A sportiskola létrejötte után, a hetvenes évek közepén létesítették a Frecska-kert melletti labdarúgópályát, amit a köznyelv salakpályának hív. A Nagy-Küküllő és a vasúti sín, valamint a városi strand és az említett kert közötti focipálya edzőpályaként szolgálta évtizedeken át az udvarhelyi labdarúgást, ám néhány éve csak olyankor hallunk róla, amikor sörfesztivál, cirkusz vagy Szent Mihály-napi vásár van rajta.

A pályát a sportiskola adminisztrálja, s Bakó Lajos igazgatónak eléggé lesújtó véleménye van a helyzetről. Mint megkeresésünkre elmondta, az intézmént hiába fektetett bele pénzt, mert a pályára elég gyakran rákérezkednek a különböző rendezvények, amelyek tönkreteszik azt.

„Nem tudom, mit mondjak..." – közölte Bakó, hangot adva aggodalmának, hozzátéve, hogy „ránk erőltetnek mindent, ez a valóság", holott csak a sportiskola fektetett bele pénzt. Az igazgató szerint a 2006-ban bekerített salakpályára fölösleges pénzt költeni, mert mindig valamilyen rendezvény kerül rá, ami megrongálja.

„El lehet képzelni, hogy egy állatkiállítás után hogy néz ki a pálya..." – mondta Bakó. Ha fizetnének érte, elképzelhető, hogy abból fel lehetne javítani, Bakó szerint alig egy év alatt megfelelő gyepes pályát lehetne létrehozni, egy réteg föld (becslése szerint mintegy tíz-tizenöt autónyi) elterítésével. Ezzel csak az a baj, hogyha megcsinálnák, egy rendezvény újfent tönkretenné a pályát.

A városháza sajtószóvivőjének más a véleménye a témáról. Bálint Attila azt közölte portálunkkal, hogy a sportiskola másfél éve durva, darabos salakot helyezett el a pálya felületén, amin nem lehetett már edzéseket tartani. Igaz, hogy jó szándékkal vitték oda a salakot (a hivatal is segített a szállításban), de az nem vált be.

Az is gond, hogy a polgármesteri hivatal és a sportiskola még nem egyeztetett arról, hogy mi legyen a pálya sorsa, de az elképzelés szerint mindenképpen gyerekek számára hoznának létre edzőpályát.

Valaha műgyepet is szerettek volna használni a pályán

Azzal nem ért egyet, hogy a rendezvények teszik tönkre a pályát, mert még a várost rendszeresen látogató cirkuszi társulatokat is a stadion mögötti részre küldik, egyedül a Szent Mihály-napi vásár az, amit évente egyszer a salakpályán és környékén tartanak.

Bálint szerint a hivatal tervei között van a sportbázisok felleltározása és fejlesztése, ezt szolgálja a stadion lelátójának lebontása is – meg kell kapni mindennek a legjobb rendeltetését. A salakpályáé az volna, hogy gyerekek számára hoznának létre edzőpályát, mert a városban kb. ötszáz gyerek jár rendszeresen edzésre, s a sétatéri stadion nem elég erre.

Egyelőre tehát a salakpálya marad „parlagon" – az arra járót zárt kapuk, valamint egy füvesedő, gyomosodó terület látványa fogadja. Egy olyan pálya, ami egykor sportolásra volt kitalálva, de manapság lehetetlen rajta játszani.