A kovász egyébként elég rezisztens csávó, sok mindent kibír, a szárítástól kezdve a megromlásig. Ha elhanyagoltságában megfeketedik kovászunk teteje és kellemetlenné válik szaga, vegyünk ki belőle egy borsószemnyit, keverjük össze egy tiszta üvegben liszttel és vízzel, és néhány napnyi etetés után újra használható lesz. Minél régebbi egy kovász, annál jobb, annál jobban ki vannak alakulva benne a gomba- és bacitörzsek. Ezért jobb a Hajni több éves kovászából megszerezni egy darabkát, mint újat csinálni, de ha muszáj, hát muszáj, elmondom röviden, hogyan kell: 100 gramm rozslisztet és ugyanannyi vizet összekeverünk, hagyjuk állni egy napig. Másnap megtartunk ebből a masszából 50 grammnyit, a többit kihajítjuk, és 50 gramm rozslisztet és ugyanannyi vizet adunk hozzá. Majd összekeverjük. Napi kétszer csináljuk ezt addig, míg megindul a folyamat. Mikor már kétszeresére nő 12 óra alatt, akkor elkezdjük teljes kiőrlésű búzaliszttel etetni, ugyanilyen arányban. Kábé 10 nap után már süthetünk vele.