Ötödik állomásához érkezett a Zsebszótár előadássorozat, amelyen az uh.ro munkatársa, Balogh Réka Adrienne ezúttal Dr. Ambrus Józseffel, a Hargita megyei mentőszolgálat székelyudvarhelyi főorvosával beszélgetett a kiskori balesetek megelőzéséről, illetve arról, hogy ha esetleg megtörténik a baleset, hogyan kell eljárnia a szülőnek.

A kisgyerek egy kíváncsi természet, tudni akarja, mire jó a konnektor, mi fő a fazékban, milyen ízű a tisztítószer. A harminckét éve elsősegélynyújtást oktató főorvos szerint az elsősegélynyújtás alapjait már az óvodás korban tanítani kellene, hiszen a gyermekek vészhelyzet esetén történő jó reakciójával életeket lehetne menteni. Ha a cukorbeteg anyuka gyermeke időben felismeri, hogy anyu nem azért nem beszélget, mert nincs kedve szóba állni vele, akkor rögtön mentőt hív: tudja, hogy mit kell tennie és mit ne, ameddig a mentő érkezik. Ezzel a tudással, valószínűleg édesanyja életét menti meg.

A főorvos szerint a szülők között is ritka az, akinek ismeretei vannak az elsősegélynyújtásról : a kávézóban arra kérte a jelenlévőket, hogy kéznyújtással jelezzék, tudják-e, melyek a helyes lépések vészhelyzetben. Mindössze két személy nyújtotta fel a kezét. A meghívott elmondta, hogy az a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb esetben elveszíti a fejét a szülő és pánikba esve nem tud jó döntéseket meghozni.

Egyedi eset ez a Románia

A beszélgetőtársak ezután a lehetséges eseteket taglalták, de még előtte Dr. Ambrus József fontosnak tartotta elmondani, hogyan kell helyesen mentőt hívni. Elmondta, hogy egyedül Romániában van az országon belüli egységes hívószám (112), amelyet ráadásul a csíkszeredai rendőrség épületében tartózkodó telekommunikációs hölgyek vesznek fel, nekik semmi közük nincs az egészségügyhöz. Ők teszik fel az első kérdéseket, mielőtt kapcsolják a tűzoltóságnál levő diszpécserszolgálatot, ahol egy tűzoltó altiszt és egy mentődolgozó tartózkodik.

„Nem elég, hogy a telefont felvevő hölgy, a diszpécser is kérdezősködik, erre már a hozzátartozó idegbajos, ebből meg semmi jó nem származik" – hívta fel a figyelmet a főorvos, mennyire fontos higgadtnak maradni. Főként azért, mert ameddig jelentik, hogy Székelyudvarhelyről van egy hívás, majdnem tíz perc telik el, viszont ha megáll a szív és a légzés, az újraélesztést négy percen belül el kell kezdenünk, hiszen az agysejtek nem bírják tovább oxigén nélkül.

Higgadtan el kell mondanunk a beteg nevét, életkorát, és részleteiben azt, hogy milyen probléma jelentkezett, nem annyit, hogy rosszul van, ugyanis nem mindegy, hogy milyen egységet küldenek ki a helyszínre. Van olyan eset is, hogy a higgadtság hiányában a telefonáló már azelőtt lecsapja a kagylót, mielőtt elmondaná, hogy hová kell mennie a rohamkocsinak. Dr. Ambrus József arra is felhívta a figyelmet, nem kell fejjel rohanni a falnak, a telefonáló élete a legfontosabb: ha egy autó belezuhan a Küküllőbe, nem szabad életünket kockáztatva utána ugranunk.

A babának nincs Orbit

A lehetséges esetek közül Balogh Réka Adrienne arra volt kíváncsi, mi a teendő, ha egy szilárd test kerül a gyerek légcsövébe. Elsősorban a megelőzés a fontos, már az étel megakadása is nagyon veszélyes lehet, ezért el kell kerülnünk, hogy a gyerek autóban, nevetés közben egyen, és próbáljuk meg minél apróbbra vágni neki az ételt. Kisgyerekeknek a rágógumi sem ajánlatos.

A meghívott elmondta, csak akkor szabad megpróbálnunk eltávolítani a tárgyat, ha az látjuk a légcsőben, alá tudunk nyúlni, és mint egy horgot eltávolítani. Ha csak ujjheggyel érjük el, csupán bennebb nyomjuk, és azzal elősegítjük a fulladást. Ilyen esetben a csecsemőt az alkarunkra kell fektetnünk, és tenyerünkben tartva a fejét, a hátát ütögetünk.

