Kultúra » Alter

Az egykori város: Mály Gerő, a köpcös komikus

130 éve ezen a napon született a harmincas-negyvenes évek egyik legfoglalkoztatottabb színésze. Tudta, hol? Mi sem. Székelyudvarhelyen.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
sztokkszlem

Nézd meg, kik lépnek fel (videók)

Szombaton a műfaj nagyjai szórakoztatják az udvarhelyi...
konyvunnep

Kányádira emlékeznek a Budavárban

És ebből városunk sem marad ki. Kattints és nézd meg,...
Pulzus1801

Sátorosok a Spanyár-ház udvarán

Holnap a Haáz Rezső Múzeum Képtárát is beveszik, csak...

Mály Gerő (jobbra) a Cifra nyomorúság című filmben. Fotók: Fortepan, Magyar Filmarchívum
Mály Gerő (jobbra) a Cifra nyomorúság című filmben. Fotók: Fortepan, Magyar Filmarchívum
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2014. augusztus 01., 11:59
1 hozzászólás. 

Aki vasárnap délutánonként a Duna Tévén rendszeresen szokta nézni a harmincas-negyenes évek magyar filmjeit, annak biztosan feltűnt egy jó humorú, Kabos Gyulához hasonló, általában komornyikot, inast alakító vagy valamilyen más epizódszerepet játszó, kövérkés, vicces figura. Ő nem más, mint Mály Gerő, aki pontosan ma 130 éve, 1884. augusztus elsején született Székelyudvarhelyen.

Apja pojácáknak tartotta a színészeket

A későbbi színész kisvároskánkban minden bizonnyal csak megszületett, mert gyermekkorára utaló itteni adatot sehol nem találunk. Valószínű, hogy kicsit hasonló a története a négy évvel ezelőtt elhunyt Toró Tibor atomfizikuséhoz, akinek születési helyeként Énlaka van megjelölve, de Tibi bácsi később sokszor hangsúlyozta, hogy „Énlakán éppencsak megszülettem", mert szülei átutazóban voltak ott.

Arad

Arad a múlt század elején, itt gyerekeskedett a kis Mály Gercsi

Mály Gerőről azt tudjuk, hogy örmény családba született, édesapja vasutas volt, aki Aradon lett állomásfőnök, a kis Gercsi (így becézték a családban) már ott járt iskolába, reál-középbe. Már akkor színész szeretett volna lenni, de a konzervatív család ezt nagyon ellenezte. Apja azt gondolta, hogy Gercsi beleszeretett egy színésznőbe, ezért kijelentette: „Ha színésznőt szeretsz, könnyebben eléred őt, ha mérnöknek mégy, nem pedig pojácának, színésznek..."

Vándorszínész, majd ismert színész

Mály Gerő mégis színész lett, de megküzdött ezért. Rajnai Gábor, a később szintén híres színész volt jóban-rosszban a barátja még a középiskolából. Együtt küzdöttek a sikerért, együtt mentek Budapestre. Együtt éheztek olykor. Mály néha libakereskedőnek is felcsapott (pl. 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején, amikor a bankból nem lehetett pénzt kivenni, de élni kellett valamiből), de volt falusi jegyző is. Legfőképpen pedig faluról falura vándorló színész.

Mály GerőVégül a fővárosban, Budapesten kötött ki az 1910-es évek elején, ahol inkább kabarészínészként dolgozott, de egy Csehov-darabban akkorát alakított, hogy a Vígszínház szerződtette. Innen pedig nem volt megállás, az egyik legtöbbet foglalkoztatott színész lett Pesten.

Vígszínházi kollégája, Fenyő Emil így írt róla: „Ritka emberpéldány. Íme: kerek, szinte nyak nélküli fej, két csodálkozó, szúrós szem, jól tömött törzs, ez utóbbi két kurta lábon pihen.(...) Mintha gyomorbajos lenne, s közben a legválogatottabb ételekre gondolna. Ez a kettősség komikumának lényege. Ettől lesz ő falrengető komikus".

