Reggel fél kilenc magaslatában találkoztunk és autójával Szombatfalva felé vettük az irányt. Első állomásunk Jakab nagyszüleinek kertes háza volt, ugyanis itt van Attila sajátkezűleg készített galambdúca, számos galambbal. Igen nagy galambász a mai emberünk: mindamellett, hogy versenyszinten űzi a postagalambászatot, ő az Udvarhelyszéki Postagalambászok Egyesületének elnöke is. Jómagam is felmásztam a galambdúcba, ahol koruk, nemük és még kitudja milyen kategóriák szerint vannak csapatba rendezve a szárnyasok. Etetés után ki is engedtük az egyik csapatot: miközben az eget kémleltük, érdekes dolgokat tudtam meg a galambokról és a galambászatról.

Őszinte leszek, a galambok számomra mind egyformák: szürkék, repülnek, piszkítnak s magot esznek. Attila viszont a repülésükről felismeri, hogy melyik fent repdeső csoport az övé. El is magyarázta, hogy bár egy csapat galambot láttam az égen, az tulajdonképpen kettő, amiből csak az egyik az övé. Összecsapódtak valakiével. És valóban: néhány kör után láthatóan különváltak a galambok.

9:10 Az érdekes galamb-kaland után a Kossuth utcába, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) irodájába mentünk, de előtte ellenőriztük a nagy termet, hogy minden rendben van-e. „Ilyenkor, amikor a gólyabálok miatt több a mozgás, muszáj rendszeresen ellenőrizzem, mert hiába a városé az épület, az én felelősségem" – mondta Jakab.

Első körben Attila az emaileket olvasta el, majd a reggeli sajtószemle következett. Ezután kisebb gyűléssel folytatódott a tanácskozás, a jövőbeni UFF-os projektekről, pályázatokról. Sőt, már a 2011-es évben megvalósításra váró témákat is felvázolták. Kicsivel később a jelenlévő Somogyi Attila (Europe Direct), Vass Orsolya (UFF alelnök) illetve Jakab mellé csatlakozott Kilyén Barna, a Vulticulus Földrajzi Társaság elnöke. Nem véletlenül, hiszen több érdekes és figyelemre méltó kezdeményezése is volt a földrajzos csapatnak az eltelt egy évben, mint például a StreetShock akció (fákra helyezett figyelmeztető zsákok vagy a több napig utcán elhelyezett és felfordított autóroncsok.)

Ahogy összeállt a csapat, autóba ültünk és egy szintén aktuális projekttel kapcsolatosan Zetelaka felé vettük az irányt. Pontosabban a zetelaki iskolába igyekeztünk, hogy még becsengetés előtt odaérjünk: Jakabék az egyik tizenegyedik osztályban tartottak előadást, ahol felváltva beszéltek az UFF-ról, az önkéntességről, de a fiatalok ízelítőt kaptak a gerillamarketing alkalmazásáról a környezetvédelemben. A szűkös 45 perc sajnos kevés volt mindenhez, de a diákok legalább egy kis betekintőt nyerhettek mindezekbe.

12:20 Ismét Udvarhelyen, az UFF irodában. Egy barter akcióból befutott pizzáknak estünk neki, lezavarva a mai reggelit és ebédet összekötve.

13:00 A nagyobbik teremből visszavonultunk Jakab irodájába, itt folytattuk a munkát. Amíg én jegyzetelgettem, Jakab telefonos ügyintézésbe kezdett. A pályázatokról, illetve az Amatőr színjátszók fesztiváljáról folyt a társalgás.

A munka a határidőnaplóba bejegyzett napirendi pontok további ellenőrzésével folyatódott, aztán az én szívemhez is közeli témához értünk. A biciklis út és annak fejlesztésével kapcsolatos tervekről beszélgettünk. Attila újabb telefonálgatással folytatta: a téma a biciklis utak és azok lehetséges terveinek bevezetése az éppen aktuális városrendezési terv (PUG) következő változataiba.

14:20 Egyelőre elfogyott a szervezni való így egy kicsit beszélgettünk Attila helyzetéről a városi tanácsban. Elmondása szerint jelenlétével próbálja egyensúlyban tartani a két oldalt - számtalan esetben múlnak dolgok azon, hogy ő éppen igennel vagy nemmel szavaz.

„Természetesen mindig megvizsgáljuk, hogy mi az előnyösebb a városnak, az embereknek. Próbálok, próbálunk a tanácsos kollégáimra egy olyan nyomást gyakorolni, hogy rákényszerüljenek arra, hogy a kicsinyes egymással szembeni harc helyett időnkét a város érdekében kössenek kompromisszumot" – magyarázta Jakab.

14:40 Ismét autóba ültünk és elindultunk egy kis szejkei terepszemlére, ahol még javában zajlik a Borviz útja projekt keretében a felújítási munka. Pontosabban zajlana, ám egy ideje le van állva minden. A látvány önmagáért beszél: félkész utak, pihenő munkagépek és feltúrt földhalmok. Tettünk egy kis kitérőt a borvízmúzeumhoz, ám lekéstünk, ugyanis csak egy óráig tart nyitva.

Aztán Attila még megtöltötte a félliteres palackját egy kis szejkei borvízzel és elindultunk vissza.

15:25 A körforgalomnál elköszöntünk, majd Jakab elhajtott, ezzel elérkeztünk a zöld párti munkaidejének végéhez.

Következő alanyunk nem más, mint a város első embere, Bunta Levente polgármester, akinek szintén végigkísérjük egy napját. Motornyeregbe pattanva járjuk be a városhatárt és az elöljáró asztalán heverő aktahalmazra is vetünk egy pillantást.