Mindig mondom, hogy nagyobb élmény megnézni egy kiállítást az embernek a maga csendességében, mintsem a megnyitón levő tülekedés, beszédmondás közepette, olvasni, elmélyülni valamiben a legtöbbször egyedül lehet, csendben. Általában minden kiállítással így teszek, amit a Haáz Rezső Múzeum tart, s így voltam a szerdán megnyitott Kratochvil Károly kiállítással is. Nem bántam meg.

Lövészárok a pincegalériában

A Haberstumpf-villa, tehát a Haáz Rezső Múzeum új épületének alagsorába, ún. pincegalériájába belépve az első teremben Kratochvil Károly részletes életrajza fogad. Négy nagy táblán korabeli portré- és egyéb fotók, dokumentumok másolatai és lefényképezett tárgyak segítségével idézzük fel az egykori híres katonatiszt életét.

Most nem részletezzük Kratochvil életét, azt inkább itt lehet elolvasni, de aki megtekinti a kiállítást, igen részletes képet kaphat annak az embernek az életéről, aki az első világháborúban az olasz, illetve a keleti fronton harcolt, a háború után pedig néhány hónapig a Nyugati-Kárpátokban a Székely Hadosztállyal egy ideig útját állta a román hadsereg előrenyomulásának.

Portálunkon korábban is írtunk a témáról, hiszen Erdélyben is jelent meg kiadvány a Székely Hadosztályról, illetve egy Kratochvil Károlyról szóló kötetet is mutattak be. Azóta elkészült egy 50 perces dokumentumfilm is Elfelejtett parancsnok címmel.

A legelső teremben kapott helyet a kiállítás egyik legélethűbb része: egy első világháborús egyenruhába öltözött bábu mellett egy világháborús lövészárok legfontosabb kellékeit, tartozékait láthatjuk: gyalogsági ásókat, rohamsisakokat, szögesdrótot, illetve az azt elvágó szerszámot, ezeken kívül lőszertartót golyónélküli hevederrel, jégpatkókat.

Mindez ilyen közelségben egyszerre hátborzongató és lélegzetelállító, mint ahogy az is, hogy annakidején a kilőtt lőszerek maradványaiból milyen díszes vázákat, hamutartókat, egyszerű eszközöket voltak képesek készíteni.

Ez már a következő teremben van, ahol a tárolók mellett egy emlékgúla másolata van felépítve helyszíni fotók alapján – ennek nagysága és alakja megegyezik azokkal, amelyeket a doberdói harctereken emeltek a katonák az ott elesett bajtársaik emlékére.

A Haberstumpf-fiúk emlékezete és az igazi Vasszékely egy darabja

Az egyik, kisebb termet a helyi dolgoknak szentelték a kiállítók: nemcsak az első világháborúban odaveszett Haberstumpf-fiúk emléke van megidézve, hanem idekerült az 1919-ben szétvert, eredeti Vasszékely egyetlen megmaradt darabja is – a fából készült szobrot nagyon sűrűn rakott vaspikkelyek borították, a múzeum egyik legféltettebb darabja ez.

A mellette levő vitrinben egy rohamsisak, egy bajonett, valamint két, kilőtt ágyúgolyóból készített dísztárgy van, egy másik tárolóban pedig egy 82-es baka, Simó Márton megmaradt tárgyai.

Az első világháborúban a mai múzeumépület egykori tervezőjének és tulajdonosának három fia is harcolt, közülük kettő, Jenő és Gyula odavesztek, utóbbi 22 évesen esett el Lengyelországban.

Haberstumpf Károly Artúr egyenruhájának zsinórjai fennmaradtak, többek között ezeket is meg lehet nézni a három Haberstumpf-fiú életrajza mellett.

A bakák és az utókor emlékezete

A bejárat után balra nyíló teremben körbe Kratochvil katonáinak egy részét mutatja be a kiállítás, ezek a képek, rövid életrajzok egy 1934-ben megjelent ezredalbum alapján készültek el.

Egy nagyobb fényképösszeállítás is van ebben a teremben egy molinón, s ami a képanyagot illeti, nagyon érdekes részei a kiállításnak Kratochvil saját rajzai. A katonatiszt idősebb korában rengeteget rajzolt és festett, s hagyatékában olyan képek is maradtak fenn, amelyeknek a háborús élmények a témái, ilyenből több reprodukció is látható a kiállításon.

Az egyik színes rajzon saját magát ábrázolja egy győztes csata után, katonái körében. Ebben a teremben van néhány szék, egy képernyőn folyamatosan peregnek a képsorok, hiszen itt lehet megnézni az említett, Elfelejtett parancsnok című dokumentumfilmet.

Egy kis adalék: a kiállításon nem láttam nyomát (vagy nem figyeltem jól) Márton Áron és Kratochvil kapcsolatának – a püspök fiatal korában ugyanis megjárta az első világháború poklát és főhadnagyi rangban volt a Székely Hadosztálynál, utána őt is Brassóban tartották fogva, akárcsak a parancsnokot.

A Doberdó hőse címet viselő kiállításról egy kis füzetet (Invictus – Az ember, akit nem győztek le) is hazavihetsz, ez tartalmazza a kiállítás fotóinak egy részét, illetve rengeteg adatot is a témáról – a kiadványban többek között van egy Kratochvil-írás is, egy visszaemlékezés Rác Miska tárogatósra, akit a háborúban súlyos sebesülés ért.

Nemcsak ezt, hanem a többi írást, pl. Gottfried Barna történész írását a Székely Hadosztályról, is érdemes elolvasni belőle. Ha pedig van egy szabad órád, akkor mindenképpen nézd meg az említett, Elefelejtett parancsnok című filmet, akkor még jobban beleásod magad a témába.

A kiállítást január 17-ig lehet megnézni. Feltétlenül érdemes.