Huszerettet játszik a Tomcsa Sándor Színház társulata szilveszter éjszakáján, de nem egyedül. A Parti-Nagy Lajos és Darvas Ferenc által írt Ibusár című darabnak nem csak az Udvarhely Néptáncműhely, hanem a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is részese, sőt Kozma Attila révén a Csíki Játékszín is képviseli magát az udvarhelyi társulat idei ötödik előadásában.

Az idei évre le is teszik a lantot, januárban ezzel az előadással kezdenek majd. Nem lesz preszilveszteri előadás sem, hiszen az együttműködés miatt Gyergyóban mutatják be az Ibusárt december 30-án, Székelyudvarhelyen pedig 31-én.

Az udvarhelyi bérleteseknek azonban lesz lehetőségük korábban megnézni az előadást, december 22-én a Tomcsa Sándor bemutatóbérlettel, míg 23-án a Nyírő József felnőtt bérlettel rendelkezőket várják a színházba.

Harisnyaszagú hétköznapok habbal

Barabás Árpád, az előadás rendezője elmondta, azért választotta éppen ezt, „mert csak". Először elsőéves főiskolásként, még 97-ben találkozott a darabbal, azóta is több részletére emlékszik. Az előadás nyelvi humora maradt meg leginkább benne, és az, ahogyan a darab ötvözi az „állomási kopogó harisnyaszagú hétköznapokat" az operettek habos-babos világával.

A darab ugyanis arról szól, hogy az állomáson dolgozó főhősnő szabadidejében operetteket írogat és küldi be a Magyar Boldog című folyóirathoz, de rendre visszautasítják.

Az ibusári vasútállomás realizmusán túl az operettek világa is érdekelte Barabás Árpádot, illetve, hogy hogyan is állunk mi a zavaros „balkáni" magyarságunkkal. Ezt próbálják körüljárni és maivá tenni, de ettől még a huszárok huszárruhában lesznek latex helyett.

A rendező azt is elmondta, a színészek mindegyike hozzátette az előadáshoz a saját ötleteit. Ő maga is azt szereti, ha a színész olymódon találkozik a szerepével, hogy kénytelen legyen belepasszírozni önmagát.

Nem paródia, de mégis az

Barabás elmesélte, azon szoktak színészekül viccelődni, hogy mi lesz velük, ha már nem lesz színház: vagy megöregednek és berakják őket egy színészotthonba, ahol együtt játszadoznak, vagy nosztalgiáznak a régi sikerekről, kudarcokról. „Ez az ironikus hozzáállás szülte meg a kerettörténetét a dolognak" – mondta a rendező, aki nagyon szereti az öniróniát.

Barabás Árpád szerint ugyan nem operett-paródia a Parti Nagy Lajos által írt szöveg, de nagyon bátran fogalmaz az operettről, erről a mindenki által áhított műfajról, amiről istenigazából nem tudjuk, hogy miről is szól és miért van rá ekkora igény.

Az operetten kívül megjelenik sokféle idézőjeles hungarikum is a darabban, amik miatt hiába dugjuk homokba a fejünket, ezek vagyunk mi – fejtette ki a rendező.

Nem lelőve a poénokat elmondta: nagyon szórakoztató előadás lesz. Úgy véli, nagy előnye a darabnak, hogy egy kalap alá tudtak összehozni több kulturális intézményt is.

A szilveszteri előadásra rohamosan fogynak az 50 lejért árusított jegyek, de még beszerezhetőek a Tomcsa Sándor Színház jegypénztáránál.

Szereplők:

SÁRBOGÁRDI JOLÁN jegykiadó: Mezei Gabriella

BAJKHÁLLÓY RICHARD huszárkapitány: Antal Csaba

VARGÁNYAI GUSZTÁV állomásfőnök: Kozma Attila

AMÁLIA gyámleány, hercegkisasszony: Albert Orsolya

KLEISERMANN MIHÁLY jegyvizsgáló: Moșu Norbert

ANYUKSA Jolán anyja: Tamás Boglár

LÉOPOLD főherceg, Amália gyámja: Szűcs-Olcsváry Gellért

TALPIGHY gróf, muszka kém: Kolozsi Borsos Gábor

ISTENSEGITSY agg közhuszár: Dunkler Róbert

HUSZÁROK kellő számban: a Néptáncműhely táncosai

ASSZISZTENS: Pál Attila

FŐORVOS: Fodor Alain Leopold

 

Stáb:

Hang: Lőrincz József

Fény: Toásó István

Ügyelő: Máthé Miklós Mónika

Díszlet/Jelmez: Csíki Csaba

Koreográfia: Antal József

Korrepetitor: Derzsi Katalin

Rendező: Barabás Árpád