Jelentősen csökkentette februárban a szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek támogatását a Munkaügyi és Szociális ügyek Minisztériuma. A januárban erre a célra fordított összegnek csak 60 százalékát ítélték meg februárra, a támogatás megvonásának leginkább az otthoni beteggondozás és a gyerekprogramok látják kárát.

A székelyföldi megyékben otthoni betegápolást végző Gyulafehérvári Caritas 170 ezer lejjel kapott kevesebbet februárra: ha ez a többi hónapban is így lesz, annak súlyos következményei lehetnek nem csak az ellátottakra, hanem a Caritas dolgozóira nézve is – mondta Péter György, a Caritas szocio-medikális ágazatának igazgatója.

Tavaly decemberben az előző szakértői kormány 2017-re is jóváhagyta a támogatásokat, az új szociáldemokrata vezetés azonban a január 31-én hozott 109-es számú rendelettel felülírta ezt.

A korábbi években úgy történt, hogy amíg nem fogadták el az állami költségvetést, addig a szolgáltatást végzőknek havonta megújuló szerződések alapján folyósította a pénzt a minisztérium. A költségvetés elfogadása után pedig egész évben számítani lehetett a betervezett összegekre – magyarázta Péter György, aki szerint most nehéz ilyen ingatag rendszerre építeni, vagy előre megtervezni a munkát.

Mozaikpénz

Eddig a beteggondozói program finanszírozása a következőképpen állt össze: a költségek 50 százalékát a helyi önkormányzatok, 20 százalékát a munkaügyi minisztérium, 15 százalékát a megyei önkormányzatok, 10 százalékát az ellátottak, és 5 százalékát az egészségbiztosító pénztár fizette.

Hargita megyében Bélbor kivételével (itt egy másik szolgáltató működik) minden településen jelen van a Caritas otthoni beteggondozó szolgálata. Kisebb arányban, mint nálunk, de Maros, Kovászna, Fehér és Hunyad megyékben is dolgoznak a betegápolók, összesen 220-an a gyulafehérvári egyházmegyében.

Hargita megyében több mint kétezer beteghez 130 ápoló jár naponta, vagy heti több alkalommal. Januárban például 2.176 ellátott személy volt, közülük 791-nek az ápolását támogatta a munkaügyi minisztérium fejenként 120, összesen 94.920 lejjel.

Ha ez a támogatás kiesik, akkor nincs, amiből fizetést adni, és az ápolók húsz százalékának elbocsátása is szóba jöhet: ez a megyében 50 dolgozót és 800 ellátottat érintene. Ebből a pénzből a béreket és azokat az üzemanyagköltségeket fedezik, amivel az ápolók eljutnak a betegekhez. "Azt viszont nem várhatjuk el, hogy ingyen dolgozzanak, mert mindenki családot tart fenn, a fizetések terén így sem tudjuk felvenni a versenyt más munkáltatókkal" – mondta az igazgató.

Az ágazati igazgató szerint a szervezet a külföldi a partnereitől működésre nem kérhet támogatást, mert „azt mondják, mint a jó testvér, hogy segítek, hogy felépítsed a házadat, de a számláidat már illik magad fizetned."

Udvarhely megoldaná

Udvarhelyszéken (Székelyderzs, Oroszhegy, Farkaslaka, Bögöz, Varság, Zetelaka, Fenyéd, Szentegyháza, Székelykeresztúr településeken) 695 személyhez járnak ki a Caritas gondozói. Az állami támogatás megvonása 310 embert érint, közülük 41 székelyudvarhelyi személyt.

Péter György azt is elmondta, a székelyudvarhelyi városvezetés jelezte, hogy megpróbálja pótolni a kiesést az udvarhelyi ellátottak számára, amennyiben az állam a következő hónapokban sem ad elegendő támogatást.

Emellett a megyei tanáccsal is tárgyalt már a Caritas, megígérték, megpróbálnak megoldást keresni a februári támogatáskiesés pótlására.

A biztosító nem nyújt megoldást

A szakember azt is elmondta, hiába van joga a betegnek egy évben 90 nap otthoni ápolásra, az egészségbiztosító pénztár visszautasítja a kérelmeket, arra hivatkozva, hogy nincs rá pénz, nem tudja fedezni a költségeket.

Igaz, az elmúlt években növekedett a biztosító pénztár erre fordított kerete Hargita megyében, de még mindig messze elmarad az igényektől és más megyéktől is. Múlt évben valamivel több mint 400 ezer lej volt az erre költött összeg Hargita megyében, míg Iași vagy Kolozs megyében több mint kétmillió – hívta fel a figyelmet az igazgató.

Azt nem lehet tudni, hogy ezeket az összegeket mi alapján osztják szét, de a logikus az lenne Péter György szerint, ha a lakosság létszámával arányosan kapnának keretet az otthoni gondozásra a megyei biztosító pénztárak.

Mi lesz velük?

Az ellátottak kétségbeesve várják a további fejleményeket, mondta az igazgató: „Az elmúlt napokban nagyon sok embertől kaptam telefonhívást, sokszor remegő hangú idősek hívtak fel, hogy mi lesz velük. Ezek azok az emberek, akiket nem lát senki, mert nem tudnak kijönni a házból. Nem tudják a hangjukat hallatni. Úgy, mint a kommunista rendszerben a fogyatékkal élők, el vannak rejtve."

Hozzátette, számára teljesen érthetetlen ez a döntés egy szociáldemokrata ideológiát valló párttól. A Caritas javasolta korábban, hogy a helyi önkormányzatoknak utaljanak pénzt az otthoni betegápolás finanszírozására, hiszen ők vannak közel az emberekhez, ismerik a helyi igényeket. A felvetésre azonban nem érkezett válasz a minisztérium részéről – mondta az ágazati igazgató.

A biztosítópénztárnak is javasolták, hogy különítsen el pénzt ápolási biztosításra, amiből a hosszútávú gondozást fedeznék.

Az agyvérzést, vagy súlyos balesetet szenvedett betegeket 2-3 hétig kezelik a kórházakban, de utána kiutalják, és nincs lehetőség a további gondozásukra, csak otthon, esetleg szakosodott intézményben, de az nagyon sok pénzébe kerül a betegnek – magyarázta Péter.

Egy ágyban fekvő beteg intézményes ápolása 2400 lejbe kerül havonta, ebből 250 lejt fizet az állam, a többi a beteget terheli. Ha nem tudja ezt megengedni magának, akkor marad az otthoni ellátás – ha marad.

Az állami költségvetést elfogadták, jövő héten, azaz március elején ki kellene derülnie, hogy mi lesz ezután az otthongondozottak sorsa.