Ha ez nem eredményes, akkor megáll a keringése, ilyenkor mellkas-kompressziót kell alkalmaznunk. A mellkas-kompressziót a felnőttekhez hasonlóan (ütemesen nyomogatva a mellkast, körülbelül százat percenként), a szegycsont alsó harmadában végezzük, de csecsemők esetén két ujjal, gyerekek esetén egy tenyérrel. A főorvos a légcső elzáródásának kapcsán a Heimlich fogást is szemléltette, amit kizárólag felnőtteknél alkalmazhatunk.

„Vérzés esetén, ha nincsen egy gézdarab, akkor zsebkendővel, de nem papír zsebkendővel a sebet egyszerűen megnyomjuk, és úgy hagyjuk, míg a segítség érkezik" – tért rá a vérzéses sérülésekre Dr. Ambrus. Amennyiben végtagon van a vérző sérülés, ugyanezt tesszük amellett, hogy felemeljük a vérző végtagot. A leszorítás módszerét egy ideje nem alkalmazzák, hiszen a szövetek vérellátás hiányában nagy eséllyel el fognak halni.

Egy balesetet szenvedett személynél a belső vérzésre utaló jelek a következők: túl csendben van, sápadt, izzad. Ebben az esetben rögtön meg kell vizsgáltatnunk. A gyereknél a koponyán belüli vérzést is nagyon nehéz kiszúrni, de jele lehet az, ha a kicsi aluszékony és sugárban hány. Nagyon rossz volt hallani egy kisgyerekekkel kapcsolatos előadáson nyílt törésről meg a tüdő borda általi átszúródásáról.

Ittas gyerek kerülje a sekély vizet, de a mély levest is

A meghívott főorvos felhívta a figyelmet arra is, hogy ha magasról esik le a gyerek és esetleges gerincsérülése van, nem szabad mozgatnunk a bénulás megelőzése érdekében. „Sekély vízbe felelőtlenül fejest ugrik, enyhén ittasan, a nyaki gerinc megsérül és egy életre le van bénulva" – példálózott Dr. Ambrus.

A nyílt töréseknél létfontosságú a mentő hívása, hiszen ha alakváltozás van és rögzíteni próbálunk, többet ártunk, mint segítünk. A törött végek ugyanis jobban vágnak, mint bármilyen kés és könnyedén nyisszanthatnak el izmot, inat, ideget. Kutyaharapás esetén is feltétlenül orvoshoz kell fordulni, hiszen a harapott sebet nem szabad varrni. Elvileg tetánusz-oltást is kellene kapnia a gyereknek, csakhogy ez általában nincs. „Ilyen a rendszer" – jegyezte meg a főorvos.

Az égési sérülések sem maradhattak kibeszéletlenül, Dr. Ambrus felvázolta az égési sérülések szintjeit. Elmondta, a negyedfokú égés az már az elszenesedés, azzal már nincs, amit kezdeni. A másik háromnál a legjobb dolog, amit tehetünk, a hűtés hideg vízzel, jéggel, fagyasztott borsóval: mindegy mivel, csak hűtsön. Ilyen esetben nem szabad népi gyógymódokkal kezelni a sebet. Elmesélte, találkozott már olyannal, aki nyers krumplit, olajat tett az égett felületre, de még olyannal is, aki sót – ezzel azt érte el, hogy nem engedte lélegezni a bőrt.

„Keresztelőre készülnek, húsz literes fazékban főzik a levest, a gyerek tipeg-topog, beleesik a levesbe, ilyenkor meg kell fogni, fürdőkádba hideg vizet engedni és beletenni, különben meg fog halni" – mondta Dr. Ambrus. A ruhát rögtön le kell venni, kivéve, ha már beleégett a sebbe, akkor feltétlenül ott kell hagyni. Kisbabáknál ezekben a helyzetekben a fájdalomcsillapítóval is kell vigyázni, nehogy túladagoljuk.

Az előadás végén a közönség kérdéseket tehetett fel a főorvosnak. Volt, akit az érdekelt, hogy van-e lehetőség arra, hogy az ember magyarul beszélhessen telefonon, ha mentőt hív, hiszen pánikhelyzetben nagyon nehéz megtalálni a megfelelő szavakat. Dr. Ambrus elmondta, minden váltásban van valaki, aki magyarul is beszél, de elárulta azt is, hogy Udvarhelyen egyelőre működik a 0266-216-100-as telefonszám, amelyen rögtön a rögtön a helyi mentőszolgálatot érhetjük el. Amint elmondta, mindenki pötyögni kezdett a telefonján.

Ezen a Zsebszótáron is rengeteget tanultunk, de főként azt, hogy próbáljunk meg higgadtak maradni még a legnehezebb helyzetekben is.