A sport világnapja alkalmából rendezte meg szerda délelőtt a Ficánka napközi munkaközössége az első Oviolimpiát, melyen a város összes óvodája képviseltette magát. Minden napköziből öt gyerek vett részt egy óvodapedagógus kíséretében az olimpián, melyen az életkori sajátosságoknak megfelelő sportágakban jeleskedhettek a nagy kisfiúk és nagy kislányok.

Felkészülni, kész, taps

A tíz csapat bevonulása után a jelenlévő szülők elmorzsoltak egy-egy könnycseppet a szemük sarkában, majd a köszöntőbeszédek következtek. Orrfújás.

Antal Csilla, a Ficánka óvodavezetője közölte a gyerekekkel, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Sokat hallottuk már ezt a kognitív disszonanciát okozó klisét, nehéz felfogni még a felnőtteknek is, hogy miért megy versenyezni az, aki nem akar győzni. Csilla azonban el is magyarázta nekik és főleg a felnőtteknek a lényeget: a mozgásnak kell győznie a lustaság fölött, az egészen kis gyerekeket kell a testedzés, a sport szeretetére nevelni.

László Szabolcs, birkózó is buzdította a kis győzteseket. Elmondta, örülne, ha évtizedek múlva többen úgy emlékeznének erre a rendezvényre mint az első igazi sporteseményre, amin részt vettek.

Izsák-Székely Lóránt testnevelés szakos tanfelügyelő mindent megtapsoltatott a gyerekekkel, amit lehetett. Ezt legalább értették és élvezték.

De további türelempróba következett. Az asszisztens néni óvatosságra intette a nekilendült gyerkőcöket: két órával torna előtt nem eszünk, az izzadt ruhát szárazra váltjuk, hideg vizet kimelegedve nem iszunk, cukorkát a tornaterembe nem viszünk, egymás testi épségére vigyázunk.

Rajt

Végre elkezdődhetett a játék. Vagyis csak a bemelegítő. Aztán az első fordulóban Orbán Csilla kézilabdatanár vezetésével labdás akrobatikus mutatványokat kellett előadniuk a gyerekeknek. A félórás pihenőben kifutották a maradék fölösleges energiájukat is, hogy a második fordulóban fegyelmezetten állhassanak rajthoz. Ügyességi játékokban, például a hasán babzsákot cipelő rákot vagy pókot utánoztak, padon kúszásban bizonyítottak.

Végül kipróbáltak egy újfajta játékot is, a szivacslabdázást. A játék lényege az lehetett, hogy körbe álltak és a szivacslabdákkal megcélozták a középen terpeszkedő rózsaszín ugrálólabdát. A legjobb mókának bizonyult, labdák és gyerekek repültek szerteszét, szerencsére csapatmezben léptek pályára a gyerekek, különben az óvó néniknek nehéz dolga lett volna az utódok visszaszolgáltatásával délután.

Hogy a jó értelemben vett káosz teljes legyen, a szivacslabdázásba bevonták a Ficánka napközi középcsoportosait és a nézőközönséget is. Senki se maradjon ki a mozgás öröméből az első Oviolimpián.

Nézegessen még több képet az első Oviolimpiáról itt >>

Bajnokok ligája

Érem és ajándék nélkül senki sem maradt a díjkiosztón.

A legpontosabb csapat címet a pirosban versenyző Csicsergő napközi kapta, a legbátrabbak a világoszöld villanytelepiek voltak, a legfürgébbek a sötétzöld eszterlánciak, a legmerészebbek a lila színben tomboló csillagvárbéliek, a legfegyelmezettebbek a szürke Kipikopi-tagok, a legaktívabbak a narancsos zsibongók, a legfigyelmesebbek a bordó szombatfalvi csicsergők, a legkitartóbbak a sárga Napsugár napközibe járók, a legélesszeműbbek a világoskék ficánkások és a leggyorsabbak a fehér ficánkások.

A Ficánka napközi két csapatot indított, mert a Nardini óvoda képviselői nem tudtak részt venni az eseményen. Dobogó nem volt, minikupa, érmek, ajándékcsomagok igen. A győztesek, vagyis az összes résztvevő, jutalomképp részt vehetett egy ficánkásan egészséges ebéden.