Itthon » Társadalom

Skype-apák és pótmamák

Lakásra, autóra, megélhetésre gyűjtenek. Félárvák, árvák-e azok a gyerekek, akiknek szülei külföldön gürcölnek?

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
havashargitasugo

Ezért lett olyan hideg

Megérkezett a hó a Madarasi Hargitára, a hideget itt...
korond26

Valami bűzlik Korondon

Találkoztunk a helyiekkel, a szemétügyről...
Séra Zoltán fotó: Egyed Ufó Zoltán

Séra Zoltán emigrál (videó)

A korondi szemét áldozata elmeséli, miért hagyja itt a...

fotó: illusztráció, sputnik.md
Telman Enikő követi figyelemmel a szétszakadt családokat. Fotók: Simó Veronika
szerkesztoÍRTA: SIMÓ VERONIKA
2017. november 22., 10:59
0 hozzászólás. 

„A férjem kamionsofőr, három hónapokat van oda, és egy-két hetet itthon. Jó esteben kettőt, de az ritka. Akkor volt itthon három hetet, amikor szültem a második gyereket. Ő most fél éves, eddig kétszer látta az apja, abból az egyik, amikor megszületett. Négy éve, hogy ezt a munkát végzi."

Egy udvarhelyi édesanya mesél arról, milyen a külföldön dolgozó szülők élete. Ők néhány éve költöztek haza Magyarországról, tíz évet éltek ott, majd úgy döntöttek, inkább itthon folytatják, aminek az lett a vége, hogy a férje ismét külföldre, Németországba jár dolgozni.

„Hazaköltöztünk, hogy itthon majd jobb lesz, de itthon ahhoz, hogy egyről a kettőre jussál ez kell, hogy ő külföldre járjon. Igazából cseberből vederbe, de nem mennénk már vissza Magyarországra. Itthon van a család, a gyerekeimnek van kapcsolatuk a nagyszülőkkel. Ez szerintem megfizethetetlen. Amikor kinn élsz külföldön van egy furcsa hiányérzeted. Nyilván itthoni barátaid lesznek, de úgyis folyton hiányzik valami."

Az ők gyerekeiknek – mivel az anya itthon maradt – nincs szükségük az állami felügyeletre, amit a külföldön dolgozó szülők gyerekeinek próbál biztosítani a törvény. Nem is tudtak róla, ezért ők nem jelentették a polgármesteri hivatalnál a külföldi munkavállalást, amit egyébként minden ilyen helyzetben levő szülőnek meg kellene tennie a törvény szerint.

Nagyik főszerepben

Az állami szervek már 2006 óta próbálják legalább nyilvántartásba venni ezeket a félig-meddig magukra maradt gyerekeket. 2015-ben törvényt módosítottak, így már nem csak bejelenteniük kell a szülőknek, ha kiskorú gyerekeket hagynak itthon, hanem gyámot is ki kell nevezni melléjük, ha mindkét szülő elhagyja az országot. Ha csak az egyikük távozik, akkor nincs szükség a szülői feladatok átruházására, de a nyilvántartásba vételre igen. Amennyiben a gyereket egyedül nevelő szülő dönt úgy, hogy az országon kívül próbál szerencsét, akkor is hivatalos úton kell felügyelőt kijelölni az itthon maradó kiskorúnak – vázolta a törvény előírásait Telman Enikő, a városháza szociális osztályának munkatársa.

telmaneniko04

Az ő nyilvántartása szerint jelenleg 150 ilyen család van Székelyudvarhelyen, de a valós szám feltehetően ennél magasabb. Vannak olyanok is, akik nem veszik jónéven, ha a hivatalos szervek felügyelni próbálják a család életét – pedig a gyermek biztonsága érdekében történik mindez – hangsúlyozza a városháza munkatársa. Néhányan kifejezték a nemtetszésüket, mondván, hogy "mi köze magának az én gyermekemhez"?

A 150 nyilvántartott esetből 8 olyan, ahol mindkét szülő elutazott, és kiskorút hagyott hátra. 33 egyedülálló szülő is külföldön vállalt munkát, és a legtöbb, vagyis 109 esetben csak az egyik szülő utazott határon túlra dolgozni.

Ki lehet gyám?

