Hogy már az elején tisztázzuk, „megcsináltattam" én is a magyar állampolgárságot. Csak úgy elvből. Nem azért, mert Angliában szeretnék dolgozni, nem azért, mert Amerikába utazom, s kell a magyar útlevél, hanem csak úgy. Mert magyar vagyok.

Volt ott aztán duma, hogy a nemzet egyesítése a cél. Én is örültem, hogy vannak valakik, akik végre felvállalnak minket is, még akkor is, ha táposok.

Eltelt azóta pár év, egy árvíz is lefolyt a Dunán. Az állampolgárságnak eddig egyetlen hasznát láttam, hogy azzal dicsekedhetek, levelezek Orbán Viktorral. Az valami magyarországi celeb, büszke is magára,

minden levelére odarakja a képét, színesben.

Nálunk a faluban mindenki hallott róla, és mindenki szereti, kivéve a postásnőt, aki sehogy sem akarja megérteni, hogy miért kell egy háztartásba több levelet küldjön a Viktor, miért nem elég egy. Hiába magyarázom neki, hogy azért fontos névre szóló levelet küldeni mindenkinek, hogy ha majd egy év múlva Ponta úgy dönt, hogy munkatáborba kell küldeni az összes magyar állampolgárt, akkor a román postánál meglegyen a teljes adatbázis.

Na, de térjünk vissza újdonsült magyar testvéremre, Orbán Viktorra, akinek vannak barátai is, hisz egyedül nagyon nehéz lenne eltéríteni annyi jó magyar közpénzt. A testvérem barátai mind testvéreim, egy szép nagy magyar család vagyunk. (Szerintem ők fel is veszik a nagycsaládosoknak járó támogatást, csak nekem nem adnak semmit.) Újdonsült magyar testvéreim most zsarolnak.

Spamelve zsarolnak.

Minden lehetséges kéretlen úton-módon azt üzenik nekem, hogy illene adnom valamit, azért cserébe, hogy ők a testvéreim lettek. S ez a valami az én regisztrációm.

Kinyitom az újságot, s hát mi ömlik velem szembe? Mini-interjúk a regisztrálásról. „Ön már regisztrált?" – hangzik el minden interjúban a magasröptű kérdés, és a válasz minden egyes alkalommal határozottan pozitív, hogy az olvasó érezze, itt mindenki regisztrált már, nem lehetek én az egyetlen, aki kimaradok a jó buliból.

Az újság, amelyet megrendeltünk pár évvel ezelőtt, akkoriban teli volt meztelen csajokkal, politika abszolút nem volt benne. Aztán a csajok eltűntek belőle, és most megjelentek a villáminterjúk és a reklámok a regisztrálásról. Ez aztán a fejlődés! Természetesen, nem a szegény újságírók a hibásak ezért az ízlésficamért, ők inkább csak az áldozatai.

Fordítok egyet az újságon, a túlsó oldalon politikusok hangoztatják, hogy igenis, kell élnünk állampolgári jogainkkal, azaz irány regisztrálni. Kelemen Hunor állampolgári jogainkra hivatkozva arra ösztönöz, hogy. Toró T. találkozott nemtomkivel, s azt hangsúlyozták, hogy. Borboly Csaba a nemzetegyesítés folytatása érdekében azt tette, hogy. Mindenki regisztrált.

Felgyújtom az újságot (azzal szoktuk begyújtani a tüzet a kályhában), megnyitom a netet. Felugrik egy hatalmas, szinte lezárhatatlan ablak, megy benne a gagyi reklám, ovis szintű grafikával. Így kezdi:

„Magyarok nem csak Magyarországon élnek"

Na nehogy má', tényleg? S vajon mit akar ezzel mondani? Nem találjátok ki. Hogy regisztráljak. Nem is, egész pontosan azt, hogy regisztráljak mielőbb. Ezt ki is írja, ha véletlenül rossz lenne a hallásom.

Elmegyek a polgármesteri hivatalba földügyeket intézni. A hivatalos hirdetőn plakát, a plakáton nagybetűkkel írja, hogy „REGISZTRÁLJON". Hazamegyek, megnyitom a gmail-t, hát mi ömlik onnan is? Politikusaink sajtóközleményei, melyekben közös barátunkra, a regisztrációra hívják fel a figyelmet.

Verseny van. Pártjaink versenyeznek, hogy ki tud több embert regisztrálni, ezáltal jobban benyalni a Fidesznek. Most fog eldőlni, ki az igazi erdélyi embere a magyar kormánypártnak, kivel érdemes barátkozni. (Lehet, hogy tévedek, és nem most dől el, de ezek itt úgy nyomulnak, mintha ez a harc lenne a végső.)

Az EMN* politikai tröszt azért harcol, hogy bebizonyítsa, igenis, még mindig ő a narancssárgák legjobb erdélyi barátnője, és nem érdemes lecserélni őt egy vén, de pénzes szajhára, amelyik minden román párt ágyában megfordult már, de jobban tud regisztrálni. Az RMDSZ pedig csak regisztrál, regisztrál, faluról falura jár és regisztrál. Verseny van. Versenyezzenek! Nyírják ki egymást! Szerintem ez nekik állampolgári kötelességük. És joguk is. Élniük kell a nehezen megszerzett jogaikkal!

Hogy mi bajom a regisztrációval?

Hogy mi bajom egyáltalán a politikával, mi bajom ezzel a rendszerrel, amelyben folyton a sok nagy rossz közül a legkisebbet kell választani? Oldalakon keresztül mesélhetnék róla. Akit érdekel, elolvashatja a 2012-es választásokra készült fotóriportot, mely ma is aktuális.

Jaj, hogy ebben nincs szó a regisztrációról? Ez igaz. Akkor még nem volt ennyire divat. Akkortájt még azt hittük, a nemzetegyesítés a honosításunk önzetlen célja. Azóta változtak a dolgok. Ma mondja azt nekem valaki, hogy nem a szavazatomért kaptam magyar állampolgárságot! Hogy nem a szent regisztrációmért írt nekem Orbán Viktor levelet! Hazudja ezt valaki a szemembe!