Többé-kevésbé rendszeresen bemutatjuk Székelyudvarhely összes sportműhelyét – ezt úgy tessék érteni, hogy ellátogatunk olyan edzésekre, ahol csapatban folyik a munka. A profi sportolókkal ugyan összemérjük az erőnket, tudásunkat, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy belülről megmutassuk, milyen is edzésre járni.

A múltkori asztalitenisz-edzés után most a floorballt választottuk, a Rákóczi Centerbe látogattunk el, a két udvarhelyi csapat, a Floorbulls és a Black 69 edzőmeccsére.

Mint minden sportban, itt is az első a bemelegítés, a pályára kiérve mintegy tíz perc alatt ezen esünk túl. Ami a felszerelést illeti, nagyjából ugyanaz, ami a focizáshoz kell, tehát teremcipő, rövidnadrág és póló, itt viszont nem szükséges a lábszárvédő.

Teremfocizni rendszeresen, heti egy-két alkalommal szoktam, azt viszont tudom, hogy a teremhokizás sokkal másabb, mert néhány évvel ezelőtt úgy két-három meccs erejéig volt szerencsém kipróbálni. De hogy istenigazából milyen, azt most tudtam meg.

A magamnak előírt kötelező bemelegítő gyakorlatok után Csáki Gergely, a Black 69 oszlopos tagja mutatja meg az alapokat. Amikor a kezembe veszek egy ütőt és az élével leteszem a földre, azonnal hoz egy másikat, mert észreveszi, hogy jobbkezes vagyok, így jobbos ütő kell.

Utána elkezdünk „húzogatni", tehát a kis, lyukacsos műanyag labdát egymásnak passzolgatni – nemcsak tenyeresen, hanem fonákkal is. A jobb kézzel ütők balról, tehát a bal láb mellől ütik a labdát tenyeressel, a fonákot a jobbról.

Jönnek a bemelegítő lövések. Először a palánknak durrantunk párat, majd Somogyi Attilának, a kapusnak eresztünk meg néhányat. Tény, hogy nehéz eltalálni a kaput, de néha sikerül.

Mivel a srácok ma meccset játszani jöttek a terembe, sokat nem tökölünk, állunk neki a játéknak. A bemelegítés, valamint a gyorstalpaló floorball-tanfolyam után a feketék jobbhátvédjeként próbálok támadást akadályozni.

Testtel lökni nem szabad, a labdát le lehet venni lábbal is, de passzolni már nem. Mellel szintén meg lehet állítani a műanyaggolyót, az ütőt viszont nem lehet magasan használni.

Nagyon nem merészkedem előre, inkább csak a biztonságra törekeszem – valamikor fociban is játszottam jobbhátvédet, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez teljesen más, mint a foci. Talán annyira hasonlít, hogy a cél itt is az, hogy a kapuba kell juttatni a labdát. Azon a szélen főleg Hajdu Levi, László Zsolti vagy Lukácsi Csaba rohamoznak, inkább több sikerrel, mint kevesebbel.

A cél nem a testtel való feltartóztatás, hanem inkább az, hogy elpiszkáljam a labdát az ütőjük elől vagy legalább beleállni a lövésükbe, ha nincs más módszer hirtelenjében. Tény, hogy néha úgy otthagynak, hogy a szó szoros értelmében bottal üthetem a nyomukat.

Kérek aztán cserét is gyorsan, nem árt, ha kifújja magát az ember, mint más sportokban is, ugrik a helyemre a következő ember, a játék nem áll meg. Jönnek aztán a gólok is, a narancssárgák hamar bevarrnak néhányat, egyszer-egyszer számomra elképesztő módon.

Gól nem jön össze nekem, habár néhányszor lőttem kapura is felfutva egy-egy támadással, ezeket vagy Gál Zsolti, a másik kapus ütötte ki, vagy mellé mentek. Sikerült viszont gólpasszt adni, ráadásul egy jó szerelés után, Gedő Zsolti mattolta a narancssárgák kapusát.

Csere ismét, ekkor már nem tudom elhallgatni, hogy a floorball azért fárasztó (legalábbis számomra), mert hajlott derékkal játszom. Pedig ha a képeket így utólag megnézem, a legtöbb srác rajtam kívül egyenes testtartással van rajta.

A floorball egyébként jó móka – a srácok tanítják sulikban is (a floorballiskoláról biztosan hallottál), a Facebook-oldalukon is sokat megtudsz róluk. Az országban még nagyon gyerekcipőben jár a sportág, de egyszer talán ők lesznek az első országos bajnokcsapat. Ki tudja...

„Jól mozog a pályán", „ahhoz képest, hogy kezdő, jól teljesített" – így összegezték a floorball-os fiúk Katona Zoli verejtékben úszó teremhoki-produkcióját. „Voltak még itt kezdők, akiknek a bot sem állt jól a kezükben, ehhez képest Katona tette, amit tenni kellett. Az elején tartott gyorstalpalóból sok mindent alkalmazott, voltak jó labdaátvételei, passzok és kapura is lőtt. Az is látszik, hogy sportol, mert egészen jó volt a mozgása a pályán. Felismerte a helyzeteket, amikor kellett, védekezett és a támadásokból sem maradt ki. Kezdő kategóriában 7/10-es pontot adnék neki" – hangzott el a végső kiértékelés a Katona nyújtotta teljesítményre.