József alig kilenc évesen, 1802-ben került a marosvásárhelyi Református Kollégiumba. Adataink szerint később a németországi Margburgba ment tanulni - a reformkorban még mindig sok magyar diák tanult Nyugat-Európában (az ún. peregrinusok). Két évet (1819-1820) tanult teológiát és bölcseletet az említett város egyetemén, majd hazatért Erdélybe. Kisbúnon református lelkész és házitanító volt gróf Bethlen Sándor családjánál.

1832-ben került Székelyudvarhelyre, ahol a Református Kollégium tanára lett. Bölcsészetet tanított, emellet igen jelentős irodalmi munkásságot is végzett, költeményeket, színdarabokat írt, műveket fordított.

Így nézett ki a kollégium Magyarósi idejében

Több kéziratát a kollégium könyvtára, a mai Tudományos Könyvtár őrzi, Költői leveleibe itt tekinthetünk be. 1836-ban először választották meg a kollégium rektorának. Az iskolában harmincnégy évig tanított – bölcsészként anatómiát, lélektant, régészetet, latint és görög nyelvet oktatott, többek között tanára volt a legnagyobb székelynek, Orbán Balázsnak is.

Fizessen a kollégium!

Az 1848-as eszmékkel az udvarhelyi kollégium diákjai és tanárai is azonosultak, ezt azonban a világosi fegyverletétel után a várost megszálló osztrák katonák megtorolták. Kirabolták a kollégiumot, emellett a várostól 15 ezer pengőnyi hadisarcot követeltek. „Fizessen a kollégium, ha olyan nagy híve volt Kossuthnak!" - a feljegyzések szerint ezt vágták az osztrákok az udvarhelyi rektor fejéhez, mert azt kérték, hogy az összeg felét az iskola fizesse ki. Amíg a követelt pénz összegyűlt, Szőke József rektort tanártársával, Szabó Györggyel együtt egy időre börtönbe zárták.

Magyarósi Szőke József nem érte meg a kiegyezést, az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttét. 1866. szeptember 29-én, hetvenhárom évesen hunyt el. Sírja a református temetőkertben van, a Haáz-család sírja mellett, síremlékét 1871-ben emelték. Mellette az 1864 december 28-án elhunyt felesége, Böjthe Júlia pihen. 

A Békéscsabán élő, székelyudvarhelyi Farkas Wellmann Éva költő 2001-ben írt szakdolgozatot Magyarósiról, illetve Az itt az ottal című, tavaly megjelent kötetében egy versciklust szentel neki.

A professzornak a Haáz Rezső Múzeum képtárában őrzött portréját a híres festő, Barabás Miklós készítette. Az aranyozott keretű, 82,5 x 99 centiméteres festmény nincs szignálva, ám Barabás Miklós önéletrajzában ez olvasható: "1885, Magyarosi József, az udvarhelyi kollégiumnak."

Neki köszönhetjük a Kollégium-kertet

Közelgő halálát érezve, az idős tanár a lakását és a mellette levő nagy telket a kollégiumra hagyta – a mai labdarúgó pálya, illetve annak környéke ez, az egykori Kollégium-kert. A kert felszerelésére 1200 forintot hagyott, és az volt az akarata, hogy a hely legyen a mindenkori udvarhelyi ifjúság pihenő-, illetve testnevelési helye. Ezt a város tiszteletben is tartotta, 1913-ban épült meg a ma is álló tornacsarnok, itt volt az egyik első labdarúgópálya, majd az 1960-as években erre a területre épült a mai stadion.

A kommunizmusban már változtak ezek a dolgok: a rektorprofesszor domborműve („Magyarosi Szőke József 1888" volt a felirata), illetve Baczkamadarasi Kis József (Kis Gergely fia) emlékoszlopa is eltűnt a Kollégium-kertből. Gönczi Lajos, a kollégium egykori igazgatója így ír erről: "Takarossággal gyűjtött vagyonát (egy tanári lakhelyet, a kollégium- (Magyarósi)-kertet, stb.), mely több mint 8-10 ezer frt értéket képviselt, halála alkalmával az iskolának hagyta. Az iskolai elöljáróság 1888-ban, az általa hagyományozott kollégiumkert közepén égy trachyt-oszlopót állíttatott fel, az alapító iránti hálás kegyelete jeléül."