Mály GerőSikeres színészként Mály soha nem fogyasztott alkoholt, inkább utazott és főzött a maga gyönyörűségére a visszaemlékezések szerint. Magánélete nem a legjobban alakult (válás, tartásdíj-problémák), de a színházban ragyogóan alakított továbbra is – igaz, nem főszerepeket, hanem nagyon erős mellék-karaktereket. Egyik legnagyobb alakítása Bubenyik figurájának a megformálása volt Mikszáth Kálmán klasszikusának, A Noszty fiú esete Tóth Marival-nak a színpadi változatában.

Több mint ötven filmben játszott

Színpadi sikereivel párhuzamosan a magyar filmgyártás is felfedezte magának Mály Gercsit –1930-ig több némafilmben is szerepelt.

Érdekes, hogy a harmincas negyvenes években összesen több mint ötven hangos nagyjátékfilmben játszott, de egyikben sem alakított főszerepet. Volt inas, komornyik, vidéki rokon, pedellus, parasztgazda, vezérigazgató, kereskedő és még nagyon sok más figura.

Mály Gerő

Mály (a kép jobb szélén) az Uz Bence című filmben, szemben vele Jávor Pál

Olyan, nagyon ismert filmekben játszott, mint a Nyirő József regényéből készült Uz Bence, vagy az Egy szoknya, egy nadrág, a Légy jó mindhalálig, A szerelem nem szégyen, az Egy tál lencse, az Egy bolond százat csinál, illetve a korszak egyik legnagyobb sikerfilmjének tartott A hölgy egy kissé bogaras.

Az 1931-es Kék bálványban volt az első, 1943-ban, a Sári bíróban az utolsó filmszerepe.

Nagyon sok olyan film ma már nem látható, amiben Mály Gerő dolgozott. A második világháborúban a filmraktárakat találatok érték a budapesti harcok során, így sok alkotás örökre odaveszett.

Mály 1943-ban szerepelt utoljára filmben (ez volt a Sári bíró), utána néhány évvel, már a háború befejeződése után – mint kortársai közül oly sokan – az átélt félelmek miatt kivándorolt Amerikába.

„Ha az amerikaiak beszélni akarnak velem, tanuljanak meg magyarul!"

Mály Gerő 1946-ban emigrált az Egyesült Államokba, ott szeretett volna mindent újrakezdeni, hiszen látta, hogy Magyarországon nincs sok jövője.

Mály Gerő

Mály Gerő budapesti otthonában, 1946-ban

A híres színész konyhai kisegítőként, felmosóként, burgonyahámozóként, pizzatészta-gyúróként dolgozik, majd utcára kerül.

Amerikában nem tudott karriert építeni – annyira öntörvényű volt, hogy egy ízben állítólag kijelentette: „Ha az amerikaiak beszélni akarnak velem, tanuljanak meg magyarul!". Hazatérni pedig már nem volt lehetősége.

Szegénységben, elhagyatva halt meg New Yorkban, 1952 júliusában – az ottani emigráns magyarok gondoskodtak a temetéséről. Hatvanhét évet élt és csak 1300 dollárnyi megtakarított pénze maradt.

Eddig még nem került szóba, hogy hamvait hazahozzák, és valamelyik budapesti nagy temető művészparcellájában helyezzék el.

Mály Gerőről azt írják, hogy kora egyik legzseniálisabb, legsokoldalúbb színésze volt. Ha megnézzük a Filmmúzeum számára készített színészportrét és filmjeiből néhányat, talán még többet megtudunk erről a furcsa, de nagyon eredeti művészemberről, aki városunk szülötte.

(Cikkünkhöz felhasználtuk Takács István írását – www.szineszkonyvtar.hu)



1 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
SzKarcsi
2014-08-02 07:11:36
gratula!
Nagyon örülök, hogy nagyobb nyilvánosságot nyert az írásod által Mály Gerő nagyszerű Udvarhelyen született magyar filmszínész élete, a múzeumok éjszakáján is emlékeztünk rá a Katyi című filmmel, amely talán a legkiemelkedőbb a karrierje során. Amúgy érdekesség, hogy az 1931-ben bemutatott A kék bálvány című film, amelyben az első jelentéktelen szerepét megkapta, az első magyar hangosfilm volt és sajnos elég csúfosan megbukott a közönség előtt. Az első igazán nagysikerű hangosfilmünk a következő, szintén 1931-ben bemutatott Hyppolit a lakáj volt. Mai napig is állja a sarat. :-)

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."