A 75. életévében járó egykori politikus erdélyi könyvbemutató körúton vett részt a múlt héten – Jeszenszky Géza a városháza dísztermében találkozott a székelyudvarhelyi érdeklőkkel, ezen a találkozón mutatták be a Kísérlet a trianoni trauma orvoslására – Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltozás éveiben című kötetét.

Elolvasható többek között az a beszéde is, amit 1993 szeptemberében – akkor még külügyminiszterként mondott – a Székelyudvarhelyen összesereglett tömeg előtt.

Más idők jártak akkor, sok-sok illúziót kergettünk, olyan korszak volt, amikor Magyarország a környező szomszédaival jószomszédi viszonyra törekedett – summázott az egykori külügyminiszter, hozzátéve, hogy a történelmet az Úristenen kívül az emberek csinálják.

Lőrincz György író, az est moderátora és később az érdeklődők is feszegették azt a kérdést, hogy a kilencvenes években több alkalom is lett volna Magyarország határainak a módosítására – konkrétan Raffay Ernő történész állítására gondoltak, aki a kétezres években több fórumon is ezt hangsúlyozta. Az udvarhelyi találkozón Jeszenszky ezt kategorikusan visszautasította, szerinte egy alkalom sem lett volna, ugyanakkor Raffayt hazugnak és felelőtlennek is nevezte.

Azt azonban később hozzátette, hogy amennyiben 1999-ben Szerbia ellen lett volna szárazföldi invázió, akkor esetleg adódott volna erre lehetőség. 1940 óta viszont olyan mértékben változtak meg az etnikai viszonyok, hogy ezen már nem lehetett javítani.

Az érdeklődők kérdései nemcsak az egykori külügyminiszter személyéhez szóltak, hanem a történészhez is – több, Magyarország második világháborús történetével kapcsolatos kérdést is feltettek, de a mai, aktuálpolitikai dolgokról is kérdezték. „Románia a világ szemében a jó fiú, Magyarország a rosszfiú" – mondta Jeszenszky, aki arról is beszélt, hogy Amerika romániai nagykövetének esete a székely zászlóval, az azt követő romániai sajtóvisszhang biztosan eljutott Washingtonba és a világsajtóba.

„Ne a kibúvókat keressük, hanem nézzük meg, hogy megteszünk-e mindent? Magyarország mindent megtesz-e a határon túli magyarokért? Én azt gondolom, hogy az Antall-kormány megtette, valóban szívügye volt az erdélyi magyarság" – mondta Jeszenszky, és hozzátette, hogy a szlovákiai helyzet ellen, miszerint a szlovák állampolgárság automatikus elveszítésével jár a magyar állampolgárság felvétele, fel kellene lépni.

Putyin egy bajkeverő – jelentette ki arra a kérdésre, ami Oroszország elnökének néhány héttel korábban tett kijelentését firtatta, amiben azt mondta Putyin, hogy „félretéve a viccet, ha valaki felül akarja vizsgálni a második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk, de akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és így tovább, és ott van a listán Magyarország és Románia is".

„Merem állítani, történészként is és a politikai múltammal is, hogy Putyinnak esze ágában sincsen Romániából Erdélyt vagy egyetlen falut sem Magyarországnak adni, csak saját népszerűségét akarja növelni az ilyen kijelentésekkel. Neki az a jó, hogy viszály legyen az NATO-szövetséges Románia, Magyarország és más államok között. Nagyon nagy hiba és szűklátókörűség lenni azt hinni, hogy majd Putyin segít" – jelentette ki Jeszenszky Géza.

A szombat esti találkozó végén az egykori politikus a helyszínen megvásárolt köteteit dedikálta.