Alapjában véve bizalmatlanok vagyunk, minden kötelező dologgal szemben. Főleg, ha házhoz jönnek némi személyes adatért és kényes kérdésekért. Így vagyunk a népszámlálással is. Adott minden, hogy seperc alatt összeesküvést lássunk a dologban.

Idegent kell a lakásunkba engedni, személyes adatok felől faggat, és nemzetiségi kérdéseket vitat, vagy épp nem. S hogy a dolgunk ne legyen egyszerű, még az esti hírek is az ügy körüli hercehurcával vannak tele.

Természetes, hogy elbizonytalanodunk és kétkedően állunk a dologhoz. Indokolatlanul, de némi ellenszenv bennem is kialakult. Innen már nehéz pozitívan kihozni a dolgokat.

A hétvégén hozzám is elértek a számlálók. Naná, hogy akkor, amikor nem voltam otthon. Igaz nem tudhatták, hogy vasárnap épp dolgozom, bár értesítőt sem kaptam. Üzentem, hogy négyre jöjjön vissza, arra hazaérek. Háromnegyed ötre meg is érkezett a delikvens.

Kíváncsi voltam innen mi sül ki,

éppen eléggé fel voltam heccelve egy kis kekeckedéshez. Harmincas fiatalember kopogtatott. Mivel már vártam, a formai beszélgetés és bemutatkozás elmaradt, egyből betessékeltem.

Elkezdtük a „számlálást". Alaposan magyarázott, pontos, célzott kérdéseket tett fel, amiket meg is indokolt, hogy miért fontos, hogy mit válaszolok. Persze akadt, ahol mindketten elbizonytalanodtunk, ilyenkor nem volt rest telefonon segítséget kérni. Én is követtem a híreket így figyeltem, hogy mindet golyóstollal írjon. Azzal írt.

Sőt, kódokat sem használt, olvasható nyomtatott betűkkel töltötte ki az űrlapot. Mire a végére értünk teljesen megváltozott a véleményem. Gondoltam, azért kicsit kérdezgetek én is: nem volt probléma, készségesen válaszolt, sőt zsebében levő kitűző is előkerült.

A román nevű fiatalember, aki tökéletes magyarsággal beszélt, teljesen elnyerte a bizalmam. Az űrlap kitöltését nagyjából negyed óra alatt megoldottuk.

Fantáziából nincs hiány

Hajlamosak vagyunk egy népszámlálás mögé komoly konteókat gyártani. Csak úgy röpködnek, hogy miért kell a személyi számunk, vagy, hogy van-e internetünk, hol dolgozunk, stb. kérdések.

Összeesküvéseket felfedezni én is szeretek, de most legyünk őszinték, egy országos statisztikán kívül – ahol egy elenyésző szám vagyok – mire tudnák felhasználni, hogy van netem vagy sem. Illetve mi olyant kérdeznek, ami titkosított adat lenne.

Többen nehezményezték a személyi szám megadását, és vitatják, hogy kötelező vagy sem feltüntetni. Igazából állam bácsitól egy olyan számsort akarunk „eltitkolni", amit ő adott nekünk.

Ez egy kicsit nevetséges.

Különben mindenféle szerződésben, egészségügyi dossziénkban, stb. ott virít ez a szám. A népszámlálásnál igazából a pontos azonosításra szolgál, hogy a bukaresti Kovács Pistikét ne keverjék, mondjuk a kobátfalvi Kovács Pistivel.

Ne adjunk esélyt a ködösítésnek. Egyébként az Országos Statisztikai Hivatal keddi sajtóközleményében egyértelműen kijelenti, hogy kötelező megadni a személyi számot.

Te milyen összeesküvést látsz a dolgok hátterében?