A kötelező lakásbiztosításról szóló törvény közel egy éve, 2010. július 15-én lépett érvénybe, a biztosítások megkötésének eredeti ( január 15.) határidejét a 260/2008-as jogszabály 35. cikkelyére hivatkozva utólag 2011. július 15-re módosították. A rendelkezés értelmében azokra a fizikai és jogi személyekre, akik július 15-ig nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást a mulasztásáért 100-tól 500 lejig terjedő pénzbüntetés róható ki. Az ellenőrzésekkel és a bírságok kiszabásával a törvény az önkormányzatokat ruházza fel. A jogszabály (egyik) szépséghibája, hogy kevesebb, mint húsz nappal a törvény szabta határidő lejárta előtt sincs tisztázva még az ellenőrzések és büntetések mikéntjének gyakorlati kivitelezése. Ki, hogyan, miként, mi alapján fog ellenőrizni és büntetni?
Az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál érdeklődve megtudtuk: az önkormányzat eleget tett az előírásnak, ez év elején eljuttatta a kötelezett személyek listáját a kötelező lakásbiztosítások részvényeinek kibocsátásával törvényesen felhatalmazott Katasztrófaellenes Biztosítási Csoporthoz (PAID). A következő lépésben a PAID és az önkormányzat között létre kellett volna jönnie egy protokollumnak, amely alapján a procedúrát végrehajtják. Az egyezség mai napig nem született meg, így egyelőre az udvarhelyi polgármesteri hivatal arra vár, hogy a PAID felvegye a kapcsolatot az önkormányzattal és konkrét megállapodás szülessen az ellenőrzések illetve a büntetések kiszabására vonatkozóan - közölte a hivatal sajtóosztályának munkatársa, Bálint Attila. Hozzátette, az udvarhelyi hivatal esete nem egyedülálló, a jelenség országos.
A hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy a polgármester kell kijelölje azt az osztályt, amelyik ezt a feladatot elvégzi. Bálint szerint logikusan ez az adó- és illetékek osztály hatáskörébe tartozna, ám mivel a törvény ezt pontosan nem szabja meg, egyelőre ez is tisztázatlan. Homályos továbbá a szociális és az ifjúsági, ANL-s lakások kötelező biztosításának kifizetése is - ezeknek befizetésére a törvény szintén az önkormányzatokat kötelezi. Az ehhez szükséges összeget a törvény szerint az állam utalja át a hivatal kasszájába. Az átutalás mai napig nem történt meg, így kérdés, hogy ki fizet először: az önkormányzat vagy az állam?
„Egyelőre csend van. Annyit tudni, hogy a büntetések 20 százaléka az önkormányzat kasszájába, az összeg 40-40 százaléka pedig a kormány, illetve az állami ellenőrző szerv kasszájába kerül. De az, hogy ki ellenőriz és kit, hogyan és miként büntet, még nincs kitalálva" - tájékoztatott Bálint.
A megjelenése óta rengeteg vitát és (félre)értelmezést kiváltó törvény szerint a kötelező lakásbiztosítást három fajta természeti katasztrófa, földrengés, földcsuszamlás és árvíz kockázata ellen érvényes. A biztosítás értéke a biztosított ingatlan épületanyagának függvényében változik. Az A típusú (beton, tégla, fa, fém) ingatlanok biztosítása egy évre 20 euróba, a B kategóriás (vályog) lakóházaké pedig évi 10 euróba kerül. A megkötött biztosítás 12 hónapig érvényes. A biztosítási értéke a biztosítási díjtól függően maximum 10 illetve 20 000 euró lehet. Romániában összesen 13 biztosítótársaságnál (Groupama, Uniqa, Generali, Ardaf, az Astra, ABC Asigurări, Platinum, Euroins, Carpatica Asig, Grawe, Credit Europe, Certasig, City Insurance) lehet kitölteni a biztosítási szelvényt. Az esetleges katasztrófa-károkat nem a fenti biztosítótársaságok fizetik ki, hanem az aláírandó kötvényeket kibocsátó Katasztrófaellenes Biztosítási Csoport (PAID), amelynek a biztosítótársaságok részvényesei.
Ugyanakkor a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben valakinek a fenti biztosítótársaságoknál már van érvényes lakásbiztosítása, nem kell újat kössön. Ha azonban az illető a kötelező lakásbiztosítását nem a felsorolt tizenhárom biztosítótársaság valamelyikénél kötötte meg, kötelező módon külön biztosítást kell kössön valamelyik, a PAID- hoz tartozó társasággal. A lejárt lakásbiztosítási szerződések esetében a szerződést öt napon belül meg kell újítani, ellenkező esetben szintén kiszabható a pénzbüntetés.
Annak ellenére, hogy a kötelező lakásbiztosításokról szóló törvény közel 12 hónapja lépett életbe, a romániai 8 millió lakástulajdonosból mindössze 500 000-en kötöttek szerződést.