Lőrincz Máriát, a Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Gimnázium tanárát kérdeztük, hogyan lehet átmenni az érettségin, ha utolsó pillanatban mégiscsak hozzáfognánk a tanuláshoz.

A tanárnő szerint teljesen az utolsó napokra hagyatkozva kevés az esélye az átmenésnek, de tudja, hogy a gyerekek szeretnek halogatni, és hajlandó volt tippeket adni, hogyan küzdjük le a romántanulástól való iszonyunk, és mire figyeljünk, ha már bent vagyunk a teremben. Az a szomorú, hogy nincs más legális módszer, mint a tanulás. De erre még rá lehet egyébbel is segíteni.

Ne reménykedj, bízzál magadban

„Tényleg nehéz a román érettségi, rossz a rendszer, lehetne minden jobb is, de tudatosítsuk magunkban, hogy meg lehet csinálni, át lehet menni a román vizsgán. Ha nem így indulunk neki, akkor esélyünk sincs" – vázolja fel a készülés lelki hátterét a romántanár.

A kompetenciaközpontú értékelési rendszer hibája, hogy az elemi tagozat utáni években a diákoknak az szűrődik le, hogy a véleményük a fontos, nem kell tanulniuk, csak odamenniük a vizsgára, és valami feladatokat megoldaniuk. Ez nem így van. Konkrét tudás és információk nélkül nem lehet adekvát véleményük sem. Mindkettő egyformán fontos az érettségi vizsgán.

A másik hiba, hogy mindig könnyebbre számítanak, mint amit kapnak. Ez tévhit, a valóság  az, hogy gyakran nehéz vagy közepes és ritkábban könnyű a tételsor – tisztázza Lőrincz Mária.

Bízz a megérzéseidben, a tudásodban, a képességeidben, az érettségin ugyanis teljesen magadra vagy utalva. Ne várd a megerősítést, mint az iskolában - teszi hozzá.

Első tétel, hogy biztosra menj

„Vannak olyan dolgok, amelyeket meg lehet tanulni. De nem bemagolni, hanem gyakorolni kell. Az elméletet úgy kell elsajátítani, hogy hasznosítani tudd a gyakorlatban is. Az írásjelek szerepét a mondatban, a szubjektív vagy objektív perspektíva, vagy a tér- és időhatározó szavak felismerését igenis el lehet sajátítani" – állítja.

Ami nehezebb, és egyben elrettentő is lehet már az első tételsor legelején, hogy kérhetnek példát olyan rokon vagy ellentétes értelmű, azonos hangalakú szóra, amelyet esetleg még a magyar anyanyelvű tanár sem tud.

Az anyanyelvi beszélők ezt könnyedén megoldják, de aki nem találkozott életében legalább egyszer azzal a kifejezéssel, hogy „zace ca mortul în păpușoi", annak nincs honnan tudnia, hogy azt jelenti, úgy tesz, mintha nem is tudna róla. Ehhez kellene némi olvasottság és az élő nyelv ismerete, de erre nincs lehetőség az iskolában, úgyhogy...

Nem kell pánikolni. Ha sejtésünk van, mi lehet a megoldás, próbálkozzunk, de ha tényleg gőzünk sincs, tegyünk úgy, mintha ez a feladat nem is létezne, és koncentráljunk azokra a tételpontokra, amelyeket meg tudunk oldani.

Kicsit nehezebb a metaforák és egyéb költői képek, művészi eszközök felismerése, de nem lehetetlen. Próbálkozni, találgatni, érvelgetni lehet. Emlékezz, mi az a lecke, ami nem volt érettségi tétel, a tanár érthetetlen módon mégis erőltette. Azoknál a leckéknél biztos, hogy valami olyasmit tanultatok, amire most szükséged lenne. Törd a fejed.

A tanárnő szerint ugyanis a diákok nagy része feladat- és sikerközpontú. Ha valami nem kell az érettségire, azzal abszolút nem vesződik. Pedig ilyenkor a pedagógus egy-egy, érettségire is szükséges fogalom elsajátítására, szemléltetésére használja fel az illető szöveget.

Tanuld meg a szükséges fogalmakat, ha egyedül nem megy, a tanárod biztosan segíteni fog.

Itt mondd el a véleményed

A második nagytételre is gyakorlással lehet felkészülni. Érvelő szövegek olvasásával, fogalmazgatásával és a kötelező sablonok, struktúrák megtanulásával. (Itt találtunk ilyen kidolgozásokat, de tele van velük a net) Mindenképp előny, ha megérted, mi a kérdés, és arra próbálsz válaszolni.

A tanárnő szerint az a nehézsége ennek a tételnek, hogy nem egy nagyobb, átfogó témát adnak, hanem valami árnyaltabbat.

Például nem úgy általában a barátságról kell beszélni, hanem a barátság szerepéről különböző viszonyokban stb. Már az is valami, ha úgy általában megértetted, miről van szó, és ha le is írod a véleményed olyan kifejezéseket követően, hogy „După părerea mea", „Eu cred că",  „În primul rând", „În al doilea rând" stb., akkor máris van esélyed néhány pontot szerezni.

Ne az ágak hegyén járjon az esszéd

A harmadik tétel – teljesen kezdő érettségizőknek mondjuk – egy esszé írása valamely irodalmi műről, szerzőről, stílusirányzatról. Itt is az a nehéz, hogy gondolkodásra próbálnak késztetni, s hiába gondolkodsz, ha nem tudod, melyik mű tartozik a romantikus vers, próza, vagy balzaci realista próza kategóriába.

