Az egynapos sztrájkról szóló bejelentést Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke tette, hozzáfűzve, hogy ezt megelőzően szeptember 15-én tüntetést is terveznek a Parlament épülete előtt. Cornea elmondta: megalapították a költségvetésből fizetett alkalmazottak szövetségét, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a kormányt az egységes bérezési törvényért való felelősségvállalásban. Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezet vezetője kijelentette, hogy ezen a napon a közalkalmazottak hangot adnak véleményüknek, miszerint „ők is jól akarnak élni, mert ők is számítanak”.

A szakszervezeti szövetség elnöke kihangsúlyozta, hogy a bírák sztrájkjával is egyetértenek, de az igazságügyi alkalmazottakkal nem írtak alá egyezményt, ezért ők nem vesznek részt az általános sztrájkban. Cornea elmondása szerint pedig nem hajlandóak az államelnök-választás lebonyolításában részt venni, ezért a tíznapos fizetetlen szabadságukat annak idejére kívánják időzíteni.

„A szakszervezet tagjainak közös célja van, mégpedig az hogy hallassuk hangunkat a kormánynál az egységes bérezési törvény kapcsán” - tette hozzá a vezető. Ezen kívül a közalkalmazottak kérik még az elbocsátások beszüntetését és a kötelező fizetetlen szabadság eltörlését.

Az egészségügyben dolgozók képviselője kiemelte, a júniusi tárgyalások után ők semmilyen törvénytervezetet nem láttak. Dumitru Costin, a Nemzeti Szindikalista Blokk vezetője kijelentette, hogy minden hozzájuk tartozó szakszervezet a tiltakozó akció támogatásáról döntött. Az október 5-ei sztrájkkal kapcsolatos megbeszélések az utóbbi napokban folytak, a megmozdulás az ernyőszervezet 50.000 tagjának véleményét fejezi ki a egységes bérezési ráccsal kapcsolatosan.

Bogdan Hossu, a Cartel Alfa első embere elmondta: „Ez az egész őrület azzal kezdődött, hogy a kormány feladta a párbeszédet. Nem csak az állami, de a gazdasági szektort is érinti az ügy, ezen kívül a kormány a parlamentnek benyújtott szövegen módosításokat hajtott végre”.

Emil Boc miniszterelnök tegnapi tévéinterjújában elismerte, hogy az egységes bérezési törvény módosult, azután is, hogy az a parlament elé került. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy ezek csak „javítások” voltak, de nem tért ki a pontos változásokra.

Forrás: Evenimentul Zilei