Hemingway háza mellett lakik, Észak-Amerika legdélibb csücskében. Reggeltől estig dolgozik, hogy hétvégén az újdonságoknak élhessen. Székelyudvarhelyiekkel tölti szabadidejét, amikor nem hoszteszként kedveskedik az étterem vendégeinek. Van, amikor cápákat etet, van, amikor csak a hasát sütteti az óceánparton. Simon Kamillával beszélgettünk.

Milyen az élet a napsütötte Miamiban?

Miami a város, ami sosem alszik. Egy pörgős nagyváros, ahol ezerrel zajlik az élet. Fesztiválok és koncertek tomboló fiatalságától zajos a "downtown".

Néha két óra sorbanállást jelent egy jobbacska dresszkódos bulira bejutni, ahol a hölgyeknek a magas sarkú cipő és férfiaknak a hosszúnadrág kötelező, néha viszont megelégszem South Beach hosszan nyúló széles tengerpartjával. De mindenki megtalálja a magának megfelelő szórakozási lehetőséget.

Pontosan hol is laksz, és mivel foglalkozol?

Key Westen lakom, ez Észak-Amerika legdélibb pontja. Hosszan benyúlik a Mexikói-öbölbe, több mint 150 mérföld választ el a szárazföldtől. Lakható kis sziget, területileg nem nagyobb, mint Székelyudvarhely. Csak egy út vezet ki innen, a „US1", amit egy hétmérföldes híd köt össze a földrésszel. Itt már a flip-flop a dresszkód, de néha mezítláb is elindulok.

Van olyan utca nálunk, a Duval Street, ahol több mint 250 bár és étterem van, ez az "ereszd el a hajam" utca.

Én például az Ernest Hemingway-ház szomszédságában lakom, kertemben vadkakasokkal és iguánákkal. Még megemlítenem a Mallory Square-t, ahol több száz turista gyűl össze a naplementét ünnepelni. A feelinget pedig az utcai zenészek és az akrobaták biztosítják.

Hoszteszként dolgozom az Off The Hook étteremben. Én vagyok az, aki először köszönti a vendégeket, próbálok jó benyomást kelteni az étteremről, megszervezem az asztalfoglalásokat, a vendéget érkezésekor az asztalához kísérem, és az a feladatom, hogy minden rendben menjen.

Miért, illetve hogyan költöztél ki az Amerikai Egyesült Államokba? Mi kell ahhoz, hogy valaki kint éljen?

Ötletként indult, aztán valóság lett belőle. 2014. januárjában jöttem ki először, aztán már csak látogatóba mentem haza, közben tudatosult bennem, hogy egyelőre itt akarok élni. Hajtott a kalandvágy, az új dolgok megismerése.

Lehetőségem nyílt betekinteni az amerikai kultúrába és utazgatni. A döntéshozásban az is segített, hogy vannak a szigeten székelyföldi barátaim. Egy új élet kialakításához talán a nyitottság a legfontosabb, rengeteg új élethelyzet éri az embert, amelyekben találékonynak kell lenni, és szerintem ez kell ahhoz, hogy valaki kint éljen. A többi kialakul.

Itthon mit végeztél, mivel foglalkoztál?

Elsőként egyetemmel próbálkoztam, majd otthon dolgoztam rövid ideig egy üzletben. Rá nem sokra jött a lehetőség, hogy kipróbáljam Amerikát.

Mi volt a legnehezebb, amit ott meg kellett szoknod?

Az elején még szokatlan volt az idegen nyelv használata, de aztán szépen lassan belejöttem és ma már nem különösebben okoz ez problémát.

Az itteni ételeket viszont nem igazán tudom megszokni, székely konyha helyett rák, kagyló, sushi és kalácsszerű kenyér. Küldjetek kenyeret és szalonnát.

Milyenek a mindennapok? Hogyan birkóztok meg például a hőséggel, a természeti katasztrófával?

