Melles Előd erdőmérnök nem először kerül a román sajtó látóterébe. Megjelent tavaly a ProTV illegális erdőirtásokról szóló tévériportjában mint a gyergyói erdők letarolója, most az Evenimentul Zilei napilap cikkezik róla.

Melles Előd erdőmérnök Gyergyószentmiklósról származik. Egy kis erdészeti hivatalt vezet Hargita megyében, viszont 2010-ben már 165 ezer hektár erdőt kezel Maros megyében. Romániában a legnagyobb erdészeti hivatalokhoz is átlalában csak 12-13 ezer hektár tartozik.

Suceava megyében az ortodox egyház 100 ezer hektár erdő felett rendelkezik, ezt évekig óriási egyházi vagyonként emlegették a helyiek.

A gyergyói erdőmérnök neve csak elvétve került szóba eddig például a Pro TV erdőkivágásokról forgatott riportsorozatában. Akkor az erdészeti hivatal ablakából filmezték le a tarra vágott hegygerincet, és megkérdezték tőle, mi történt. Melles annyit válaszolt, hogy törvényesen vágták ki a fákat. Most a teljes Felső-Maros szoros az ő kezére került.

Melles teljes mellbedobással vágott

Erdészeti berkekben viszont közel sem ismeretlen: 2003-ban a Környezetvédelmi Őrség vétkesnek találta 42 ezer köbméter fa kivágásában. Hargita megyében hatékonyan védték, a Környezetvédelmi Őrség csak akkor jutott el hozzá, mikor már a képviselőház visszaélésekkel foglalkozó bizottságánál emeltek panaszt.

Amikor a Környezetőrség kiszállt a Gyergyói Erdészeti Hivatal erdőibe, ott már csak az illegálisan kivágott fák csutakjait találta, Melles nyilvántartásában pedig fiktív iratokat a faanyag értékesítéséről. A Környezetvédelmi Őrség eljárása még a nyomozati szakaszban elakadt.

Másodszor akkor terelődött a figyelem Melles Elődre, amikor 2010 februárjában Hargita megyei erdészeti technikusok fényképekkel illusztrálták, mekkora pusztítást végzett egy 450 hektáros, a Natura 2000 programba tartozó természetvédelmi területe. Az erdészeti területet Melles cége, a Gyergyói Magánerdészet ügykezelte.

Itt az ügy le is állt, mert az RMDSZ, amely akkor a környezetvédelmi minisztériumot vezette, tálcán adta át Mellesnek Maros megyei erdőinek 80 százalékát. Először 136 663 hektárt bíztak rá, azaz a teljes Felső-Maros Szoros Natúrparkot, majd 2012. január 31-én közvetlen megbízást kapott 30 ezer hektár más természetvédelmi terület kezelésére is.

Nem ad a védelemre: se embert, se autót

A döntéseket megtámadta a Maros Erdészeti Hivatal, az ügy mellé pedig az összes helyi hatóság és Maros megye prefektusa is felsorakozott. Legutóbb a múlt hónapban Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter kollégái nyújtottak be friss memorandumokat. Azt kifogásolták, hogy Melles Előd a szerződésben foglaltakkal ellentétben nem végezte el a 730 ezer lej értékű befektetéseket, és nem biztosította az erdők védelmét.

"Hét vadőrrel dolgozik papíron, de csak kettő van a helyszínen, a többi ötöt Gyergyóban foglalkoztatja, több mint 100 kilométer távolságra. A két vadőrnek egyetlen járőrautója van, így nem tudják a nemzeti park védelmét biztosítani" – olvasható a Maros megyei hatóságok leiratában.

Melles Előd az, aki Maros megye egy elég nagy területén megszabja meg a vágási kvótát, állapítja meg a díjak mértékét, adja ki az építkezési engedélyeket. Melles szerint azonban nem igaz, hogy ő lenne a legfelső hatalom a területen, és arra figyelmeztette az EVZ újságíróját, hogy ne keltse rossz hírét, mert európai környezetvédelmi pályázatot nyert meg, ahol árt a negatív reklám.

A 2,5 millió eurót érő projektet a Környezetvédelmi Operatív Program (POS Mediu) támogatja, a Felső-Maros Szoros menedzsmentjét célozza. Ez még nem minden, Melles ugyanis a Békás-szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park területét is koncesszionálná a minisztériumtól, ami a Gyergyói erdők „meghosszabbítása". Marosvásárhelytől Neamțig egyetlen ember kezébe kerülne a terület.

Az erdők székelyföldi autonómiáját

emlegetik azok a kormányzati források, amelyek szerint Mellesék egyesíteni szeretnék a Maros, a Hargita és Kovászna megyei természetvédelmi területek ügykezelését. Melles koncessziós kérvénye jelenleg is ott fekszik Rovana Plumb miniszterasszony asztalán, aki a választásokig biztosan nem fog hozzányúlni.

Melles Előd újabb kihívását az az 50 ezer hektáros erdőterület jelenti, amit most készülnek visszaszolgáltatni. A terület, mely egykor magyar grófok tulajdonában volt, a ratosnyai és a gyimesközéploki erdészeti hivatalokhoz tartozik. A Gyergyói magánerdészet pedig „nagyon közeli kapcsolatban áll" azokkal, akik visszakapják majd az erdőket, állítja az EVZ cikke, amely szerint az új tulajdonosok is Mellest kívánják megbízni az erdők kezelésével.

Az innen legálisan kitermelhető famennyiség eléri az évi 320 ezer köbmétert, amelynek értéke megközelítőleg 14 millió euró, nem beszélve az erdei melléktermékekről: gombáról, erdei gyümölcsökről, állatokról.

Amióta a Hargita megyei magánerdészet ügykezeli a Maros megyei erdők nagy részét, egyre nő a feszültség a magánerdészet munkája kapcsán. Elégedetlenek azok, akik turizmusfejlesztésből szeretnének élni, de nem kaptak engedélyeket. Elégedetlenek, akik a nemzeti parkban laknak, és 900 lejt kell fizetniük egy egyszerű építkezési engedélyért, ha melléképületet szeretnének felhúzni lakóházuk mellé.

A feszültség azért is nő, mert az illető természetvédelmi terület üzleti tervét még nem fogadták el, pedig annak már tavasszal meg kellett volna történnie.

manna.ro/evz.ro