Színes » Egészség

Ami nem öl meg

Erőszak, baleset, háború, természeti katasztrófák. A poszttraumás stressz zavar évekkel a kellemetlen esemény után is bekövetkezhet.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
gerebemokeuj05

Ne hagyjuk szó nélkül! Jogaink a szülőszobán

Megmondják, mikor szabad bugyit húzni, vagy meg sem...
A kép illusztráció

Marihuánás sütit evett egy négyéves csíki kislány

Kórházba került vasárnap egy négyéves csíkszeredai...
Felemás zokniban a Down-szindrómásokért. Fotó: lismullenns.ie

Felemás zokniban színesebb a világ

Készíts képet színes zokniban, majd töltsd fel a...

julia-fullerton-batten
Fotó: illusztráció
szerkesztoÍRTA: ERDÉLYI ÉLETVÉDŐK TÁRSASÁGA
2013. április 19., 09:45
0 hozzászólás. 

Ma már kevesen vannak azok, akik átéltek egy vagy két világháborút, de az ő viselkedésükre is magyarázat lehet az, ami az árvizek, családon belüli és kívüli erőszak, balesetek, földrengés túlélőinek megnyilvánulásaira.

A szorongásos zavaroknak létezik egy olyan formája is, amely hónapokkal, vagy évekkel a traumatikus helyzet megszűnése után is megmarad. Poszttraumás stressz szindrómának nevezik.

A víz az úr

A hömpölygő víz látványától, robajától némelyek évekkel a trauma után is rosszul érzik magukat. Újra meg újra lepergetik magukban a szomorú eseményt, és rémálmoktól szenvednek.

Megtörténhet, hogy az emlékek olyan elevenen élnek bennük, hogy bizonyos élmények hatására ismét traumatikus helyzetben érzik magukat, vagy megszokott tevékenységeik végzése közben flash-képek jönnek vissza, amelyek helyzeteket, érzéseket, emlékképeket hoznak fel a tudatukban.

A poszttraumás stressztől szenvedők általában kerülik a katasztrófára emlékeztető helyzeteket, távol tartják maguktól a negatív eseményhez kapcsolódó érzéseket, gondolatokat, és nem beszélnek róluk.

A traumasérülést úgy lehet elképzelni, mint egy sebet.

Ha elvágjuk magunkat, egy ideig érzékeny, ezért vigyázunk, hogy ne üssük meg, ne érjen senki hozzá. Ugyanez történik a lelki sebbel is: félünk, hogy újra átéljük ugyanazt a fájdalmat, szorongást, félelmet, ezért kerülünk minden olyan helyzetet és embert, akik valamilyen szinten a traumára emlékeztetnek. A trauma, a szerencsétlenség után az ember élete más mederben halad tovább.

Hasonló tüneteket élnek át a 2011-es amerikai terrortámadások túlélői is. Az idő múlásával elidegenednek az emberektől, elveszítik érdeklődésüket, és érzelmi sivárság lesz jellemző rájuk. A régen szívesen végzett tevékenységeknek már nincs meg az a motiváló és energizáló hatásuk, mely újra cselekvésre késztetné őket.

Gyakran panaszkodnak emlékezetvesztésre, nehézségeik vannak a koncentrálás terén és gyakran éreznek bűntudatot amiatt, hogy ők túlélték az eseményeket, és mások nem.

A negatív események újraélését, az érzések és tevékenységek elkerülését, vagy a bűntudat megjelenését olyan egyszerű események aktivizálhatják, mint egy hirtelen lezúduló nyári zápor, egy dokumentumfilm, egy regény olvasása

vagy egy mély férfihang.

De nemcsak katasztrófát vagy háborús eseményeket átélő személyeknél jelentkezhetnek hosszú távú szorongásos tünetek, hanem nemi erőszakot elszenvedő felnőtteknél és gyerekeknél is. Az utóbbi évtizedben egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek a házastársi és kiskorúakkal történő bántalmazások.

Ezek áldozatai hosszú ideig nem tudnak szabadulni a félelemtől, a szorongástól, az önvádtól, a negatív emlékképektől, és folyamatos alvászavarban szenvednek.

Nehezükre esik az egyszerű napi teendők elvégzése, nem tudnak eleget tenni a munkahelyi kötelezettségeknek, félnek elmenni otthonról, félnek felvenni a telefont és elzárkóznak az emberek elől.

Egy felmérés szerint a szexuális és egyéb támadások áldozatai a támadás után öt évvel is a várhatónál jóval gyengébb általános testi és lelki egészségi állapotban vannak, az átlagosnál kétszer gyakrabban mennek orvoshoz, és két és félszer többet költenek gyógyszerre.

Veszélyeztetett csoportok

Azok a gyerekek, akik kicsi korukban átéltek bántalmazást, támadást sokkal nagyobb mértékben sérülnek a trauma kapcsán vagy újabb traumák után. Ezért nagyon fontos a bántalmazott gyerekek védelme.

A poszttraumás stressz előfordulása nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál. Bántalmazás esetén, koncentrációs táborok túlélőinél figyelték meg, hogy 97%-uk 20 év után is mutat stresszzavaros tünetet, 80%-nál pedig bűntudat jelentkezik amiatt, hogy túlélte.

Hogyan lehet így élni?

Hosszú távon sehogy. Nagyon fontos, hogy segítséget kérjenek mindazok, akik ilyen jellegű szorongásos tünetekkel szembesültek. Beszélni kell az érzésekről és a negatív gondolatokról még akkor is, ha ezek fájdalmasak, hiszen hosszú távon csökkentik a szorongást, a feszültséget és a félelem érzésének megjelenését.

Sikeresnek bizonyulnak minden esetben az egyéni konzultációk vagy az önsegítő- és terápiás csoportok. Az embereknek szükségük van arra az érzésre, hogy nem ők az egyedüliek, akik ilyen helyzetbe kerültek, és vannak, akik pontosan át tudják élni azt, amit ők éreznek.

A súlyos depresszió és az öngyilkossági kísérletek megelőzése érdekében gyakran alkalmaznak gyógyszeres kezelést is a szorongásos tünetek enyhítésére, de csak rövidtávon.

A trauma átélőinél megjelenik annak a veszélye, hogy elszigetelődnek, visszavonulnak, elhúzódnak emberektől, új helyzetektől, ezért szeretnénk kihangsúlyozni a család, a rokonok, barátok támogató szerepét a trauma után.

Igazán lelki egészséget védő szerepe van annak, ha a bántalmazott, a traumát átélő megkapja a megfelelő lelki és fizikai támogatást, gondoskodást a hozzátartozói részéről.

Erdélyi Életvédők Egyesülete

Székelyudvarhely

Tel. 0744-214584 (hétköznapokon 10-17 óra között)

email: eletvedok@yahoo.com

Állandó szakmai támogatónk az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."