A törvényi előírások szerint olyan közeli rokon lehet a gyermek gyámja, aki betöltötte a 18 évet, eleget tesz a gyereknevelés anyagi és erkölcsi feltételeinek, nincs olyan krónikus betegsége, ami megakadályozná a feladata ellátásában.

Kivételes esetekben családi barát, vagy szomszéd is vállalhatja a gyámságot. Legtöbbször a nagymamákat nevezik ki, de volt egy nagytata is, egy esetben pedig az anyuka barátnőjére maradt a gyerek, egy másikban pedig a szomszéd vállalta, mert nem volt rokonuk a városban – ismertette Telman Enikő az udvarhelyi példákat.

A gyám kinevezése nem bonyolult folyamat, mindent elintéz a szociális osztály, csupán annyi kell, hogy az érintettek kitöltsék a szükséges nyilatkozatokat. A gyámsági keresetet a bíróságra küldik, ahol három napon belül jóváhagyják a kérést.

telmaneniko01

– Itt senki nem ellenőrzi a munkavállalókat munkaügyi, vagy adóügyi szempontból. Ez a nyilvántartás senkit ne riasszon el, azokat sem, akik munkaszerződés nélkül utaznak ki, mi azzal nem foglalkozunk. Minket csak az érdekel, hogy a gyermek biztonságban legyen – hangsúlyozza a szakember − legyen valaki mellettük, bármilyen problémájuk van, egészségügyi, lelki, vagy anyagi. Sokan meglepődnek, hogy ezzel törődünk.

Az előírások szerint 40 nappal az elutazás előtt kellene történnie a bejelentésnek, de sok esetben erre nincs lehetőség, ezért utólag is elfogadják az itthon hagyott gyám nyilatkozatát. A gyámság 12 hónapra szól, szükség esetén meghosszabbítják, az eljárás teljesen ingyenes.

Miért van rá szükség?

A nagykorú felvigyázóra nem csak azért lehet szükség, hogy a gyerek ellátását megoldja, ennél sokkal összetettebb ez a szerep. Egy iskolai kiránduláshoz is szükség van szülői beleegyezésre, vagy ha orvosi beavatkozásra kerül sor, hivatalos ügyek intézésekor (pl. személyi vagy útlevél igénylése), nem utolsó sorban lelki támaszként is szolgál a szülőpótló. Ezért is szokták megkérdezni a 10 év fölöttieket, hogy elfogadják-e a kijelölt gyámot, fontos, hogy jó kapcsolat legyen közöttük, fegyelmezni és óvni is tudja a kiskorút a gyámja.

– Udvarhelyen nem tudunk súlyos esetekről, amikor elhanyagolták volna a gyerekeket, de az országban előfordult, hogy a felügyelet nélkül hagyott kiskorúak veszélybe kerültek, elhagyták az iskolát, sok esetben az alkohol és cigaretta, vagy más drogok sem maradnak ki a történetből. Ezek becsületes emberek, meg akarnak élni valahogy, itthon nem tudnak, de törődnek a gyerekükkel – mondja Telman Enikő.

A szociális munkások figyelemmel kísérik a szétszakadt családok életét, kéthavonta látogatják azokat a gyerekeket, akik a gyám felügyelete alatt maradnak, és segítséget is nyújtanak nekik minden problémás helyzetben. Figyelnek a gyerekek életkörülményeire, testi és lelki egészségére, iskolai teljesítményére. Az a tapasztalat, hogy a nagymamák inkább elkényeztetik, mint elhanyagolják a rájuk bízott kiskorúakat – tudjuk meg Telman Enikőtől. Finomakat főznek, mindent megtesznek azért, hogy pótolják, amennyire lehet a távol levő anyukákat. „Egy jó nagymama mellett két hónap hamar eltelik, akkor van gond, ha hosszabb ideig nem jönnek haza a pénzkeresők. Ez a gyermeket nagyon megviseli."

A tanintézmények is felmérik, hogy a diákjaik közül kik azok, akik érintettek ebben a témában, és elküldi a szociális osztálynak a statisztikát. Jellemzően a 30 és 45 év közötti szülők vállalják be a külföldi munkát, akiknek 1-8 osztályos gyermekeik vannak. A két leggyakoribb célpont pedig még mindig Anglia és Németország. Csecsemőket, napköziseket még ritkán hagynak itthon, de rengeteg idősebb munkavállaló is van, akiknek már nagykorúak a gyerekei.

