„Farkasok közt ember, emberek közt farkas. Ki vagyok én?”– kérdi a farkasok népének fogadott fia, Maugli, megfogalmazva a sehová sem tartozás magányának drámáját.

Az állatok által felnevelt „kölyök” történetét, A dzsungel könyvét 1895-ben írta a Nobel-díjas Rudyard Kipling. A novellákból játékfilm és nagysikerű rajzfilmváltozat is készült, és Kipling műve ihlette az utóbbi két évtized legsikeresebb, azonos című magyar musicaljét is.

A hetvenszereplős, két részes zenés darab zenéjét Dés Károly komponálta, a dalszövegeket Geszti Péter, a szövegkönyvet Békés Pál írta, és az 1996-os ősbemutató óta teltházas sikerrel játsszák a Pesti Színházban.   

Kevesen, de lelkesen

A sok humorral átszőtt, de mégis komoly üzenetet hordozó történetnek a bemutatójára vállalkozott a Tomcsa Sándor Színház társulata. A feladat érdekes kihívás elé állította a rendezőt, Szilágyi Reginát, aki az udvarhelyi színházra szabta, azaz 14 szereplősre „szűkítette” a szereposztást.

A kis létszámú társulattól énektudást és a tömegjeleneteknél felfokozott színpadi jelenlétet is megkövetelő zenés-táncos produkció a színművészektől és a társulatot kiegészítő nyolc önkéntestől is maximális erőfeszítést követelt.

Főként úgy, hogy már csak a megszokás tartja össze a színpad nyikorgó deszkáit, életveszélyes rajtuk játszani – panaszkodott a Nagy Pál színházigazgató, hozzátéve, hogy a színháznak sem pénze, sem feladata, hogy felújíttassa a játékteret. Ezt az épületet menedzselő Művelődési Ház intézményének kellene megoldania.

„Addig is hívtunk egy szakembert, aki megtanítja a színészeket a levegőben járni” – viccelődött Csurulya Csongor, művészeti vezető.

A december 19-ei, csütörtöki bemutatóra készen áll a csapat – foglalta össze Nagy és Csurulya, utóbbi a produkcióban Balu, a bölcs medve bőrébe bújik.

Az igazgató szerint A dzsungel könyvével búcsúztatni az óévet jó választásnak bizonyult, a társulat maximális akarattal dolgozott a sikerért, reméli, hogy a közönség élvezetes, szórakoztató színházi élményt kap az év utolsó előadásán.

Állati tükör

Szilágyi Regina, rendező is bízik abban, hogy a befektetett energia megtérül. Harmadízben rendez a Tomcsában, egymásra hangolódni a társulattal nem volt nehéz, a szereposztás sem okozott különösebb fejtörést.

Antal D. Csabában megtalálta az ideális Mauglit, és soha nem tapasztalt élmény volt számára az a hit, erő és lelkesedés, amit a próbafolyamat alatt megtapasztalt mind a színművészek, mind pedig a darabban szereplő nyolc statiszta részéről.  

Elsősorban azért választotta A dzsungel könyvét, mert az eredeti mű erkölcsi üzenetét akarja közvetíteni – indokolt a rendező.

„A Békés-Dés-Geszti-féle műről általában mindenkinek a felnőtté válás, kitaszítottság, másság, énkeresés, boldogságkeresés jut eszébe. Nekem azt a tükröt mutatta fel, amit az állatvilág és az embervilág között megtalálhatunk. Tulajdonképpen Kipling azért írta az 1800-as évek végén ezt a tanmesesorozatot, hogy tükröt tartson az emberi világnak a több ezer éves állatvilágnak a természettel való harmóniájáról.

Ugyanezt a tükröt szeretném felállítani az embereknek azzal, hogy kiemelem az ösztönös állati világ erejét, ugyanakkor a kegyetlenségével együtt azt az erőt, amivel építi a világunkat, és nem rombolja, mint mi, emberek. Ez egy nagyon-nagyon erős tükör”– vázolta rendezői koncepcióját.

A két világ között szimbolikus kapocsként vannak jelen a halál madarai, a keselyűk. Jelenlétükkel a rendező az emberek által elkövetett hibákra akarja a néző figyelmét irányítani.

Állati emberek

Az üzenet közvetítése mellett az állatok színészi megformálása is izgatja a rendezői fantáziát. Egy állat bőrébe bújni, az antropomorf figurát megtalálni, jellemét megmutatni egyformán érdekes kihívást jelent rendezőnek és színésznek.

A túlságosan gyerekesre vett, jelmezzel „túlsegített” és ennek másik, ellentétes véglete helyett Szilágyi a túlzásoktól mentes középutat választotta. Az általa tervezett látványvilág, a szatmári Harag György társulattól kölcsönzött jelmezek is ezt a törekvését segítik.

Az előadásban sok a táncos jelenet – a zenével, színpadi képpel, szereplők jellemével összehangolt mozgásokat a csíkszeredai fiatal Bezsán Noémi állította össze és tanította be. A koreográfusnak ez az első közös munkája a társulattal, de Csurulya Csongor elismerő véleménye alapján valószínű, hogy nem az utolsó.

Bezsán „energiadúsnak és eredményesnek” nevezte az együttműködést, a közös munka számára élményt jelentett. Külön kiemelte a három szereplőválogatáson kiválasztott nyolc „külsőst”, akik komolyan vették a feladatot, és a profi színészekkel teljes harmóniában dolgoztak.

Jegyeket, bérleteket!

Izgalmas, minden korosztálynak szóló, igazi családi előadás lesz A dzsungel könyve musical. A bemutatójára december 19-én, csütörtökön este várják a Tomcsa Sándor bemutató bérleteseket. A musicalt december 20-án, pénteken este (Nyirő József felnőtt bérlet) is játsszák.

A december 30-ai előszilveszteri és december 31-ei, szilveszteri ünnepi előadásokra a bérletek nem érvényesek. Jegyeket 30, illetve 50 lejért elővételben a színház jegypénztárában vagy online a www.biletmaster.ro-n lehet váltani.