Az érettségi elviselhetetlen könnyűségei
MEGOSZTÓ
Tweet
Asztal alatt, mintha baj lenne, de nincsen
Szirénáztak, jött a tűzoltóautó és a sok egyenruhás...Rendszeresen becsapjuk magunkat
Nincs nekem semmi bajom, csak egy kis agydaganat. De...Az ördögűzés, mint szakma
Tudtad, hogy a Vatikánnak hivatalos ördögűzője van?...Még nem tudni, eufória, vagy sírás lesz a vége. Egy vizsga van hátra, az eddigiek nem tűntek nehéznek.
ÍRTA: LÁZÁR EMESE, PÁL EDIT ÉVA
A román nyelv és irodalom tételeknél magunk sem lettünk volna biztosak abban, hogy hétfő délelőtt száz százalék biztosan sikerült volna egy ötöst összeszednünk. A mormane szó többünkön kifogott, sőt a Google Translate fordítóprogram is aranyérnek értelmezte az amúgy rakásokat, halmokat jelentő kifejezést. És itt le is álltunk.
Hogy megkérdezzük a diákokat, tanárokat, akiket tényleg érzékenyen érint a téma, hogyan élték meg az érettségi tételeket. Könnyű, vagy nehéz volt a nagy, mindent eldöntő vizsga a kötelező és többé-kevésbé egységes érettségi tantárgyakból.
Tudjuk, csak nem mindig értjük
Egy név nélkül nyilatkozó diák megnyugtatott, hogy nemcsak mi nem értünk meg eléggé, ő sem értett szinte semmit, és hogy nem olyan volt a szöveg, amilyen típusú feladatokat az iskolában begyakoroltak. Ami eszébe jutott, leírta – mondta az amúgy jó tanulóként számon tartott végzős.
Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy nehezek, vagy könnyűek voltak a feladatok. Egyes diákok örültek a tételeknek, és azt mondták, mindenhová tudtak valamit írni, mások panaszkodtak – válaszolt kérdésünkre Bálint Mihály, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum tanára.
„El tudom képzelni, hogy Călinescu-szövegnél közérthetőbbet adhattak volna, hiszen sem a Călinescu által használt stiláris elemek, sem nyelvezete nem tartozik a diákok kedvencei közé.
A második pontnál, ahol idén egy adott témáról, a napló, vagy a példaképek fontosságáról kellett írniuk a végzősöknek, kissé változott a tétel. Eddig egy ismert személy aforizmáját kapták általában, amelyet cáfolniuk, vagy bizonyítaniuk kellett, a változás sokakat elriasztott, az aforizma értelmezése könnyebben ment volna – számolt be a romántanár diákjai tapasztalatairól. Ráadásul sokan a jurnal szót folyóiratként értelmezték, és az újságok fontosságáról értekeztek.
A két világháború között keletkezett szövegek jelentik a román irodalom élvonalát, a diákok szeretik ezt a tematikát. Az ekkor tevékeny költők, Lucian Blaga, Ion Barbu vagy Tudor Arghezi versei közül kellett választaniuk az érettségizőknek, hogy irodalmi irányzatba, korszakba helyezzék, a szerző világszemléletéről, költői képeiről írjanak a harmadik tétel keretében.
Abszurd szerelem könnyedén
A magyar nyelv és irodalom tételek nem okozhattak nagy nehézséget a végzősöknek, olyan tételsort kaptak, amire számítani lehetett – nyilatkozta Kovács Ágnes, a Móra Ferenc Általános Iskola magyartanára, aki a javítóbizottság munkájában vett részt. A tételek összetétele már évek óta ilyen, a témák pedig hozzáférhetőek voltak a diákok számára.
Bogdán Ida, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola magyartanára szerint is igényes, szépen kibontható tételt kaptak a végzősök, akik közül a közepesen és gyengébben felkészült gyerekek is érvényesülni tudtak, az irodalmat szeretőknek pedig nagyon jó lehetőség volt arra, hogy kibontakoztassák a tudásukat.
