Naná, hogy meg, mert nem vagyunk a terjedési vonalak útjában – emiatt az utóbbi évek máshol jobban érezhető rengéseit is alig éreztük. Nem teljesen, de sokkal nyugodtabbak lehetünk, mint Bukarestben.

Az országos katasztrófavédelem (IGSU) vezetője, Daniel Dragnea szerint egy nagy földrengés esetén a főváros továbbra is a legveszélyeztetettebb település az országban – egész egyszerűen azért, mert ott van a legtöbb, szeizmikusan veszélyeztetett épület. Ezek közül kétszázra tehető azoknak a száma, amelyeknek aggasztó az állapota.

Ugyanakkor az is jelentős probléma, hogy a lakosság nincs felkészülve egy esetleges földrengés idejére, az azt követő állapot feldolgozására. Ezért indított az IGSU egy román szójátékos kampányt (Nem remegek, ha a föld remeg - Nu tremur la cutremur) amiben előadásokat és gyakorlati útmutatókat tartanak országszerte.

Negyven éve másfélezren haltak meg

1977 március negyedikén este fél tíz előtt néhány perccel a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű földrengés volt, ami Bukarestben nagyon súlyos károkat okozott.

Összesen 1570 ember halt meg, a fővárosban teljesen összeomlott 32 tömbház, de további 130 is megrongálódott. Románia területén összesen 33 ezer épület dőlt össze, 200 ezer megrongálódott, 35 ezer ember lett egyik percről a másikra hajléktalan.

Az 1935 óta létező Richter-skála

A Charles Richter amerikai szeizmológus nevéhez fűződő skála 2 és 10 közötti erősségeket ad meg. Az eljárás során a rengés erősségét matematikai módszerrel számolják ki a rengés amplitúdójából (a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből) és az epicentrumtól való távolságból.

2,0 - 2,9 - csak műszerekkel érzékelhető

3,0 - 3,9 - a legtöbb ember még nem érzékeli

4,0 - 4,9 - a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek

5,0 - 5,9 - a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek

6,0 - 6,9 - erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50-80 km távolságban is

7,0 - 7,9 - súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja

8,0 - 8,9 - súlyos károk több száz kilométeres körzetben, hegyomlások

9,0 - 9,9 - rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj

10 – globális katasztrófa, eddig még nem tapasztalt rengés

Az ország középső részét nem nagyon érintette a nagy földrengés – a Vrancea-hegységben levő epicentrumból kiindulva a lökéshullámok inkább keletre és délnyugatra terjedtek, ezért inkább a déli településeken volt nagy a kár.

Ennél nagyobb földrengés Romániában 1940. november 10-én éjszaka volt: a főleg Bukarestet és Moldvát érintő katasztrófa akkoriban ezer emberéletet követelt, akkor még nem voltak meg a kommunizmusban felépült tömbházak.

Udvarhely biztonságban van

A belső-erdélyi területek a domborzat miatt védve vannak - amint ez meglátszott a méréseken, egy Vrancea-i rengés mindig veszít az erősségéből, ha nyugatnak is tart. Tehát amíg az 1977. március 4.-i rengés 7,2-es volt, azt Udvarhelyen csak 4 és 5 közötti erősségűnek lehetett érezni a visszaemlékezések szerint. Sem személyi sérülés, sem jelentős anyagi kár nem történt a városban a 77-es katasztrófa idején.

Pánik volt akkor is, illetve további két esetben. 1986. augusztus 30-án, szombaton éjjel, fél egykor 6,9-7,0-es erősségű rengés volt, akkor az emberek egy része felébredt és az utcára menekült, de ekkor sem voltak károk és sérülés.

1990. május 30-án, délben háromnegyed kettőkor hasonló erősségű rengés rázta meg az országot, ez 6,9-es erősségű volt – mivel napsütötte hétköznap délelőttről volt szó, néhány percre ugyan leállt a munka a gyárakban és a tanítás az iskolákban, de mivel épületrongálódás nem történt, az utcára rohanó udvarhelyiek is hamar visszamentek az épületekbe. Ilyen erősségű azóta sem volt, de 6-os szinte minden két-három évben van (ezeket a magasabb épületekben Udvarhelyen is lehetett érezni), ennél kisebbek pedig majdnem havonta. 

Nem erre terjednek a rengések

Pascal Ioan 2016 júliusa óta látja el a polgárvédelmi felügyelői feladatokat a városházán – kérdésünkre ő is megerősítette, hogy Székelyudvarhely, illetve az Udvarhelyi-medence több szempontból védett a földrengésekkel szemben. Nem erre terjednek a vrancea-i rengések, hanem főleg kelet és dél felé.

"Az 1977-es katasztrófát követően az építkezési normák, törvények megváltoztak, de 2013 óta is új elemek vannak ezekben – attól függően, hogy az országban milyen helyen akarunk építkezni, a földrengésbiztonsági előírásokat figyelembe kell vegyék az építkezéseknél" – mondta a szakember, hozzátéve, hogy pánikra semmi ok a városban, hiszen a legtöbb épület újonnan épült, illetve a rengéshullámok ide érve már nem olyan erősek, hogy komoly kárt tegyenek az épületekben.