Az is kiderült, hogy az anyagiak hiányától kevésbé szenvednek ezek a családok, köszönhetően a külföldi színvonalú fizetésnek. Elviszik nyaralni a gyerekeket, amikor hazajönnek, ellátják őket minden szükségessel – folytatja a megfigyeléseit a szociális szakember. Jellemző az is, hogy az itthoni munkaadók „elengedik" a néhány hónapos szezonmunkára az alkalmazottaikat, majd visszatérve onnan folytathatják, ahol abbahagyták.

A gyermek nem csak az anyjáé

A potálunknak nyilatkozó anyuka szerint az itthon kínált fizetések nem teszik lehetőve, hogy megalapozzák a család biztonságát. Annak, hogy a férje mégis visszament külföldre, kizárólag anyagi okai vannak – magyarázza a nő. Amikor hazaköltöztek, nulláról kezdték az életet, autót, lakást vettek, amit még fel kell újítani, ezért gürcölnek most. „Ő dolgozna itthon is, csak abból nem tudtunk volna lakást venni, meg felújítani. Amíg össze nem szedjük magunkat, és nem lesz egy minimális tartalékunk, addig haza se tud jönni. Még abban a fázisban vagyunk, hogy muszáj azt néznünk, mi mennyibe kerül és mennyi idő alatt lehet azt kikeresni."

telmaneniko03

Amióta azonban megszületett a kisbaba, mindenki nehezebben viseli ezt a helyzetet. Ezért azt tervezik, az apa jövőre munkaprogramot vált, hogy gyakrabban haza tudjon jönni. Neki az a legnagyobb félelme, hogy a kicsi nem fog hozzá kötődni – árulja el a felesége. „Amikor telefonálunk, kihangosítom, hogy legalább a hangját hallja. A gyermek nem az anyjáé, hanem a miénk. Ő egy apatigris, amikor itthon volt, mindenből kivette a részét. Ha kell, fölkel éjjel, fürdet, pelenkáz."

Az egymás nélkülözése a legnagyobb teher – válaszolja arra a kérdésre, hogy mit a legnehezebb elviselni. Az, hogy minden nap nem jöhet haza. De közben az sem egyszerű, hogy az itthon maradt anyuka – még ha nagyszülői segítséggel is – megszervezze az életet.

„Folyton neked kell megoldani a helyzeteket. Szerencsés vagyok, hogy mind a négy nagyszülő mellettem áll, de úgy is le kell szervezni mindent. A kicsi beteg, orvoshoz vinni, megvenni a gyógyszert, a nagyot elhozni az oviból, elvinni mamához, elérni az órámra." A továbbtanulást a gyes alatt azért választotta, hogy esélye legyen később a minimálbér fölött keresni – magyarázza a fiatal nő.

Nincs semmi

Mi lesz a szerelemmel ilyen esetben? Hogyan lehet megóvni a kapcsolatot? – tevődik fel a kérdés.

Az édesanya szerint ehhez bizonyos értelemben fel kell nőni, és rengeteget kommunikálni. „Elcsépeltnek hangzik, de tényleg ez a lényeg. Amiért nekünk tud működni, az az, hogy nem játszom a tipikus női nincs semmi bajt. Ez ilyenkor nem működik. Ő nem látja a mimikámat, meg kell mondani, hogy mi bajom van. Nyitottság és folyamatos beszélgetés kell. Vannak hullámvölgyek, van, hogy ő van teljesen kiborulva, akkor én vagyok erősebb. Van fordítva is, akkor érdekes módon ő tartja bennem a lelket. Mikor hazajön, megpróbálunk csak kettesben tölteni el egy kis időt, akár egy estét. Én jobban vágyom erre, de neki lelkiismeretfurdalása van, hogy végre itthon van, és a gyerekeket ott kell hagyni."

A nehéz helyzeteken a gyerekek meg a barátok segítenek túljutni. Az anyuka arra számít, hogy akkor lesz még igazán nehéz kitartani, amikor elkészül a lakás, és már „csak" azért fog távol lenni a férje, hogy tartalékolni tudjanak. Most még bizakodó és pozitív, azt mondja: „ Most még nem érzem olyan nehéznek, nem kell minket sajnálni. Mindenkinek megvan a mag baja, sok esetben lehet, hogy itthon van az apa, de pont annyit csinál, mintha nem lenne."



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."