A politikust befolyással való üzérkedésért, és pénzmosásért állítják bíróság elé.

Vâlcovot azzal gyanúsítják, hogy korábbi tisztségében, Slatina város polgármestereként kétmillió euró kenőpénzt fogadott el egy üzletembertől előnyös önkormányzati szerződésekért cserébe. Azzal is vádolják, hogy polgármesterként, később pedig szenátorként és pénzügyminiszterként közvetítőkön keresztül a tisztséggel összeegyeztethetetlen kereskedelmi tevékenységet folytatott.

A politikustól három aranyrudat, 172 értékes festményt és több mint félmillió eurónyi készpénzt foglaltak le, amit a bankszámláin talált hasonló nagyságrendű összegekkel együtt zár alá helyeztek. Az árveréseken beszerzett festményeket, amelyekből állítólag magángalériát akart nyitni, Vâlcov barátainál rejtegette.

Egyebek között három Picasso-, egy Renoir- és több Warhol-mű került elő a házkutatások során, de jelentősebb román alkotók - Nicolae Grigorescu és Corneliu Baba - művei is megtalálhatók a lefoglalt festmények között.

A vádirat szerint Vâlcov a vesztegetésből származó pénzt - a festményeken és aranyrudakon kívül - egy slatinai szállodába fektette, amelyet közvetítőkön keresztül valójában ő birtokolt és irányított.

A politikus őrizetbe vétele után a média többoldalnyi lehallgatási jegyzőkönyvet tett közzé azokból az ügyészségi iratokból, amelyekkel a DNA Vâlcov előzetes letartóztatását kérte a bíróságtól. Az ügy egyik tanúja szerint Vâlcov - a lehallgatástól tartva - olykor temetőkben találkozott megvesztegetőivel, és bevásárlószatyrokban vette át a kenőpénz 100 ezer és 250 ezer euró közötti részleteit.

Vâlcov mindössze három hónapig volt pénzügyminiszter, de ebben a tisztségben a média gyakori szereplője volt. Az ő nevéhez fűződik ugyanis a látványos adócsökkentéseket bevezető új adótörvénykönyv előkészítése, az adóelkerülők ellen indított - szintén nagy visszhangot keltő - "hajtóvadászat" és az adózási fegyelem növelését célzó nyugtalottó bevezetése.

mti