Elhunyt Horváth Károly zeneszerző
MEGOSZTÓ
Tweet
Kinek a munkája mennyit ér?
Aki ott volt, látta, szerette, nevetett és vörösre...Nekünk, ha férfiak vagyunk
Mintha az udvarhelyi nők azért ültek volna be erre az...Mi vagyunk az Adria
Arról, hogy hogyan lehet férjhez adni kétszáz aranyért...Az udvarhelyi színházhoz és a MES-hez is köthető a munkássága
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Nemcsak a székelyudvarhelyi Míves Emberek Sokadalma és a Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, hanem részben a Tomcsa Sándor Színház is Horváth Károlynak köszönheti megszületését. 1998-ban feleségével, a székelyudvarhelyi színésznővel, Lőrincz Zsuzsával dolgoztak a színház megalapításán. A színháznál később is több darabban közreműködött, mint zeneszerző, például a nagy sikerű, 2006-ban bemutatott Anna Karenina előadás zenéjét is ő írta. Alapítója volt az Artera Alapítványnak is.
Nagyváradon született, de a székelyudvarhelyiek már a hetvenes évek elején, a Siculus fesztiálok idején megsimerhették, hiszen szerzeményei többször is díjat nyertek (1971-ben és 1972-ben fődíjat nyert), Józsa Erikával alkotott zenész-énekes duójuk és folk-együtteseik (Concorde, Táltos) országszerte ismert lett, ugyanakkor a Román Televízió magyar adásának szerkesztője volt.
A bukaresti konzervatóriumban végzett, 1975 és 1987 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház munkatársa volt, 1987-ben áttelepedett Magyarországra, ahol a Mákvirág folkzenekar tagjaként (1987-1992) a világ több táján fellépett. Az évek folyamán több magyarországi színház zenei vezetője volt, 2000-től a veszprémi Petőfi, majd a zalaegerszegi Hevesi Sándor színházé, illetve a zalaegerszegi Griff bábszínházat is vezette.
Pályafutása alatt több mint 250 színpadi előadáshoz írt zenét, de több magyar és román játék- és dokumentumfilm zeneszerzője is volt.
Színházi közreműködései közül a székelyudvarhelyi közönség legújabb színházi zenéjét a múlt héten A mi osztályunk című, a Nagyváradi Szigligeti Társulat darabjában hallhatta. Többek között neki köszönhető, hogy az évek folyamán olyan művészek látogattak Székelyudvarhelyre, mint Presser Gábor, Bereményi Géza, Mácsai Pál és mások. Feleségével és két gyerekükkel Magyarországon éltek, temetéséről később intézkednek.