Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) komolytalannak tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) egyik alelnöke által a napokban ismertetett elképzelést, miszerint a magyar állampolgárságot a könnyített honosítási eljárás nyomán megszerző határon túliak magyarországi gyermeknevelési segélyt igényelhessenek - írta pénteki számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ).

Kiss István, az MPP alelnöke az erre vonatkozó javaslatot a Magyar Állandó Értekezlet oktatási-művelődési albizottságában vetette fel. A politikus a lapnak kifejtette: ez az intézkedés "nyolc-tíz éven belül enyhítené, huszonöt év múlva megoldaná a Kárpát-medencei magyarság demográfiai problémáit".

Az ÚMSZ szerint elutasító budapesti válaszként értelmezhető a magyar nemzetpolitikai államtitkárság közleménye, amely szerint gyest csak magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár kaphat. "Nem akarok erre reagálni, nincs mire reagálni, ez egy üres politikai lufi. Szánalomra méltó, ahogy Szász Jenő pártelnök szenzációhajhász politikai attitűdje átragad az MPP politikusaira" – mondta a lapnak Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei elnöke. "Nagyot akart domborítani az ötlettel az MPP-s kolléga" – vélekedett Márton Árpád képviselő, aki "légből kapott, kósza ötletnek" nevezte a felvetést, mint olyan javaslatot, amely az MPP hivatalosan ismertetett stratégiájának sem része.

Az ÚMSZ pénteki vezércikkében úgy fogalmaz: nem kellett sokáig várni arra, hogy a magyarországi honosítási eljárás megkönnyítése után "az a bizonyos szellem" feszegetni kezdje a palack dugóját. Könnyen elképzelhető, hogy ha kijut börtönéből, gonosz dzsinnként kiszabadulásának elősegítője ellen fordul - fűzi hozzá.

A szellemet a szabad demokraták nevezték nevén a kedvezményes honosításról szóló 2004-es magyarországi népszavazáskor, amikor azt mondták: ha az igenek győznek, a határon túli magyarok nem adózó, de állampolgári jogaikkal élő tömegként jelennek majd meg, ezzel túlterhelve a magyar államháztartást - írja a kommentátor, emlékeztetve, hogy a referendum érvénytelen volt, így a gonosz dzsinnre egy időre rászorult a dugó.

Orbán Viktorék hatalomra kerülése után a honosítási eljárás megkönnyítéséről szóló törvény megszavazásával a szellem újra éledezni kezdett, amikor az is felmerült: a magyar állampolgársággal szavazati jognak is járnia kell. S néhány hétre rá megmutatkoztak annak a jelei, hogy a határon túli magyarok – nem adózóként – részüket kérik a magyarországi ellátói rendszerből - tette hozzá a cikk szerzője.

"Budapest most kétségbeesetten visszagyömöszölte ugyan a dugót a palackba azzal, hogy Kissre reagálva közölte: gyermekgondozási segélyt csak magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár kaphat" - írja a szerző, aki szerint ugyanakkor semmi garancia arra, hogy néhány nap múlva nem jelentkezik egy másik politikus, aki esetleg a már honosított erdélyi kisnyugdíjasok számára kér majd pótjárandóságot a magyar kincstárból, netán egy harmadik, aki ösztöndíjat akar majd valamennyi Magyarországon tanuló erdélyi magyar diáknak.

A Krónika pénteki kommentárjában úgy véli: az MPP egyik vezető politikusának felvetése, miszerint Budapestnek például gyermeknevelési támogatást is kellene biztosítania az új állampolgárok számára, legalább annyira veszélyes, mint amennyire felelőtlen. Ez ugyanis valóban olyan juttatás, amelyre csakis az lehet jogosult, aki – vagy akinek a családja – előtte különböző adók és járulékok formájában hozzájárult a magyar költségvetéshez.

"Nem lenne szabad ilyen meggondolatlan felvetésekkel azt a látszatot kelteni, mintha a határon túliak élősködni akarnának – ellenkező esetben könnyen megtörténhet, hogy a nemzet határok fölötti egységesítésére kidolgozott honosítási törvény a szándékolttal pontosan ellentétes hatást ér el" - állapítja meg a Krónika kommentátora.