Március és október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzák a nyári időszámítást. Ennek története a 20. század elejére, az első világháború idejére, majd az elmúlt század hetvenes éveinek első felére nyúlik vissza.

Először Németországban alkalmazták a nyári időszámításra való áttérést 1916. április 30-án, őket Nagy-Britannia, Belgium és Dánia követte. Romániában először 1932-ben állították át az órákat, jelenleg 70 országban állnak át a nyári időszámításra.

Az EU-ban már 1976-ban bevezették a nyári időszámítást, három évvel az első olajárrobbanás után. Az első ország, amely csatlakozott a kezdeményezéshez Franciaország volt, Románia 1979-ben vezette be, a természetes fény jobb kihasználásáért.

A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Maga az elnevezés azért alakult ki, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik, legalábbis a Föld északi féltekén.

A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak vagy sem, de a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az emberek közérzete jobb lesz tőle.

Március 30-án állunk át a nyári időszámításra, azaz vasárnap hajnalban 3 óráról 4 órára visszük az óra mutatóját, így a vasárnap csupán 23 órás lesz, az év legrövidebb napja.

Legközelebb október 24-én állítunk az óráinkon.

uh.ro/hírösszefoglaló