Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja a megyében kérdőíves felmérést végzett a VIII. osztályos diákoknak tartott pályaválasztási szaktanácsadással kapcsolatban. A felmérés eredményét május 18-án, szerdán ismertették.

A kutatás során kiküldött kérdésekre 936 diák és 835 szülő válaszolt. A kérdések arra vonatkoztak, hogy hol kapnak pályaorientációs segítséget a tanulók, és hogy mit várnak el az ilyen tevékenységektől.

Az eredmények alapján az elemző iroda munkatársai arra következtettek, hogy a megkérdezettek érdeklődéssel fogadják a pályaválasztással kapcsolatos programokat, igénylik konkrét szakmák bemutatását szakemberek által, és hogy kevés szülő tartja prioritásnak a jövőbeli keresetet.

Ugyanakkor belátták, hogy újra kell gondolni a pályaorientációs tevékenységeket, és több diáknak kell biztosítani az aktív munkavégzést, a gyakorlati oktatást. A felmérésről részletesebben az elemzőcsoport honlapján lehet olvasni.

A presztízsnél fontosabbak a képességek

Meg kell értetni a szülőkkel, hogy ne csak a presztízsszakmák felé tereljék a gyermekeiket, hanem vegyék figyelembe a fiatal képességeit, érdeklődési körét, valamint, hogy milyen szakmára van kereslet. Ezek mérlegelése után kellene iskolát és szakmát választani – fejtette ki Borboly Csaba megyeelnök. Hozzátette, már az V. osztályban el kellene kezdeni a gyermekek bizonyos érdeklődési kör felé terelését.

A tájékoztatón Ferencz Salamon Alpár, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke elmondta, a legnagyobb probléma, hogy a szakiskolákban tanuló diákok nem látják a célokat. Úgy véli, egyáltalán nem, vagy csak hiányosan mutatják be nekik a szakmákat.

„Ha rétegekre bontjuk a gazdaságot, befelé haladva megjelenik a szakoktatás, az eszközök, amelyekkel a különböző szakmák felé terelik a fiatalokat, mint a pályaorientáció, a megfelelő informálás, a tanerő" – idézi a közlemény.

Ferencz javasolta, hogy minden iskolának legyen pályaorientációs terve, és vezessék be a műhelyórákat a tantervbe, mert a mai generációnak nem elég az elmélet, szükségük van arra, hogy előre megtapasztaljanak, kipróbáljanak mindent ahhoz, hogy döntsenek.

Nem a gyerek dönt a suliról

„Az a probléma, hogy a diákokat ugyanazon mércével mérik, ami torz képet eredményez, mert eltérnek a képességeik, nem lehet őket összehasonlítani. A mentalitás megváltoztatásának kulcsa az informáltság és a munka felértékelése" – hangsúlyozta.

A hozzászólások között elhangzott, problémát jelent az is, hogy csak a gyengébb képességű tanulók maradnak a szakiskolákban, a többieket elméleti líceumokba küldik. Kiderült, hogy az esetek többségében nem a VIII. osztályos diák dönt a továbbtanulás helyszínéről, hanem a szülő.

Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ vezetője beszámolt az elmúlt időszakban Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tartott iskolabörzéről, valamint a Hargita Megyei Munkaerő Elhelyező Ügynökséggel közös programjukról, amely során a megye általános iskoláin szakmabemutató előadásokat tartanak. Görbe Péter főtanfelügyelő szerint az egyes szakmákat nem csak a diákoknak, hanem szüleiknek, hozzátartozóiknak is be kell mutatni.