A jogszabályt a kormány felelősségvállalással, azaz parlamenti vita lehetősége nélkül terjesztette a honatyák elé, s mivel nem került sor bizalmatlansági indítvány benyújtására, az automatikusan elfogadottnak minősült december végén - írja a manna.ro.

Az ellenzéki pártok azonban az alkotmánybíróságon támadták meg a törvényt, amellyel szemben Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke, valamint a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint a Konzervatív Párt (PC) honatyái emeltek alkotmányos kifogásokat. Ez utóbbiakat a taláros testület elutasította, a jogszabályt pedig az alaptörvénnyel összhangban lévőnek nyilvánította, két órával ezután pedig Traian Băsescu elnök ki is hirdette azt.

Ez a törvény járta be a leggöröngyösebb utat a parlament útvesztőiben. A nehézségek hátterében az állt, hogy a szenátus oktatási bizottsága május óta húzta-halasztotta a jogszabály vitáját, az ellenzék azt a cikkelyt támadta a leghevesebben, amely biztosította volna a nemzeti kisebbségek számára, hogy anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát.

Az RMDSZ ezért volt kénytelen szorgalmazni koalíciós partnerénél a törvény felelősségvállalással való elfogadását. E procedúra révén az előterjesztett törvények parlamenti vitája elmarad, viszont az ellenzéknek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Mircea Geoană, a szenátus szociáldemokrata elnöke azonban az alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte alaptörvénybe ütközik a felelősségvállalás egy olyan jogszabály esetén, amelynek tervezetéről már folyamatban van a vita a parlamentben.

Az alkotmánybíróság először alkotmányellenesnek minősítette a felelősségvállalást, de egy későbbi állásfoglalásában úgy döntött, hogy a már megkezdett felelősségvállalási folyamatot folytatni kell. Ennek nyomán a kormányfő a parlament elé állt, hogy bizalmi szavazáson döntsenek a kormány és a jogszabály sorsáról, de az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) visszavonta a bizalmatlansági indítványhoz nyújtott támogatását, így a kormány szerint az oktatási törvény elfogadottnak minősül.

Az ellenzék ezután is korábbi érveire hivatkozva támadta meg ismét az alkotmánybíróságon a törvényt, újra emlékeztetve, hogy a törvényről közben párhuzamosan a parlamentben folyik még a vita. A parlamentben tehát hetekig két változatban volt jelen az oktatási törvény: az egyik, amelyet a kormány felelősségvállalással terjesztett elő, s amelyben benne maradtak a nemzeti kisebbségek számára előnyös cikkelyek, valamint a másik, amelyet az illetékes bizottságban "agyonmódosítottak".