A szenátus által már korábban megszavazott jogszabály alapján a képviselőháznak várhatóan 330, a szenátusnak pedig 136 tagja lesz. A képviseleti norma szerint 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő, és 168 ezer polgárra egy szenátor. Várhatóan 18 nemzeti kisebbség egy-egy képviselője jut kedvezményesen mandátumhoz, a külföldön szavazó román állampolgárok négy képviselőt és két szenátort küldenek a kétkamarás törvényhozásba a számukra megszervezendő 43. választókerületből.

A külföldön állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező állampolgároknak a választás évében - április elsejétől kezdődően a választás dátumának kihirdetéséig - lehetőségük lesz arra, hogy előzetes regisztrációval jelezzék voksolási szándékukat. Ez a külföldi választási körök megszervezését, jobb területi eloszlását szolgálja. Akik nem regisztráltak, azok is leadhatják voksukat, de csak a külképviseleteken.

Külföldön csak lakcímkártyával vagy az útlevélben szereplő állandó külföldi lakcímmel lehet szavazni, de a román állampolgárok belföldön is már csak az állandó lakhelyüknek megfelelő megyében adhatják le voksukat a parlamenti választáson. A belügyminisztérium útlevélosztálya szerint félmillió szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, de a külföldön tartózkodó vendégmunkások számát a hatóságok ennek többszörösére, 2-3 millióra becsülik.

A parlamenti küszöb ötszázalékos marad, a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb is könnyíti: azok az - országos szinten öt százalék alatt teljesítő - politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát.

A két pártból álló választási szövetségek számára a küszöb nyolcszázalékos, a három pártból álló koalícióké kilenc, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz százalékát kell megszerezniük.

A törvény hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. Jövő ősszel rendeznek parlamenti választásokat.

mti