Magán- és jogi személyek, valamint maguk a tiltakozók is kárát látják az ügynek. A bírói testület augusztusi szabadságáról visszatérve döntött úgy, hogy meghosszabbítja pihenőjét, így szeptembertől sztrájkba léptek. Döntésük következményeként szinte semmilyen peres ügy nem kerül tárgyalásra, így a polgári peres ügyek, válások és cégbejegyzések sem. A bírák közleménye szerint a sztrájk időszaka alatt is foglalkoznak olyan esetekkel, amik letartóztatással járnak, és tárgyalásra kerülnek a gyermek-elhelyezési perek is.

A gazdasági élet ugyancsak nehézkes, hiszen a jogi személyek sem rendezhetik peres ügyeiket, sok pályázathoz különböző bírósági intézkedések szükségesek, amik így nem lehetségesek.

A cégbíróságnál sem jobb a helyzet. Jelenleg sem céget bejegyezni, sem csődeljárást véglegesíteni nem lehet. Az itt dolgozóknak teljes hírzárlatot rendeltek el, nem nyilatkozhat senki sem az ügyben. Az ügyvédeknek is  problémát okoz a tiltakozás, hiszen csak gyűlnek és tolódnak az ügyek, klienseik pedig nyilvánvalóan nem örülnek ennek.

Mint ismeretes, az újonnan bevezetendő egységes bérezési törvény váltotta ki a tiltakozási reakciót az igazságszolgáltatásban dolgozókból. Sztrájkjukkal azt szeretnék elérni, hogy a bírók fizetése a másik két állami hatalom szintjére emelkedjen, illetve a bírák bérezési együtthatói minimum az államtitkáréval egyezzenek meg. Emellett kérik, hogy a bíróságok költségvetése kerüljön át az Igazságügyi Minisztériumtól a legfelsőbb bírósághoz, az igazságügyi büdzsé tegye ki legalább a GDP egy százalékát, jöjjön létre egy külön pénzügyi alap a bíróságok részére, emellett pedig az okmánybélyegekből összegyűlt illetékek a saját költségvetésükbe kerüljenek.