Kakaskukorékolásra ébredek. Általában 9-kor kelek. Heti 5 nap reggeltől estig dolgozom, ahhoz hogy majd a két szabadnapomon azt csináljak, amit szeretnék. Mivel nincsenek évszakok, csak mindig nyár, ezért sokszor összefolynak a napok/hónapok. Beáll az island time.

Néha céllövöldébe járok, cápát etetek, kimegyünk hajókázni a barátokkal, vagy csak simán süttetem magam az óceán partján. Hosszú hétvége esetén egy nagyobb városba kirándulunk, vagy Evergladesben sátrazunk.

Természeti katasztrófát még nem éltem meg, de augusztusban kezdődik a hurrikánszezon, amikor bármi megtörténhet. Nagy a páratartalom, de kárpótol érte az óceán vize és a pálmafák.

Milyenek az emberek?

Rengeteg kultúra találkozik. Mindenféle náció megtalálható a szigeten, rengeteg a kelet-európai. Itt teljesen elfogadott az egyneműek kapcsolata, házassága, nyíltan felvállalva, kéz a kézben sétálnak. A helyi lakosság nagyon barátságos, és nyílt más kultúra befogadására is, viszont nagyon munkaközpontúak.

Melyek a kedvenc helyeid, ételeid?

Kedvenc helyem nem igazán van, mert még mindig tud újat mutatni a sziget, próbálok minél több új dolgot kipróbálni.

Rengeteg gyümölcsöt és zöldséget eszem. Az időjárás miatt megváltozott az étrendem, így a nehéz kaják helyett inkább salátákat eszem. Otthoni ízvilághoz nemigen jutok hozzá, ezért szoktam főzni, amikor az időm engedi.

Tartasz kapcsolatot kint elő udvarhelyiekkel? Van magyar közösség?

Többen is vagyunk Székelyföldről a szigeten, akikkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, legtöbben persze Székelyudvarhelyről jöttek.

Igazából ez egy szerencsés állapot, mivel nem érzem magam magányosnak.

Melyek voltak a legrosszabb élményeid?

Mikor legelőször jöttem és lekéstem a Miami-Key West járatot a rossz idő miatt. Zöldfülű voltam még a reptereken, ráadásul mindenki spanyolul beszélt, nem igazán tudtam értekezni angolul velük. Megjegyezem, Miami 70 százaléka spanyolul beszél.

Ott kellett aludom a reptéren. Se telefon, se internet. Egy napig senki nem tudott rólam semmit. Elvesztettem az időérzékem, és csak arra vártam, mikor tisztul ki az ég. Végül, több órányi várakozás után felültettek egy Bud Spenceres repülőgépre, amivel megérkeztem ide, persze csomagok nélkül.

Ha össze kellene hasonlítanod a két országbeli életet, akkor mit mondanál? Mi az, ami itt jó és mi az, ami ott? Rossz dolgok vannak?

Amerikában a bevándorlók pénzkereseti lehetősége az egyik legnagyobb az egész világon. A szabadságérzetem is jóval nagyobb, mint amilyen otthon volt, és arra is rá kellett jönnöm, hogy itt elsősorban csak magamra számíthatok. Az otthoni nyugodt, biztonságosabb életet itt felváltják az újabbnál újabb kihívások, amiknek meg is kell felelni. Itt nagyobb a lehetőség minden téren, viszont Európa sokkal biztonságosabb. Értem ezt a szociális hálóra, a munkasegélyre stb.

Ami Európában adott egy állampolgárnak, azért itt kemény pénzt kell fizetni. Az otthon melegét itt soha nem fogom érezni, de tud nyújtani valami egészen újat. Ami kifejezetten tetszik, hogy rengeteg itt az új lehetőség. Bármit kipróbálhatsz és bármi lehetsz, ha nagyon el akarod érni az álmaidat. Persze ez otthon is adott, csak jóval nehezebb úton.

Meddig tervezel ottmaradni?

Egyelőre itt tervezem az életet, de a jövőben otthon is szeretném kialakítani a dolgokat, mivel oda köt a család, barátok. Nem szeretnék csak egy helyen élni, el tudom képzelni a kettős életet is Udvarhely és Amerika között.