Lőrincz Mária szerint nem lehet taktikázni, hogy mit kapsz, mindent meg kell tanulni. Még nem ismertek fel semmilyen rendszert a kihúzott tételek között, sem évforduló, sem a „próbaérettségin volt, most biztos nem lesz" logika nem működik. Szomorú, de ne felejtsd el, hogy meg tudod csinálni.

Ha annyi diáknak sikerül, neked is menni fog. Csak tanulni kell. Hogy mit? Itt is az alapfogalmakat kell nagyon tudni, felismerni, hogy melyik műről, szereplőről, szerzőről van szó, annak a jellemzőit legalább vázlatosan megtanulni, és aztán szép nagy mondatokat kerekíteni belőle.

A tanárnő kicsit tart attól, hogy az idén korszakismertető esszét kell majd írni, mert azt még soha nem adtak, és a diákok sem tartják fontosnak.

Pedig, ha megtanulsz egy korszakot, akkor a többit már ahhoz hasonlítva könnyebben megjegyezheted, nem beszélve arról, hogy a jellemzőket simán ráhúzhatod a stílusirányzathoz tartozó műre is. Hiszen azért példálóztak a korszak bemutatásánál éppen azzal a művel. Sokkal könnyebb úgy tanulni, ha egymáshoz viszonyítasz, hasonlítgatsz dolgokat, nem beszélve arról, hogy az ilyesmit általában a javítók értékelik is. Figyelj a tételekre, ne hagyj ki semmit, arra válaszolj, amit kérdeznek!

A harmadik tételnél nagyon fontos a tartalom mellett a szerkesztés is, amely a 30 pontból 14-et ér. A szerkesztés alatt pedig azt értik, hogy legyen meg a minimálisan elvárt terjedelem, oldalszám, sorok száma. Ha ez nincs meg, egyből elvesztettél 14 pontot.

Egyéb NAGYON fontos trükkök

1. Minden feladathoz írj valamit. A tanárnő szerint minden javító tanár jóindulatú, azt nézi, mit lehet pontozni, és nem azt, hogy mit nem. A semmire sajnos csak nulla pontot lehet adni.

2. A minimális terjedelmet úgy érheted el legkönnyebben, ha nem sűríted, nem aprózod a betűid, a szöveget logikus bekezdésekre tördeled, időnként új sort kezdesz. A nagyon hosszú bekezdések egyébként se nem szépek, se nem hasznosak.

3. Az írás lapon való arányos elhelyezésével nemcsak a terjedelmet teljesíted, hanem  az olvashatóságot is javítod. A javító tanár nem fogja azt gondolni, hogy tudod és helyesen leírtad a dolgokat csak azért, mert nem bírja kiolvasni.

4. Ne húzogass ki és írj össze-vissza dolgokat. 4,80-nál senkinek nem lesz kedve újraolvasni a macskakaparáshoz hasonló dolgozatod azért, hogy megnézze, mire adhat még 0,20 százalékot az ötöshöz.

5. Márpedig a javító tanár jóindulata is fontos, a javítási kulcs eléggé tágan van értelmezve, ami lehet segítség, és lehet hátrány. Ha szimpatikus az írásod, látszik, hogy tényleg át akarsz menni, akkor sokkal könnyebben találnak valami jót a dolgozatodban, mint ha üresen beadod.

6. Az sem oké, ha ötösre megoldod a feladatokat, s aztán lelépsz. Nagy az esélye, hogy találnak valami hibát, figyelmetlenségből kihagysz valamit, és máris ötös alatt vagy. Könnyű pontokat veszíteni, ne kockáztass, inkább nyerj néhányat pluszba a fennmaradó időben.

7. Az érettségi vizsga három órájára épp ezért ne szervezz semmiféle más teendőt, amiért túl korán el kellene hagynod a termet.

8. Koncentrálj, és relaxálj a vizsga alatt felváltva. Ha elolvasod a tételt, és aztán hagyod elkalandozni a gondolataid, olyan dolgok is eszedbe juthatnak, amelyekről nem is gondoltad, hogy tudod.

9. A szülők ne segítsenek. A szülők motiválják a gyereküket a tanulásra, és engedjék, hogy mind a sikernek, mind a kudarcnak maga viselje a következményeit. A tanárnő szerint minden a gyerekek feneke alá van tolva, mégsem tudnak leérettségizni. Lehet, hogy pont ezért.

10. A magánóra pénzkidobás a tanárnő szerint. Tanulni kell, kérdezni, szorgalmasnak lenni és gondolkodni. Szerintünk is. Sajnos.

11. Üzenjük a tanügyminisztériumnak, hogy ez nem igazság. A tanárnő is megmondta. Túl nehéz a tétel, mindenki nem kell, hogy bölcsész legyen 12. végére, és nincs biztosítva az esélyegyenlőség a nem anyanyelvi diákoknak. A tanárnő szerint még kell a nyelvtan is a líceumokba, mert másképp nem tanulják meg a gyerekek a nyelvhelyességet.

Ha mégsem a legális utat választanád, kattints ide >>

Ha meg a magyar nyelv és irodalmi tippjeinkre vagy kíváncsi, gyere vissza holnap.