Olyan tételeket kaptak, amelyek közel állnak a mostani gyerekek érdeklődési köréhez, hiszen számukra a 20. századi irodalom már a klasszikust jelenti, a Radnóti vers és a Tóték olyan témák, amelyek közelebb állnak a fiatalokhoz, az egyik szerelmi téma, a másik, az abszurd dráma a színházból már ismerős lehet. A nyelvtani rész az internet világához kötődött, ami szintén érdekli ezt a korosztályt, és lehetőségük volt arra, hogy megfogalmazzák a közösségi oldalakkal kapcsolatos véleményüket.
Antal Sándor, a BBTE Neveléstudományi Tanszékének tanára szerint a követelmények egyre alacsonyabbak, évről-évre csökken a tartalmi tudást érintő elvárások szintje. Azt nyilatkozta, hogy számára kívülállóként közepesnek, vagy annál picit könnyebbnek tűnt a tételek megoldhatósága.
Húsz perc alatt ötösre
Fazekas Emese, matematika tanár véleménye, hogy az M1-es és M2-es matematika tételsor nem okozhatott problémát azoknak a diákoknak, akik az érettségire felkészültek.
„Egy felkészült diák, 20 perc alatt meg tudta oldani ötösre a feladatot. A három részből álló tételsorban összesen 18 feladat volt, mindegyik 5 pontot ért. Szerintem, az a diák, aki nem tudta kihozni az ötös átmenőt, nem is érdemli meg, hogy leérettségizzen"– fogalmazott kategorikusan Fazekas.
Hozzátette: a matematika vizsgán az is sokat nyom a latban, hogy mennyire tud figyelni, koncentrálni a diák. Márpedig a román anyanyelvű diákokkal ellentétben, akiknek volt egy pihenő napjuk, a magyar maturandusoknak ez sorban a harmadik, nehéz vizsganapjuk, a fáradság és a stressz már nagyon érezteti a hatását.
Vágási Réka, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium diákja szerint is meglepően hozzáférhetőek voltak a matematika érettségi tételei, nem számítottak ennyire könnyű feladatokra.
„Eddig mindhárom szóval a tavalyi matekhez képest szerintem messzemenően könnyebb volt. Igazából én sem vagyok zseni, de tényleg azt gondolom, hogy ezen át lehetett menni. Végül is lehet, hogy ez a tétel sokaknak bekavart, s pont a könnyűség miatt néztek el pár dolgot, mert mindenki a nehézre próbálta felkészíteni magát" – számolt be az élményeiről.
Világtörténelem középfokon
Gidó Csaba, a Kós Károly Szakközépiskola történelem szakos tanára nem érettségiztet ugyan, de ismerte a tételsort. Szerinte „egyszerű és diákbarát, a tananyaghoz kötött témák voltak, a tárgyból felkészületlenebb diákok is könnyen megírhatták belőle az átmenő 5-ös osztályzatot, de akár egy magasabb jegyet is".
A történelem tétel három feladatból állt. Az első a 20. századi világtörténelem két jelentős eseménye, az 1956-os magyarországi forradalom és az 1968-as prágai tavasszal volt kapcsolatos. „Ritka, hogy világtörténelem-téma szerepeljen az érettségin, de a megadott szöveg egyszerű volt és a válaszok benne voltak, aki figyelmesen elolvasta, annak a válaszadás nem jelentett problémát"– kommentálta Gidó. Hasonlóan vélekedett a második feladatról, amelynél a Vlad Țepes korabeli Havasalföld történelméről kellett írniuk a gyerekeknek.
„Többször volt már érettségin tétel, akár számítani is lehetett rá"– jellemezte a harmadik feladatot, amely azt kérte a diákoktól, hogy írjanak egy esszét a 19. századi modern román állam megalakulásáról.
Az érettségi utolsó próbája pénteken lesz, akkor a választható tantárgyból vizsgázhatnak a diákok.