Nem zártak jó évet azok, akik mezőgazdasággal, növénytermesztéssel foglalkoznak, a gazdálkodók rossz tapasztalatokról számolnak be.

Az áprilisi fagyok gyakorlatilag elintézték a gyümölcstermést Udvarhelyszéken, a május-júniusi esős, majd a július-augusztusi száraz időszak pedig egyáltalán nem kedvezett a termelőknek.

Silányabb és kevesebb burgonya, illetve káposzta lett, egyedül a vidékünkre nem túl jellemző búzával, illetve kukoricával lehetnek elégedettek a szakemberek. Utóbbi esetében a betakarítás ideje most van − már amennyire az időjárás engedi.

Átfogó képet nyilván nehéz adni, de szakembereket és termelőket kerestünk meg, akik nem rejtették véka alá a véleményüket.

A piachoz igazodnak a káposztatermesztők

A városi piacon főleg kedden és szombaton árusítanak nagyobb mennyiségben káposztát és burgonyát – a Székelyföldön termelt, viszonylag igénytelen és mégis nagy hozamú növényekre van kereslet.

A Kézdivásárhely melletti Torja településről rendszeresen jönnek termelők az itteni piacra – egyikük, a több évtizede gazdálkodással foglalkozó Kádár Gábor elmondta, hogy idén a közepesnél valamivel gyengébb a káposztatermés. Az időjárás egyáltalán nem kedvezett a káposzta-ültetvényeknek, fajtától függetlenül a fejek kisebbek és vékonyabb levelűek.

„Mindig ahhoz igazodunk, ami a piacon van, illetve az üzletekben" – jegyezte meg Kádár, amikor a termény piaci áráról kérdeztük. Egy másik árus azt is hozzáfűzte, hogy amint megérkeznek a piacra, az első árusnak megnézik az árcímkéjét, és ők is annyiért árulják a portékát, még néhány bani eltérést is egyből észrevesznek a vásárlók. A káposzta kilóját 1,5 lejért adták, akárcsak az új burgonyáét – Kádár Gábor azt is nagy területen termeszt, de mint elmondta, minőségileg jóval gyengébb az idei termés, mint a tavalyi.

Viszontagságos éve volt a burgonyának

Ugyanezt erősítette meg Török Jenő agrármérnök is, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője − a szakember szerint a közepesnek számítónál gyengébb lett idén a burgonyatermés a megyében.

A burgonya mindig is húzóágazatnak számított, főleg Csík környékén. Idén megyeszerte 8250 hektárt ültettek be pityókával, és 17 tonna/hektár átlagtermést hozott ki a föld ilyen körülmények között.

Török szerint viszontagságos volt ez az év a burgonyatermesztés szempontjából: jó termés ígérkezett május-júniusban, a tapasztalt termelők a burgonyavész ellen is sikeresen védekeztek, de jött a nagyon száraz időszak, ami azt eredményezte, hogy nem tudott jól fejlődni a gumó a földben.

„A közepesnél gyengébb termésről beszélhetünk" – mondta Török Jenő, azt is hozzátéve, hogy van még kiásatlan burgonya a megyében, de 98 százalékban betakarították a földekről. A felvásárlók kilónként 70-80 baniért veszik meg a termelőktől, a régióba pedig sok burgonya kerül be Lengyelországból, ahol jó termés lett.

Udvarhelyszéken nagyon gyenge a gyümölcstermés, de sokkal kevesebb termett cukorrépából is – a gyümölcsöt az „végezte ki", hogy az áprilisi fagyok nagy kárt tettek a fákon.

Idén elegendő termés lett búzából, de az meg minőségileg nem megfelelő – ráadásul a felvásárlók Török szerint alig 63 banit adnak kilójáért a tavalyi 74 bani helyett, és ez még jónak mondható az aratáskori 55 bani/kg-os árhoz képest. Kukoricából szintén jó volt a termés Udvarhely és Keresztúr vidékén, ám ennek nagy része még nincs leszedve.

A korai fagy sok bajt okozott

A Nyikó mentén sem örvendhettek a gazdálkodók, hiszen például ott sem termett megfelelő nagyságú gyümölcs. Deák Dénes agrármérnök főleg tejtermeléssel foglalkozik, ezenkívül a takarmánytermesztés az általa vezetett kobátfalvi magángazdaság erőssége. Mint mondja, a fűféléknek kedvezett az esős nyár, de a tejtermelésnek már nem tett jót a száraz július és augusztus.

Szerinte a gyümölcstermesztéssel nem csak az a baj, hogy nem kedvezett az időjárás, hanem az is, hogy a fák elöregedtek, betegek, ötévente teremnek és nem is nagyon foglalkoznak velük a gazdák. „A faállomány a rendszerváltás után fokozatosan elöregedett, a hozzáértéssel is gond volt" – mondja Deák, aki szerint a Nyikó mentén a káposztatermelés szintén megcsappant.

Aki a kukoricát április 20-áig elvetette, az most elég szép termésre számíthat – tette hozzá az agrármérnök.

Időjárás ide vagy oda, termés, mennyiség, minőség – a mezőgazdasági termékek árát már rég nem ezek a tényezők hordozzák, hanem a kereskedők, a felvásárlók szabják meg egy-egy termény vagy áruféleség árát. A termelés egyre veszteségesebb, ám vannak olyan gazdák is, akik nem adják fel, kitartanak a növénytermesztés mellett.